Termőföld osztatlan közös tulajdonának megosztása — jogi szabályozás részletesen

Az osztatlan közös tulajdon egy olyan, sokszor nagyobb területű ingatlan vagy ingatlanrész (mind belterületi, beépíthető, mind külterületi ingatlan, illetve termőföld), aminek több tulajdonosa van - és aminek minden része megoszlik a tulajdonosok között, annak fejében, hogy mekkora a tulajdonosok tulajdoni hányada. A Földhivatal minden osztatlan közös tulajdon esetében pontosan számon tartja, hogy kik a tulajdonosok és hogy mekkora a tulajdoni hányaduk az adott helyrajzi számon.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon lényegét tekintve egy tulajdonosi kényszerközösség, amelyben sok, egymással sok esetben semmilyen rokoni vagy akár ismerősi viszonyban nem álló személy érintett. Az osztatlan közös tulajdonnak számos hátránya van. Ezek között említhető, hogy a tulajdonosi szemlélet nehezen alakítható ki a tulajdonostársak között, továbbá e tulajdonosi forma a földhasználatnak is gátját képezi.

A jogalkotói cél és a 2020. évi LXXI. törvény bevezetése

Erre a helyzetre jelentett megoldást a még 2021. január 01. napján hatályba lépett, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosulti adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséról szóló 2020. évi LXXI. törvény (rövidítve: Foktftv.) valamint a végrehajtására megalkotott, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Kormányrendelet. A törvény úgy kívánja megszüntetni az osztatlan közös tulajdont, hogy az vagy darabolódjon szét a tulajdonosok között, vagy hogy az egész ingatlan egy tulajdonoshoz tartozzon (vagyis, hogy egy tulajdonos bekebelezze az adott földet), méghozzá úgy, hogy minden ilyen földrész versenyképes méretű maradjon.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nyomán a földek „feldarabolásra” kerülnek, így új helyrajzi számokon nyilvántartott, kisebb, már egy-egy személy tulajdonában álló földrészletek jönnek létre. E két jogszabály hatályba lépése óta jelentősen csökkent az osztatlan közös tulajdonban álló területek száma Magyarországon.

Az eljárás három lehetséges módja

• az ingatlan megosztással történő megszüntetése,
• az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárstulajdonába vétele útján (ismert nevén: bekebelezés),
• az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján.

A törvény hatálya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (rövidítve: Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokra terjed ki. A jogszabály kivételként sorolja fel többek között a tanyaként megjelölt ingatlant, valamint a zártkerti ingatlant, ha a földrészlet teljes területe nem mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású. Ezekre az ingatlanokra az osztatlan közös tulajdon megszüntetés szabályai nem vonatkoznak.

Megosztási eljárás - kezdeményezés és technikai lépések

A megosztási eljárás magában foglalja a megosztási folyamat bejelentését, az egyezség létrehozását, a megosztási térképvázlat elkészítését és a változásoknak az ingatlan-nyilvántartásban (szükség esetén az Országos Erdőállomány Adattárban) való átvezetését is. A megosztás útján történő földterület megszüntetést bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az illetékes ingatlanügyi hatósághoz, a földhivatalhoz benyújtott, a megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem útján.

Az ingatlanügyi hatóság a kérelem alapján az érintett ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a folyamatban lévő megosztás tényét. Az ingatlanügyi hatóság a tényfeljegyzéssel egyidejűleg a kérelmező tulajdonos részére egy technikai azonosító megadásával hozzáférést biztosít az úgynevezett „osztóprogram” használatához, továbbá hirdetményt tesz közzé a kormányzati portálon a megosztás tényéről.

Fontos szabály, hogy a megszüntetést kérelmező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.

Az értesítésnek tartalmaznia kell a jogszabály által felsorolt, a tulajdonostárs tájékoztatására vonatkozó elemeket. A tulajdonosnak nem szükséges földművesnek lennie.

