A termőföldszerzés magyarországi szabályai és gyakorlata
A termőföld a világ egyik legértékesebb erőforrása, mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni és nagyon lassan képes regenerálódni. Így világszerte egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A helyzet Magyarországon sem különbözik, ahol a termőföldárak töretlenül növekednek és a földárverések mindig nagy érdeklődést keltenek. A jogalkotók pedig folyamatosan dolgoznak azon, hogy a földforgalom szabályozott keretek között, mégis az aktuális idők kihívásaira válaszolva, zavartalanul működjön.
A laikus igencsak kapkodta a fejét, amikor termőföldügyekben a Kormány és az Országgyűlés „kitermelte” az Európai Unió által tovább már nem halasztható jogszabályokat és ezek olvasásába kezdett. Először összeszedett vagy 9 törvényt és két-három kisebb kaliberű jogszabályt, és miután azok áttanulmányozása folytán még tudatlanabb maradt, nekilátott a Legfelsőbb Bíróság (ma: Kúria) döntvényeinek. Ezek alapján megkísérelte a lehetetlent: kibogozni, vajon ma Magyarországon, az EU tagjaként milyenek a földjogi viszonyok, a polgár e szövevényben hol foglalhat helyet, hogyan léphet be a földpiacra, kaphat-e és ha igen, milyen feltételekkel támogatást stb. Természetesen azt is igyekezett tisztázni, vajon ezek a jogi termékek mikor léptek hatályba, a már megszerzett földekre mennyiben kell azokat alkalmazni. Mivel a hosszas tanulmányozást követően sem jutott eredményre, felhagyott a bonyolult, nehézkesen érthető szövegek bogarászásával, és bekopogott az Európa-hírű tudományegyetem jogi karára. Ám ott sem járt különösebb eredménnyel; azt ajánlották neki, hogy keresse fel valamelyik mezőgazdasági szakigazgatási szervet, ott kérjen tájékoztatást. Ezzel betelt a pohár. Dzsungelharcosunk a továbbiakban messze elkerülte a jog birodalmát és végérvényesen beszüntette az internetes jogi kutakodást. Az ilyen helyzetek tömeges előfordulásának jövőbeni megszüntetése végett kell fellépnünk és szükséges bemutatnunk egyszerűbb és érthetőbb formában - alámerülve a jogalkalmazás mélységeibe - hogyan is áll jelenleg földjogi szabályozásunk.
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet.
A termőföld definíciója és értéke
A termőföld a világon az egyik legértékesebb erőforrás, mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni és nagyon lassan képes regenerálódni. Így világszerte egyre nagyobb az érdeklődés iránta. A földforgalmi törvény így határozza meg a termőföld, vagyis a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld definícióját: „A föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.”
Magyarországon a termőföldárak töretlenül emelkednek, jelenleg ott tartunk, hogy egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba kerül. A legdrágább művelési ág a szőlő, aminek a hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kell fizetni.
Ki szerezhet termőföldet Magyarországon?
A földforgalmi törvény hatályos rendelkezései alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát csak a jogszabályban meghatározott természetes személyek, jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek köre szerezheti meg. A földforgalmi törvény deklarált célja, hogy a termőföldet lehetőleg olyanok szerezhessenek, akik meg is fogják művelni azt.
Természetes személyek
Földművesnek nem minősülő tagállami állampolgár természetes személy csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt (kivéve, ha közeli hozzátartozó az átruházó).
A földszerzési maximum 300 hektár, amelybe beszámítandó a tulajdon, a haszonélvezet és a művelés alól kivett alrészlet is. Közös tulajdoni illetőség megszerzése legfeljebb 6000 aranykorona-értékig terjedhet.
Földműves vagy földművesnek nem minősülő közeli hozzátartozó EU polgár 300 hektár (földszerzési maximum). Ebbe beszámítandó a tulajdon, a haszonélvezet, és a művelés alól kivett alrészlet.
Földműves és mezőgazdasági termelőszervezet birtokában maximum 1200 hektár lehet (birtokszerzési maximum).
Állattartó telep üzemeltetője: 1800 hektárig birtokolhat (speciális birtokmaximum).
Vetőmagelőállító: 1800 hektár (speciális birtokmaximum).
Földművesnek nem minősülő EU polgár (a törvény notóriusan: tagállami állampolgárnak nevezi): 1 hektár földet szerezhet (beleszámít a tulajdonában és birtokában lévő föld és az azzal egy helyrajzi számon felvett művelés alól kivett alrészlet is).
