Termésmennyiség hektáronként: regionalitások és kilátások Magyarországon

Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében. Vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség, az adatokból pedig látszik a jelentős különbség hazánk egyes tájainak helyzete között. Az augusztus közepét követő időszakban régiónk időjárása továbbra is kedvezőtlenül alakult, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 3-i végleges termésbecslése megerősíti a már augusztusban is látható folyamatokat.

Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után. Előbbi esetében az alábbi link alatt táblázatban vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. év. Már előrehaladottan zajlik a napraforgó betakarítása, és megindult a kukoricáé is, hetekkel korábban kezdődött a betakarítás. A jelenlegi kilátásokhoz képest majd a végleges betakarítási adatok nyújtanak pontosabb képet, de az már biztosan kijelenthető, hogy az aszály nagyon jelentős károkat okozott a hazai kukoricában és napraforgóban.

Nem csak Magyarországot, hanem az egész délkelet-európai régiót rendkívüli nyári aszály sújtotta: Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzése 14 százalékkal (4,64 t/ha), a napraforgóé 3 százalékkal (2,11 t/ha), Romániában pedig 6 százalékkal (3,83 t/ha), illetve 5 százalékkal (1,86 t/ha) csökkent 2024-ben. A rozs, a tavaszi árpa, a tritikálé és a zab terméseredményét is közölték. Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van - közölte Feldman Zsolt.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira. Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős - többmillió tonnás - export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére - áll az agrártárca sajtóközleményében.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot - emelte ki az államtitkár a közlemény szerint. Az őszi búza országos termésátlaga 5,8 t/ha körül alakult - az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb - 260 ezer hektáros - területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbbek, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást - írja közleményében az Agrárminisztérium.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek. Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül van. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb - 174 ezer hektáros - terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között - közölte az Agrárminisztérium. 2025-ben hazánkban a gabonatermesztés volumene összességében csökkenést mutatott, azonban az eredményeket kettősség jellemezte. A búza rekordközeli termése felülmúlta a várakozásokat, míg a kukorica hozama elmaradt az előző évitől. Az utóbbi években a búza területe tendenciájában nőtt, 2025-ben már kissé meghaladta az egymillió hektárt, míg a kukorica területe jelentősen visszaesett. Gabonából összesen 11,8 millió tonna termett, ami 770 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2,2 millió hektáros betakarított terület közel azonos volt a 2024. évivel. A kukorica betakarított területe 2025-ben 740 ezer hektár volt. A búza részesedése a teljes gabonatermésből 2024-hez képest nőtt 2025-ben: a búza betakarított területe 129 ezer hektárral, 1,05 millió hektárra nőtt. Az egy évvel korábbinál 14%-kal nagyobb területen 5,8 millió tonna búza termett, ami a 2024. évihez képest 9,8%-kal, az elmúlt öt év átlagánál 11%-kal több. A 5,5 tonnás hektáronkénti termésátlag 3,5%-kal volt kevesebb a 2024. évi szintnél. A legnagyobb búzaterületek Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben találhatók. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 8,7%-kal, utóbbi 8,4%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Baranya (7,1 t/ha), Tolna (6,9 t/ha) és Somogy (6,7 t/ha) vármegye érte el, míg a legalacsonyabbak (4,4-4,6 t/ha közötti) Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Békés vármegyékben mértek.

2. A magyarországi kukoricatermesztést 2024 után 2025-ben is súlyos aszályok befolyásolták, ami jelentős terméskiesést okozott. Az előző évek gyenge termései és a bizonytalanabbá vált jövedelmezőség következtében a gazdák a stabilabb hozamot biztosító őszi vetésű gabonák termesztését részesítették előnyben. Így a kukorica vetésterülete 770 ezer hektárra esett, amely történelmi mélypontra vezetett, a betakarított terület pedig 740 ezer hektárra zsugorodott. Országos szinten 2025-ben 3,9 millió tonna termést takarítottak be, ami a 2024. évitől csökkenés volt. A kukorica betakarítása 2025-ben is a korábbi évnél korábban kezdődött, és az extrém időjárás okozta károk hatását kényszersilózással igyekeztek mérsékelni.