Határidők és díjak

2023. január elsejével módosult a szabályozás, miszerint a tény feljegyzését követően a társtulajdonosok, egyéb jogosultak értesítésére, az osztóprogramban elvégzendő feladatok végrehajtására, az egyezség megkötésére és földhivatalhoz történő benyújtására mindösszesen 120 nap áll a tulajdonosok rendelkezésére a korábbi 90 nap helyett. Ha a feljegyzést követően e határidőn belül nem kerül benyújtásra a megosztás átvezetése iránti kérelem, akkor az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli a folyamatban lévő megosztás tényét.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért 15.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Az osztóprogram és az egyezség

A földek megosztására a Nemzeti Földügyi Központ internetes oldalán elérhető osztóprogram alkalmazásával, fizikai megosztás útján kerül sor. A tulajdonostársak közötti egyezség megkötése az osztóprogram segítségével létrehozott térképvázlat és területkimutatás alapján történik.

Az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges azzal, hogy az egyezséghez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni annak a tulajdonostársnak esetében, akinek az értesítése mellőzhető vagy annak közlése meghiúsul, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt. Az egyezség hatálya az összes tulajdonostársra kiterjed.

Az egyezség keretében a tulajdonostársak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányadoktól eltérő megosztásban is megállapodhatnak. Arra is van tehát lehetőség, hogy részben vagy egészben az egyik tulajdonostárs kivásárolja a többieket. Ehhez természetesen meg kell egyezniük, az ellenérték tekintetében is.

Mérethatárok és művelési ágak

A jogszabály meghatározza a kialakításra kerülő ingatlanok legkisebb mérethatárait. A kialakítandó méretnagyság szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén nem lehet kisebb 3000 négyzetméternél (0,3 hektár), szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén pedig 10 000 négyzetméternél (1,0 hektár). Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték az irányadó.

Amennyiben a megosztási eljárás tárgya zártkerti ingatlan, akkor az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakítandó zártkerti ingatlan nem lehet kisebb 1000 négyzetméternél. A megosztás tehát a művelési ág, illetve a zártkerti fekvés szerinti mérethatárokkal történhet.

Erdőnek minősülő ingatlan megosztása esetén figyelembe kell venni a földön található faállomány fatérfogatát is. Az erdő mérethatárait illetően viszont a törvény szerint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) erdő megosztására irányadó további előírásait nem kell alkalmazni. Ha az adott földrészleten belül az összefüggő erdőterület a 400 m2 területnagyságot eléri, akkor azt önálló földrészletté kell alakítani.

Bekebelezés és egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele

Ha az egyik tulajdonos tulajdoni hányadára eső területnagyság nem érné el a törvényi területi minimumot, és a tulajdonos mindenképpen szeretne földterülethez (és nem pénzhez jutni), ebben az esetben az ő tulajdonrészét egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához lehet hozzászámítani. Amennyiben a törvény szerinti területi minimum így sem érhető el, akkor a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs részére önálló földtulajdon nem alakítható ki, hanem ez esetben bekebelezésre kerül sor.

Az egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vételére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingatlanból nem alakítható ki két, a törvény szerinti területi minimumot elérő ingatlan. Ilyenkor az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba. Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését.

A bekebelezési eljárás során is értesíteni kell a tulajdonostársakat és meg kell határozni többek között az értékbecslési ajánlat szerinti értéket, valamint a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket. Ha a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlatban foglalt összeggel vagy a többi tulajdonostárs nem ért egyet a bekebelező tulajdonostárs által az értékbecslési ajánlat figyelembevételével ajánlott összeggel, akkor igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet.

Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor az ingatlant az a tulajdonostárs veheti tulajdonba, aki az értékbecslési ajánlatban megállapított összeghez képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja. Az ellenérték megfizetését - annak összegétől függetlenül - bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni a bizonytalan személyű tulajdonostárs, a tulajdonostárs ismeretlen örököse, valamint a közlés meghiúsulása miatt értesítettnek tekintendő tulajdonostárs, továbbá azon tulajdonostárs részére, aki a teljesítéshez szükséges adatokat nem bocsátja a bekebelező tulajdonostárs rendelkezésére. A bekebelezés esetén a tulajdonszerzés jogcíme a közös tulajdon megszüntetése lesz.

Megosztás és bekebelezés közös szabályai

A megosztás és a bekebelezés közös szabályai közé tartozik, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrészt csak az a tulajdonostárs szerezhet, aki az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel, a tulajdonrészét öröklés jogcímen, vagy azt közeli hozzátartozójától szerezte, ha a tulajdonostárs és közeli hozzátartozója együttesen az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel.