Földművesek
Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel - az Aranykalászos gazda képzés is ide tartozik - rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan hazánkban folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy azért maradt el az árbevétel, mert a megvalósult mező-, vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott.
A jogszabály emellett szigorú elővásárlási sorrendet állít fel a termőföld adásvétele esetére. Megelőzi az elővásárlási sorrendben a földet nem használó földműveseket az úgynevezett kiemelt tevékenységet folytató földműves (állattartó, eredetvédett terméket előállító, ökológiai gazdálkodó, kertészeti tevékenységet folytató, vetőmag termesztő).
Jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek
A föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében - az állam, valamint jogi személy is megszerezheti meghatározott esetekben és feltételekkel.
Állam, bevett egyház, egyház belső jogi személye, jelzálog-hitelintézet, települési (kerületi) önkormányzat esetében nincs sem földszerzési, sem birtokmaximum.
A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye: Végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással, továbbá már meglévő földterület cseréjével.
Jelzálog-hitelintézet: A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra.
A föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat: Közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából szerezheti meg.
Földszerzési és birtokmaximumok
A földműves a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg. Ezt nevezzük földszerzési maximumnak.
A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - néhány kivételtől eltekintve - a föld birtokát (birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld) - a már birtokában lévő föld területnagyságának beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg. Ez a birtokmaximum.
Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a jogszabályban meghatározottak szerint - a birtokmaximum értéke elérheti az 1800 hektár területnagyságot.
Korlátozások és elővásárlási jog
A termőföld adásvételi szerződésben a vevőnek számos nyilatkozatot kell tennie, így vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Emellett nyilatkoznia kell arról, hogy nincs földhasználati díjtartozása, illetve arról is, hogy vele szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
Ha tovább folytatjuk a törvény vizsgálatát, újabb ingatlanforgalmi korlátozásba, az elővásárlási jogba ütközünk. Már a korábbi földtörvény (közismert nevén: a termőföld-törvény) is igyekezett ezzel a jogi eszközzel korlátozni a forgalmat, és ez a korlátozás fokozatosan szigorodott, ezzel is védve a magyar földet a spekulánsoktól, külföldiektől, a „zöldbáróktól”, valamint a banktőke behatolásától.
A jelenlegi szabályozás lényeges elemei a következők:
- Az elővásárlási jog csak az esetben gyakorolható, ha az ún. kívülálló (egy vevőjelölt) megállapodik a földtulajdonossal az adásvétel lényeges tartalmában.
- Amennyiben a kívülálló több földet együttesen kíván megvenni, azokat mint dologegyüttest kell kezelni, és az elővásárlásra jogosultak is csak együttesen vásárolhatnak, külön-külön erre nincs lehetőség (ezen még jelenleg vita van).
- Mivel a földforgalmi törvény nagymértékben kibővítette az elővásárlásra jogosultak körét, változatlanul kénytelen volt fenntartani az ún. „kifüggesztési” eljárást (amelyet 2002-től alkalmaznak).
Esetek, amikor nincs elővásárlási jog:
- Közeli hozzátartozók adásvétele
- Földnek állami, ill. EU-s támogatás feltételeként más földműves részére eladása
- Tulajdonostársak közötti adásvétel (közös tulajdoni illetőség megváltása)
- Települési (kerületi) önkormányzat településfejlesztési célú adásvétele.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
- Magyar Állam (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján kerül sor a jog gyakorlására)
- A földet használó földműves, aki legalább 3 éve használja a földet és (az alábbi sorrendben):
- Helyben lakó szomszéd (azaz: szomszédos föld használója vagy tulajdonosa)
- Helyben lakó
- Lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a föld szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km-re található
- Helyben lakó szomszéd földműves (ez abban különbözik az előző pont alattitól, hogy nem használója a megvenni kívánt földnek)
- Helyben lakó földműves
- Olyan földműves, aki az előző pont alatti utolsó bekezdésben írtaknak megfelel
- Végül az előző pontok alatt említett személyeket megelőzi szántó, rét, legelő, fásított terület esetén az a földműves, aki az elővásárlási jog gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet és a vétel célja a takarmányozás biztosítása, és az a földműves is ide tartozik, aki „földrajzi árujelzéssel ellátott terméket állít elő”.
A közös tulajdonban álló föld megvásárlási szándéka esetén elsőbbséget élvez(nek) az előző pontok alatt megjelölt földművesekkel szemben a földműves tulajdonostárs(ak).
