Termőföld értékesítése után fizetendő adó részletes ismertetése
Magyarországon a termőföld értékesítésekor a magánszemélyt adófizetési kötelezettség terhelheti, azonban az adómentesség lehetőségei és feltételei különösen szigorúak, és számos tényezőtől függenek. A termőföld eladásából származó jövedelem személyi jövedelemadó (SZJA) köteles, de bizonyos esetekben mentesülhetünk az adófizetés alól.
Jogszabályi háttér és alapfogalmak
A termőföld értékesítésére és annak adózására a legfontosabb jogszabály az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.), különösen annak 1. számú melléklete 9.5 pontja, valamint a 59-64. §-ai vonatkoznak.
A termőföld fogalmát a 1994. évi LV. törvény 3. §-a határozza meg. Ide tartoznak az ingatlan-nyilvántartásban külterületen szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület, illetve halastóként nyilvántartott földrészletek.

Adómentesség és feltételei a termőföld értékesítése során
Akár adómentesen is el lehet adni a termőföldet, azonban rendkívül fontos, hogy kinek és milyen célra kerül az átruházás. Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemély a termőföldet olyan regisztrációs számmal rendelkező magánszemélynek értékesítse, aki az egyéni vállalkozói vagy mezőgazdasági őstermelői státusza mellett azt legalább 5 évig mezőgazdasági célra használja.
A birtok-összevonási célú értékesítés esetén adómentességet élvez a termőföld, ha az ügylet eredményeként a vevő tulajdonában lévő föld szomszédossá válik az újonnan megszerzett területtel, függetlenül a település közigazgatási határától.
Továbbá adómentes az értékesítés, ha a vevő regisztrált mezőgazdasági társaság alkalmazottja, aki azt a földet a társaságnak legalább 10 évre földbérletbe adja mezőgazdasági hasznosításra.
Az adómentesség vonatkozhat úgy is, ha az átruházás szövetkezeti vagyonnevesítéssel jár, vagy a vevő állattenyésztést folytató, regisztrált mezőgazdasági termelő, aki a földet az állattartó telep takarmányozására használja legalább 5 évig.
Adómentesség speciális esetekben
- Birtok-összevonásra irányuló adásvétel
- Települési önkormányzat szociális földprogramja céljából történő értékesítés
- A Nemzeti Földalap javára történő átruházás
Az adó mértéke és megállapítása
A 2011-es évtől kezdődően a termőföld értékesítéséből származó külön adózó jövedelem után főszabály szerint 16% személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adó alapja a bevétel és levonható költségek különbözete, amelyet tovább csökkent a tulajdonban tartás időtartama szerint számított kedvezmény.
Fontos tudni, hogy az állandóan hatályos szabály, miszerint a jövedelem idővel csökkenő arányban adóköteles, a termőföld esetén is érvényes:
- Az eladás évében és az azt követő évben a jövedelem 100% adóköteles.
- A második évben 90% adóköteles.
- A harmadik évben 60% adóköteles.
- A negyedik évben 30% adóköteles.
- Az ötödik évtől teljes mértékben adómentes az eladás.
Mindazonáltal, az adóalap csökkenése évente 10%-kal történik a hatodik évtől kezdődően. Ez azt is jelenti, hogy 15 év után a teljes jövedelem mentes az SZJA alól.