3. Pest vármegye és Budapest együtt. A 2025. évben a napraforgó betakarított területe 709 ezer hektárra nőtt, ami 5,2%-kal haladja meg az előző évit, és 7,6%-kal magasabb a megelőző öt év átlagánál. Az 1,7 millió tonnás össztermés 4,3%-kal elmaradt a 2024. évitől (az ötéves átlagot 1,1%-kal felülmúlta). 2025-ben a napraforgótermést nagy területi szórás jellemezte, mivel a szélsőséges és egyenlőtlen csapadékeloszlás jelentősen befolyásolta a vármegyei eredményeket. A keleti és a dél-keleti vármegyékben volt a legkritikusabb a csapadékhiány a növény különösen érzékeny virágzási és szemtelítődési időszakában.

4. A repce betakarított területe a 2024. évitől 17%-kal elmaradva 144 ezer hektárra csökkent. A 457 ezer tonna betakarított termés kissé (1,4%-kal) nagyobb volt az egy évvel korábbi értékénél, 2012 óta ez a második legalacsonyabb mennyiség.

A kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a termeléshez köthető támogatások csökkenésének hatásai is megmutatkoznak a cukorrépa terméseredményein. A 11 ezer hektáros betakarított terület a 2008. évi, a kvóta-csökkentés elfogadása utáni mélypont utáni legalacsonyabb érték, és az előző évhez képest több mint negyedével csökkent. Hazánkban a burgonyatermesztési kedv fokozatos hanyatlása tapasztalható, ami a klimatikus változásnak, többek között a csapadékhiánynak is köszönhető. A 2025. évi 7,8 ezer hektáros betakarított terület a 2024. évinél 1,9 ezerrel, a megelőző öt év átlagánál pedig 8,8%-kal volt kisebb. Csemegekukoricából a 2024-ben, meggyből a 2024-ben.

A kedvezőtlen időjárás okozta nehézségek után pozitív változás következett be az Európai Unió búzatermesztésében, a terület megközelítette a 24 millió hektár. Az Eurostat előzetes adatai alapján a 2025-ös búzatermés elérte a 144 millió tonnát, ami 20%-os bővülést jelent az előző évihez képest. Az Európai Unió tíz legnagyobb búzatermelő országa közül Románia volt a leglátványosabb 40%-os termésnövekedéssel, Franciaország és Németország szintén jelentős növekedést mutatott. 2025-ben az Európai Unió 27 tagállamában 8,5 millió hektáron, a 2024. évinél 2,1%-kal kevesebb területen, 58 millió tonna kukorica termett. A legnagyobb termelő Franciaország maradt 13 millió tonnával, Lengyelország 10 millióval, Románia pedig 6,0 millió tonnát aratott. Románia 2024-hez képest jelentősen bővült, és a közösség napraforgó termelésének egyötödét biztosította.

A 2025-ös nyári aszály és a hosszan tartó hőhullámok Spanyolországban 7,9%-os, Bulgáriában 7,5%-os, Franciaországban 3,0%-os termésmennyiség-csökkenést eredményeztek. A fajlagos hozamok vegyesen alakultak, általánosságban a kisebb termésmennyiséget betakarító országok tudták a legnagyobb terméshozamot elérni: Horvátországban és Ausztriában a hektáronkénti hozam egyaránt 3,0 tonna volt. Romániában a napraforgó termés 1,5 tonna/hektár, Franciaországban pedig 2,1 tonna/hektár volt a fajlagos hozam.

2.2 millió hektáros betakarított terület és az összes termés mennyisége alapján a 2025-ös év sok tekintetben folytonosságot mutatott a 2024-es trendekkel, miközben a regionális különbségek továbbra is meghatározóak maradtak.

• Az őszi búza országos hozama és területei kiemelkedő szerepet játszottak a hazai gabonatermesztés stabilitásában.
• A kukorica hosszú távú visszaesése következtében a gazdák egyre inkább a biztonságosabb növények felé fordultak.
• A napraforgó és repce esetében a területi eltérések jelentősen befolyásolták a várható termést és a régiónkénti kilátásokat.

tags: #termes #mennyiseg #hektar

Népszerű bejegyzések:

• A Győri Audi Gyár építése: összefoglaló és hatások
• Peter Ustinov és a Nyaraló gyilkosok: klasszikus Christie újraéled
• CPR 305/2011 építési termék rendelet – hazai jogi környezet áttekintése
• Miért veszélyes a mustgáz a borospincében, és mit tehetünk
• Tetőtéri ablakok és felülvilágítók: biztonságos stílus