Telekhatárhoz kapcsolódó vízelvezetési jogszabályok és faültetési távolságok — részletes útmutató
Ha növények ültetésében gondolkodunk, arra is figyelni kell, hogy a kifejlett növény milyen befolyással lesz a közvetlenül mellettünk élőkre. Néhány ültetési irányelvet betartva felesleges bosszúságoktól kímélhetjük meg magunkat. A kerttervezés rendkívül izgalmas, ugyanakkor körülményes feladat is, hiszen a növények telepítésekor figyelembe kell venni a következő 10-20 évet is. A rossz helyre ültetett növények nem csak nekünk okozhatnak bosszúságot, könnyen kiválthatnak szomszédi vitát is, ha túl közel kerülnek a kerítéshez. A szomszédhoz átnövő futónövények egyrészt zavarhatják a szomszédot, másrészt a kerítésben is okozhatnak kárt. Általános elvárás, hogy a növények teljes kifejlődésük idején sem zavarhatják a szomszédot. Zavaró hatásként sok tényezőt érzékelhet a szomszéd, ilyen például az árnyékolás vagy a kilátásban korlátozás. A telekhatártól számítva minimum a kifejlett növény várható magasságának fele legyen az ültetési távolság. Nem mindenhol van helyi szabályozás a ültetésekre vonatkozóan, ezért tartsuk szem előtt a következő irányelveket.
Általános ültetési távolságok és példák
A kifejlett növény várható magasságának fele legyen a telekhatártól számítva az ültetési távolság. Az élő sövényeket, a málnabokrokat, a szőlőoltványokat minimum 80 cm-re a telekhatártól érdemes ültetni. Termetes bokrokat, például mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat két méterre, fákat pedig még messzebbre. Minél nagyobbra nőhet a fa, annál távolabb legyen a kerítéstől! A barackfát 3 méterre, a közepes törzsű alma-, kajszi-, körte-, szilvafákat legalább 4 méternyi távolságra kell a telekhatártól ültetni.
- A terebélyes, nagy fákat (pl. Egységes törvényi szabályozás nincsen, így a helyi önkormányzatok intézkedhetnek az ültetési távolságokról) belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben:
- szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élő sövény esetében 0,5 m
- 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 m
- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa valamint bokor esetében 2,00 méter
- Külterületen kertes mezőgazdasági övezeteken kívüli területen:
- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 m
- minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m
- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m
- törpealanyra oltott almafa, meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m
- vadalanyra oltott alma és körtefa, kajszifa esetében 4,0 m
- dió és gesztenyefa és minden eddig fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m
- Külterületen kertes mezőgazdasági övezeteken kívüli területen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy kertgazdasági ingatlan, a fentiek szerint tartandó ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbiak szerint lehet ültetni:
- 1 méternél magasabbra nem növő bokor vagy élő-sövény esetében 0,8 m
- 2 méternél magasabbra nem növő bokor vagy élő-sövény esetében 1,2 m
- 2 méternél magasabbra növő bokor, élő-sövény esetében 2,0 m
- fa esetében 8,0 m
- Külterületi közút területén szőlőtől, gyümölcsöstől és kertes mezőgazdasági ingatlanhatártól, minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 m-re szabad ültetni.
Megjelent a Gyöngyöstarjáni Hírmondó 2015. júniusi számában. 2024. Attól is függ, milyen helyiségek ablakáról van szó, és hogy telekhatáron áll-e a házad. Nem véletlen, hogy telkünkön a szomszéd háza felől nem látunk ablakokat, csak jellemzően mellékhelyiségek kisméretű, magasban elhelyezkedő ablakát.
Az ablakok és a szomszédjog gyakorlati kérdései
Az évszázadok során kialakult szokásrend után ezt ma már különböző jogszabályok rögzítik és pontosítják. Új lakóház építésénél nyithatunk-e ablakot a szomszéd felé, és ha igen, milyen esetben? Utólagosan vághatunk-e olyan ablakot, amely a szomszéd kertjére nyílik? Milyen jogok illetnek meg bennünket, mi védi a személyes határainkat? Ezt a kérdéskört járjuk körül több szempontból, mert sokakat foglalkoztat, akár egy-egy megtörtént eset kapcsán is, hogy ki milyen jogokkal rendelkezik ilyen esetekben.