Hogy a jogszerű megvalósítás még nehezebb legyen, a törvény sorrendet állít fel a földet nem használó földművesek körében: első helyen áll a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, őt követi a fiatal földműves, és az utolsó helyre szorult a pályakezdő gazdálkodó.
Korlátozások a földhasználat területén
A föld használata, hasznosítása, művelése több jogcímen valósítható meg (uratlan föld ma Magyarországon nem lehet - legalábbis kívánalmi szinten): haszonélvezeti jog, használat joga (ezek az ún. dologi jogok), a haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés és szívességi használat (ezek gyűjtőneve: földhasználati jogosultságok).
A haszonélvezeti jog (ideértve a nem gyakori használat jogát is) nem csupán törvény alapján, hanem szerződéssel is létrehozható. Ezt a lehetőséget ragadták meg a külföldiek (főleg osztrák befektetők), ugyanis miután bevezették a külföldiek földszerzési tilalmát, haszonélvezeti jogot alapítottak számos nyugat-dunántúli birtokra azzal a feltevéssel, hogy ha az Európai Unió megszünteti a Magyarországnak nyújtott földvásárlási kedvezményt, úgy tulajdonosokká válhatnak. Ezt észlelte a jogalkotó és külön törvényt hozott az ilyen földszerzések kiiktatására.
Jelenleg haszonélvezeti jogot, használat jogát termőföldön csak közeli hozzátartozók alapíthatnak, és ez nem lehet „holtig tartó”, a maximális időtartam 20 év. A haszonélvezeti jog megszerzésének határaira a földszerzési és a birtokmaximum szabályai alkalmazandók.
Kimondható, hogy - bizonyos kivételekkel - földhasználati jogosultságot csak földműves és mezőgazdasági termelőszervezet (szövetkezet, kft., bt., kkt., nyrt. nem!) szerezhet. A mértékre a földszerzési és birtokszerzési maximumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, továbbá haszonbérleti szerződés határozott időtartamra (minimum egy, maximum 20 év) köthető.
Mivel azonban a földek esetében a földhasználati jogosultságok piaci értékkel bírnak, e területen is szigorú korlátozásokat kellett bevezetni (előhaszonbérleti jog), és ennek megfelelően sorrendet állítottak fel (előhaszonbérleti jogosultak):
- a helyben lakó volt haszonbérlő földműves, vele egy sorban a helyi illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet vagy az földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet, akinek (amelynek) lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja a fentiekben már rögzített 20 km-es határon belül található
- a helyben lakó szomszéd földműves
- a helyben lakó - nem szomszéd - földműves
- az olyan földműves, akinek lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve az előzőekben említett 20 km-es határon belül fekszik
- helybeli illetőségű szomszédos mezőgazdasági termelőszervezet
- helybeli illetőségű - nem szomszéd - mezőgazdasági termelőszervezet
- az olyan mezőgazdasági termelőszervezet, melynek mezőgazdasági üzemközpontja a 4. alatti feltételeknek megfelel
- a közös tulajdon esetében a földműves tulajdonostárs első helyen áll az előhaszonbérleti jogosultak között
- itt is érvényesül a családi gazdálkodó (családi gazdálkodás tagja), fiatal földműves, pályakezdő földműves sorrend
- a korábban fennálló haszonbérletek lejártának meghosszabbítása esetén - a jelenlegi szabályozás szerint - alkalmazni kell az előhaszonbérleti szigorításokat, tehát a „kifüggesztési eljárást” meg kell indítani.
Az Oktatási Rendszer Legnagyobb Hazugsága
Törvénymódosítások és jövőbeli változások
Phd. dr. Pontosítások és érdemi változások is szerepelnek a készülő földforgalmi törvénymódosításban. A cél: egyszerűsíteni a jogalkalmazást, megszüntetni a gyakorlatban felmerülő bizonytalanságokat. 2026. január 1-ei hatállyal változások várhatók a földek adásvétele és a haszonbérletek tekintetében. Az Országgyűlés előtt van a T/13053-as számú törvényjavaslat, ami ezeket a tervezett módosításokat tartalmazza. A javaslatcsomag - az agráriumot szabályozó törvények gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatokra reagálva - tartalmazza a szükséges változások átvezetését az érintett törvények szövegében.