E tulajdonszerzési módok esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, valamint nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem.

Kisajátítási eljárás

Az ingatlan állam általi kisajátítását a földterület bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földügyi Központnál, abban az esetben, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy az erre vonatkozó kérelem nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja, vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

A Nemzeti Földügyi Központ az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról. Aggályosnak tartjuk, hogy hogy fog az állam ilyen mennyiségű osztatlan közös földet kisajáítani, hiszen azok összértéke jelentős költséggel terhelheti meg a költségvetést. Ez a pénzügyi keret pedig meglátásunk szerint nem végtelen.

Eljárási elemek és hatósági cselekmények

A megosztási eljárás előkészítése mezőgazdászi helyszínelésből és keretmérésből áll. A keretmérés során - az ingatlanügyi hatóság által esetlegesen biztosított, a keretmérés végrehajtásához technológiát meghatározó vázlatnak megfelelően - a helyszíni állapot műszaki felmérésére kerül sor. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről a kérelmezőket előzetesen nem kell értesíteni.

A keretmérésről készült jegyzőkönyvet és a mérésről készített mérési vázlatot a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet szerinti tartalommal, a keretmérést követően 8 napon belül át kell adni az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a keretmérés eredménye a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet szerinti eltérést mutatja, akkor a hiba kijavítására irányuló eljárást kell lefolytatni.

Az Eljárás során a jogi szolgáltató feladatai közé tartozik többek között az egyezség létrehozásának előkészítése, a tulajdonosok értesítése, egyezségi tárgyalás megtartása, nyilatkozatok beszerzése, valamint az egyezségi okirat szerkesztése, ellenjegyzése és jogi képviselet ellátása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

Sorsolás és kiosztás

A sorsolást az ingatlanügyi hatóság szervezi, amely magában foglalja a sorsolás tárgyi, technikai és személyi feltételeinek biztosítását. A sorsoláson a kérelmező személyesen vagy meghatalmazottja útján vehet részt. A sorsolást háromtagú sorsolási bizottság folytatja le. A sorsolás megkezdéséig lehetőség van sorsolási megállapodást kötni.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során azokat a tulajdonostársakat, akiknek a tulajdoni hányada a megállapodás keretében nem kerül bekebelezésre vagy átruházásra, az osztóprogram alkalmazásával az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni. Ez az úgynevezett kiosztás.

Tulajdonostársak jogai és elővásárlási jog

A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy amennyiben a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal vagy éppen jogosultakkal. Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.

Használati megosztási szerződés és új ingatlan-nyilvántartási szabályok

Az osztatlan közös tulajdon esetén azért, hogy egyik tulajdonosnak se sérüljenek az érdekei, bevett megoldási formának számít az együttműködés folyamatában a használati megosztási szerződés. Ez egy olyan dokumentum, ami írásban rögzíti, hogy az ingatlan használatára - legyen szó mezőgazdasági használatról, lakhatásról vagy éppen bérbeadásról - melyik tulajdonostárs jogosult, illetve milyen ingatlanrészek vannak közös használatban.

Az új ingatlan-nyilvántartási szabályozás jelentős gyakorlati előnyöket kínál, különösen a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében. Az új szabályozás - számos más újdonság mellett - lehetővé teszi, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot bejegyeztethessük az ingatlan-nyilvántartásba, amely növelheti a közös tulajdonban álló ingatlan forgalmi értékét és megkönnyítheti a banki finanszírozás igénybevételét is.

A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot be lehet jegyezni közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy akár ezek eszmei hányadára. Nincs akadálya továbbá annak sem, hogy társasházi ingatlanra kerüljön a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésre. A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot vagy az ingatlan természetben meghatározott részére, vagy annak egy területnagyságban kifejezett részére lehet alapítani. Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó bármely jog bejegyzéséhez az ingatlan érintett részét ábrázoló és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges.

Gyakorlati problémák, jogi kockázatok és bírói gyakorlat

Az osztatlan közös tulajdon problémái -t hosszasan sorolhatnánk. Az osztatlan közös tulajdon létrejöhet örökléssel vagy házasságkötéssel, amennyiben nincs házassági vagyonjogi szerződés. Gyakori probléma ebben a helyzetben, hogy az ingatlannak akármennyi, akár több tucat tulajdonosa is lehet, egymástól jócskán eltérő, sok esetben csak szimbolikus tulajdoni hányadú értékkel. Minél több a tulajdonos, annál elvontabb, homályosabb és nehezebben kivitelezhető az ingatlan kezelése és annál bonyolultabb keresztülvinni valamelyiküknek az akaratát az egész társaságon.