A szomszéd felé néző ablak jogszabályi háttere Magyarországon: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet a hatályos jogszabály. A szabályozás különbséget tesz a telekhatáron álló és a telekhatártól három méterre álló épületek között. A telekhatáron álló falra csak 1,80 cm magasságban, 0,40 m2-es méretben készült ablak vagy szellőzőnyílás nyílhat, ha az olyan helyiségben található, ahol huzamosabb ideig nem tartózkodunk. Viszont egy beljebb, a telekhatártól legalább 3 méter távolságra épült házra bármilyen ablak kerülhet.
A jogszabályi háttér a fentieknél pontosabb útbaigazítást is ad. A telekhatáron lévő homlokzati falra általában nem szabad nyílászárót tenni, kivéve, ha az kamra, fürdőszoba, közlekedő helyiség, konyha, vagy tároló helyiség ablaka vagy szellőzőnyílása. Ezek a nyílászárók is csak a korábban említett, 1,8 méteres magasságba és meghatározott méretben kerülhetnek.
Ennek értelmében a fentiek kivételével a telekhatártól 3 méteren belül nem lehet nyitni sem ablakot, sem tetőkibúvót. A homlokzati nyílászáró engedélyköteles. Minden új homlokzati nyílászárót a helyi építési hatósággal engedélyeztetni kell. Például a műemléki épületekre vonatkozó helyi szabályozás tipikusan ilyen.
Mi történik, ha szabálytalan a nyílászáró kialakítása?
Egy olvasónk panaszolta el hasonló esetet: a szomszédja a telekhatáron álló homlokzatra nyitott ablakot, pedig az építési telek még be nem épített. A tanácsunk: forduljon a helyi önkormányzathoz, és próbáljon békésen megállapodni a szomszédal. Szemben a pereskedéssel, a megoldás lehetőségei közé tartozik egyéni ültetési vagy beépítési megoldások megfontolása is, illetve az építési hatóság bevonása.
A XII. 20. Korm. rendelet részletesen szabályozza a tetőtéri ablakokra vonatkozó korlátokat is: például a padló szintjétől a tetőtéri ablak aljáig 1,8 méter távolság, és a nyíló felület maximális mérete 0,40 m2.
Szomszédjog és praktikus megközelítés
A szomszédjog nem más, mint az építtető tulajdonossal szemben támasztott követelmény, aminek alapján az építkezés során nem csak a saját jogait, de a szomszéd érdekeit is figyelembe kell venni. Ültetéskor figyelembe kell venni a fa végső magasságát. Ha a szomszéd tulajdonossal nem sikerül a megegyezés, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez fordulhatunk, ahol kiszabhatnak egy személyre szabott ültetési távolságot. A rendelet szerint például a telekhatárhoz közel ültetett fák viták forrása lehet, ezért fontos a közös egyeztetés és fenntartás.
Szabályozások a szomszéd felé ültetett növényekre vonatkozóan segítenek megelőzni a konfliktusokat, és biztosítják, hogy a kerítésen, a lakóingatlanon és a közlekedésben részt vevők biztonsága is megőrződjön. Ha hosszú távú problémával találkozunk, a jegyző által kiadott egyedi ültetési távolság lehet az alapja a békés rendezésnek.

Ha utcafronton sövényt vagy más fás szárú növényt ültetünk, figyelnünk kell arra is, hogy a járókelők ne sérüljenek vagy ne okozzanak kárt az épületekben. A karbantartás és a folyamatos metszés elengedhetetlen a biztonságos és jogszerű telepítés érdekében.
Összegzés
A jogszabályok összefüggő rendszere a telekhatárhoz kapcsolódó növényzet és ablaknyílások vonatkozásában több szinten dolgozik: helyi önkormányzati rendeletek, országos kormányrendeletek és a szomszédjog. A legfontosabb elemek közé tartozik, hogy a kifejlett növények magassága és a telekhatárhoz viszonyított ültetési távolságok pontosan betarthatók legyenek, és hogy az ablakok nyitása jogszerű legyen, különös tekintettel a telekhatárhoz közel álló falakra és a tetőtéri nyílászárókra. A jó előre történő tájékozódás és a szomszédokkal való egyeztetés jelentősen csökkenti a későbbi jogi viták esélyét. A rendeletek és tanácsok betartásával a kerttervezés és kivitelezés zökkenőmentes és harmonikus folyamat lehet.
tags: #telekhatarra #vonatkozo #vizelvezetesi #jogszabalyok