A pontosító, jogtechnikai megoldások mellett érdemi változások is várhatók:
- Földhasználat átengedése: Amióta létezik a családi mezőgazdasági társasági forma (röviden: Csmt.), azóta a tag átengedheti az általa bérelt földet a cégnek. Ilyenkor azonban probléma volt, hogy nem a természetes személy a bejegyzett földhasználó, hanem a Csmt., így előbbi nem lehetett földet használó földművesként elővásárló. A mostani változás ezt orvosolja azzal, hogy a használatot átengedő személyt is földhasználónak kell tekinteni.
- Pontosítások a föld más célú hasznosításánál: A más célú hasznosításnál a lakó- vagy gazdasági épület létesítésénél problémát jelentett, hogy eddig nem szerepelt a kivételek között a lakóépülethez tartozó udvar vagy a megközelítést szolgáló út. Ezt a kérdéskört oldja meg a törvény szövegének pontosítása: nem minősül más célú hasznosításnak a gazdasági épülethez vezető 200 m2-es út vagy a lakóépülethez tartozó 500 m2-es udvar és út.
- Kamarai állásfoglalás: A bírói gyakorlat indokolta azt a módosítást, ami tulajdonképpen pontosítása annak, hogy amikor a Kamara véleményez egy szerződést, akkor a Földforgalmi törvényben megadott szempontok szerinti értékelés során csak azokat kell megvizsgálni, amik az adott ügyben jelentőséggel bírnak és nem kell valamennyi értékelési szempontot, valamennyi félre megnézni.
- Elővásárlási jog és a helyi önazonosság védelme: A helyi önazonosság védelméről szóló 2025. évi XLVIII. törvény (Hövtv.) szerinti egyik lehetséges jogvédelmi eszköz, ha az önkormányzat rendelettel elővásárlási jogot biztosít a Hövtv-ben meghatározott személyeknek az ott meghatározott sorrendben. Fontos, hogy ez az elővásárlási jog csak a zártkerti földek esetében alkalmazható és elsőbbséget élvez a Földforgalmi törvény szerinti elővásárlási joggal szemben. Továbbá a tervek szerint a jövőben az önkormányzati tulajdonú földek eladása esetén nem kell megkeresni a Kamarát állásfoglalás kiadása céljából.
- Az első 10 hektár: Már pár éve lehetőség van - bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén - kifüggesztés nélkül megszerezni az első 10 hektár földet, azonban nem volt egyértelmű, hogy ezt akkor is figyelembe kell-e venni a földhivatalnak, ha nincs benne az erre való hivatkozás a szerződésben. Ezek után, ha az adásvétel során bármely okból elővásárlási jog nem gyakorolható, arra hivatkozni kell a szerződésben.
- Céges üzletrész öröklés: Az egyik kifüggesztés nélküli haszonbérleti szerződéses eset, ha a saját cégének adja bérbe a földet a tulajdonos, viszont ilyenkor a cégben való részesedésnek legalább 25%-osnak kell lennie és minimum egy éve meg kell lennie. A mostani módosítással annál, aki örökléssel szerzi meg a cégben a részesedést, nem szakad meg az egy év. Az örökhagyó cégtulajdonosi pozícióját mintegy „átveszi” az örökös és így nála is teljesül az egy éves követelmény.
- Átváltási szabály: Ha az adásvételi szerződésben a vételár összegét a forint mellett idegen devizában is meghatározzák a felek, akkor azt „a Magyar Nemzeti Bank által a szerződéskötés napját megelőző napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell megállapítani.”
A NAK cikkében bemutatott törvénymódosítások jelen formájukban még tervezett módosítások, azok csak a törvényjavaslat elfogadása után nyerik el végső formájukat.
A Nemzeti Földalap és az állami tulajdonú földek
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az Agrárminisztérium (a továbbiakban: AM), mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az AM képviseli.
A Magyar Állam tulajdonában lévő és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok önkormányzatok részére nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével történő értékesítésére az Nfatv. vonatkozik.
Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés a) pontja alapján olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény hatálya alá tartozik, vagy amelyen az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőt érint, vagy amelyen az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti, speciális szabályok vonatkoznak.
A vételi kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az Agrárminisztérium honlapján (www.foldalap.am.gov.hu) található Dokumentumtár menüpontból.
A döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi szerződésben megállapítani nem lehet.
Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár képviselő-testületi határozatba foglalt módosítására.
A döntés az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult.
Az állami tulajdon árveréssel történő értékesítése során a természetes személyek, ezen belül pedig a földművesek tulajdonszerzését kívánja elősegíteni a jogalkotó. Ezen célkitűzés összhangban áll a földrészletek hasznosításánál alkalmazandó a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 15. §-ával.