Adóköteles bevétel és levonható költségek
Bevétel: Ez általában az ingatlan adásvételi szerződésben rögzített vételár, amely tartalmazza a vevő által esetlegesen fizetett késedelmi kamatokat is. Csereügylet esetén az ellenérték szokásos piaci értéke a kiindulási alap.
Lekönyvelhető költségek köre:
- Korábbi vételár és az ehhez kapcsolódó vagyonszerzési illeték
- Ingatlan megszerzésével kapcsolatos ügyvédi díjak
- Igazolt értéknövelő beruházások, például bővítés, korszerűsítés, öntözőrendszer kiépítése, termőföld rendbetétele, telekalakítás
- Az eladás lebonyolításával összefüggő igazolt költségek, pl. ingatlanközvetítői jutalék, hirdetési költségek
Az ingatlan szerzési időpontja és annak jelentősége
A termőföld értékesítésének adóalapját jelentősen befolyásolja, hogy mikor szereztük meg az ingatlant. A szerzési időpont az az időpillanat, amikor az ingatlanról szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtják (széljegy bejegyzésének napja).
Öröklés esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja, az ajándékozásnál pedig a szerződés megkötésének napja számít.
A szerzés éve, nem a pontos naptári nap határozza meg az adóalap csökkentésének mértékét.
Öröklés és ajándékozás esetén lévő különleges szabályok
Öröklés útján szerzett termőföld eladásakor a szerzési érték a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy ha az nem ismert, az eladási ár 50%-a. Az ajándékba kapott föld esetén az adóalap megállapításakor a bevétel 75% levonható költségként, tehát az eladási ár 25%-a után kell esetleg adózni.
Ezeken túl az öröklés és ajándékozás utáni tulajdonszerzésnél is érvényes az időmúlás alapú adócsökkentés.
Speciális esetek - Gazdasági tevékenység és műemléki ingatlanok
Ha valaki rendszeresen, üzletszerűen folytat ingatlanértékesítést (például új építésű lakások sorozatos értékesítése), akkor nem csupán SZJA, hanem vállalkozói adózás és ÁFA fizetési kötelezettség is felmerülhet - ilyenkor az 5 éves adómentesség nem alkalmazható.
2025. január 1-től külön kedvezmény vonatkozik műemlékként nyilvántartott ingatlanokra. Ha az értékesítés a szerzéstől számított 36 hónapon túl történik, a tulajdonos megfelel a műemlékvédelmi feltételeknek és hiteles igazolással rendelkezik, az eladás teljesen adómentes lehet.
Termőföld haszonbérbeadás adózása
A termőföld haszonbérbe adása a Szja tv. 3. § 53. pontja szerint a megállapodás alapján történő használatba adás mező-, erdőgazdasági, vagy halászati célra írásban kötött, ellenérték fejében.
Ha a haszonbérlet nem minősül adómentesnek (például a szerződés időtartama nem éri el az 5 évet), akkor a bérbeadó 15% személyi jövedelemadót köteles fizetni a bevétel után.
Adóbevallás és befizetés határideje
A termőföld értékesítéséből származó jövedelmet az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követő év május 20-áig kell bevallani, illetve ekkor a személyi jövedelemadót megfizetni.
Ha az adott évre vonatkozóan nincs adóköteles jövedelem, a bevallás nem szükséges.
Fontos tudnivalók
- Az eladási ár és a szerzési érték különbsége adja a jövedelem alapját.
- Az érvényes költségek és beruházások igazolása szükséges a levonások érvényesítéséhez.
- Az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő írásos nyilatkozatban vállalja a vonatkozó feltételeket - ennek megszegése esetén az adóhatóság az adóztatást érvényesíti.

Összefoglaló táblázat a termőföld eladásakor fizetendő adóról
| Feltétel | Adózás |
|---|---|
| Termőföld eladása 5 éven belül, nem regisztrált gazdának | 16% SZJA a jövedelem után |
| Termőföld eladása 5 év után | Adómentes |
| Eladás regisztrált mezőgazdasági termelőnek, aki 5 évig hasznosítja | Adómentes (évi 200 ezer Ft-ig) |
| Eladás birtok-összevonási céllal | Adómentes |
| Haszonbérlet kevesebb, mint 5 év | 15% SZJA a bevétel után |
| Örökölt föld eladása | Adó az örökhagyó halála óta eltelt idő alapján, szerzési érték a hagyatéki leltár szerinti |
| Ajándékba kapott föld eladása | Adó az eladási ár 25%-a után (75% költségként levonható), az időmúlás csökkenti az adóalapot |

Gyakori kérdések és tippek
- Csökkenti-e az adót, ha az eladási árból másik ingatlant vásárolunk? - Nem, az SZJA-t nem befolyásolja, hogy mire költjük az eladási árat.
- Milyen költségek vonhatók le? - Csak számlával igazolt költségek, illetve jogszabályban meghatározott ráfordítások.
- Ki adózik, ha az örökség megosztásáról van szó? - Minden tulajdonrészt megszerző félnek az általa szerzett rész után kell adót fizetnie, időarányosan csökkentve.
- Mi történik, ha a vevő nem teljesíti az adómentességi vállalásokat? - A vevő utólagosan adófizetésre kötelezhető, az adott évben keletkező adóköteles jövedelem alapján.
Magyarországon több millió földtulajdonos van, közülük sokan nem foglalkoznak részletesen az adózási szabályokkal. A termőföld értékesítésének és haszonbérletének adózása azonban összetett, ezért érdemes minden esetben szakértői tanácsot kérni.
tags: #termofold #ertekesitese #utan #fizetendo #ado