A szabályozásból egyértelműen kitűnik, hogy jogi személyeknek, így a települési önkormányzatoknak sem nyílik meg a lehetősége az árverésen történő tulajdonszerzésre.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének az egyik legkézenfekvőbb megoldása lehet, ha az egyik tulajdonostárs a másik vagy többi tulajdonos tulajdoni hányadát megvásárolja. A jelenlegi szabályozással a három hektárt meghaladó méretű állami tulajdonú ingatlanok esetében ez a lehetőség megszűnt; az önkormányzat hiába kezdeményezné a tulajdoni hányad értékesítését, az árverésen nem is indulhatna, így a tulajdoni hányad tulajdonjogát nem is szerezhetné meg.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése mind az állam, mind az önkormányzatok, mind a mezőgazdaságban részt vevő gazdálkodók közös érdeke, ennek okán a jelenlegi merev szabályozás fenntartása különösen az önkormányzatok közös tulajdon megszüntetését eredményező tulajdonszerzésének korlátozása indokolatlan, észszerűtlen és ellentétes az Nfatv.-ben meghatározott földbirtok-politika irányelveinek jelentős részével, így a racionális földtulajdonosi szerkezet kialakulásának célkitűzésével.
Az önkormányzatok tulajdonszerzési lehetőségének megnyílásával, az Nfatv.-ben meghatározott földbirtok-politika irányelvvel összhangban, számos osztatlan közös tulajdon megszüntetésére kerülhetne sor. Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok legtöbb esetben, - a rendezetlen tulajdoni viszonyoknak köszönhetően is - használaton kívül, parlagon állnak. A közös tulajdon megszűnésével létrejövő 100%-os önkormányzati termőföldtulajdonok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezek az ingatlanok ismét bekapcsolódjanak a mezőgazdasági termelésbe, ezzel fejlesztve a település és az ország mezőgazdasági termelésének kapacitását.
Tudnivalók a termőföld védelmével kapcsolatos ügyek intézéséről
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXI. cikk (1) bekezdése értelmében „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
A termőföld, a termőterület Magyarország egyik legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A termőföld olyan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, melynek fenntartását a törvény eszközeivel kell védeni.
A termőföld mennyiségi és minőségi védelmével kapcsolatos rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) tartalmazza. A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, míg a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni.
A Tfvt. alkalmazásában termőföldnek minősül az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdőnek minősül.
A Tfvt. hatálya nem terjed ki:
- az Evt.-ben meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;
- a föld mint környezeti elem védelmére.
A Tfvt.-nek a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre.
A termőföld más célú hasznosításának közös szabályai
A termőföld más célú hasznosításának minősül:
- a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;
- a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;
- az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.
A termőföld más célú hasznosítása tehát időleges vagy végleges lehet.
A termőföldet más célra hasznosítani főszabály szerint csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. A termőföld más célú hasznosításának engedélyezése földvédelmi eljárásban történik.
Az engedélyt a termőföld más célú hasznosításának megkezdését megelőzően kell megkérni. A földvédelmi eljárás kérelemre indul, a kérelmet az igénybevevő nyújthatja be az ingatlanügyi hatósághoz.
A más célú hasznosítás iránti kérelemnek - a kérelmező (és képviselője) azonosításához szükséges adatokon, elérhetőségeken túl - minden esetben tartalmaznia kell: az érintett földrészlet, vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám), a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a más célú hasznosítás pontos célját.
Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárásban minden esetben helyszíni szemle alapján dönt.
A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély a véglegessé válásának napját követő naptól számított 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély alapján az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére 4 év alatt nem kerül sor, úgy az engedély hatályát veszti.
A termőföld más célú hasznosításáért földvédelmi járulékot kell fizetni.
Mindezeken túlmenően még számos részletszabályt találhatunk a törvényekben, amelyek közzétételére helyhiány miatt nem kerülhetett sor. Mivel pedig azok szövegezése igen nehézkes, számos átfedéssel, visszautalással, paragrafusok ömlesztésével, nehezen értelmezhető körmondatokkal terhes, azt tanácsoljuk laikus barátainknak: forduljanak olyan ügyvédhez, aki egyrészt képes értelmezni és a gyakorlatba ültetni az egyes rendelkezéseket, másrészt egy földügyletet végig tud vezetni a hatósági tekervények tengerén és a tulajdonjog a használati jogosultság a nyilvántartásban bejegyzésre kerül.
tags: #telepulesfejlesztesi #celu #foldvasarlas