Az ingatlanügyi hatóságnak sajnos számos olyan tényre hivatkozva vissza kell utasítania a földhivatalnak az eljárást, melyre nem is gondolnánk. Ilyen például a Korm. rendelet azon szabálya, melynek értelmében, ha a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére kerül sor, úgy az eljáró hatóság a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet visszautasítja (ha az még nem került feljegyzésre), vagy a folyamatban lévő megosztás tényét is törli, (amennyiben annak feljegyzése már megtörtént).

Az új szabályozás bevezetése óta ugyanakkor jelentősen csökkent az osztatlan közös tulajdonban álló területek száma, de átolvasva a törvényt több problémát látunk benne: ilyen annak a problémának a kezelése, hogy a felosztott földeket hogyan tudja a birtokosa megközelíteni, kivett úttal, vagy szolgalmi joggal. A másik probléma a birtokminimum, amiről a 11. § (1) szól.

Ez a következő: " Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan - ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat - nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni." Látható a fentiekből, hogy a kárpótláskor kiosztott 45-50 nm-es földek hasznosítása méreténél fogva nehezen kezelhető.

A legújabb bírói gyakorlat szerint számottevő értéknövelő beruházáshoz, vagyis a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházáshoz abban az esetben nincsen szükség egyhangú határozathozatalra, ha a beruházást a napelem telepítést elhatározó tulajdonostárs kizárólag saját költségére végezteti el.

Mi történik, ha egyezség nem jön létre?

Ha az ingatlan más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, esetleg gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyát értékesíteni kell és a vételárat a tulajdonosok között a tulajdoni hányadaik arányában kell felosztani. Ha a tulajdonostársak közösen nem tudják, vagy valamelyik tulajdonostárs egyáltalán nem akarja értékesíteni az ingatlant, úgy az eladásra árverés útján is van lehetőség. Ez azonban a csökkentett induló licitár és az árverési költségek miatt jelentősen kevesebb bevétellel jár.

Banki finanszírozás és gyakorlati tanácsok

Bár a bankok szigorúbb feltételeket határoznak meg az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok hiteleire, a vásárlás és a kölcsön felvétele nem zárja ki egymást. Az ingatlannak forgalomképesnek kell lennie. Be kell nyújtani a bank felé a lemondó nyilatkozatokat. A feltételek teljesítése időigényes ugyan, de ha minden rendben van, megéri a rá áldozott energiát.

Az elaprózódott tulajdoni hányadokkal ugyanis nagyon hosszadalmas folyamat volt minden esetben az összes tulajdonos beleegyezését megszerezni. Lényege, hogy termőföldet vagy legelőt, erdőt nem lehet egy bizonyos résznél kisebbre darabolni. A tulajdonostársak az egyezség keretében kötelesek rendelkezni a megosztásra kerülő ingatlant érintő jogoknak (például haszonélvezeti jog, jelzálogjog) és tényeknek a megosztás eredményeként létrejövő új ingatlanokra történő átjegyzéséről, kivéve, ha a jog vagy tény igazolt módon megszűnt.

Gyakori elutasítási okok és eljárási buktatók

Az ingatlan megosztásával történő osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárás szempontjából releváns, hogy sajnos számos olyan tényre hivatkozva vissza kell utasítania a földhivatalnak az eljárást (ami a folyamatban lévő megosztás tényének tulajdoni lapra történő feljegyzésére irányul), melyre nem is gondolnánk. Ilyen például a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben található azon szabály, melynek értelmében, ha a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére kerül sor, úgy az eljáró hatóság a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet visszautasítja (ha az még nem került feljegyzésre), vagy a folyamatban lévő megosztás tényét is törli, (amennyiben annak feljegyzése már megtörtént).

Például sajnos akkor is szembe-találkozhatunk az öröklés jogcímén történő bejegyzés eljárásunkra kifejezetten negatív hatásával, amikor már minden tulajdonostársat kiértesítettünk, megszövegeztük és aláírtuk a megosztásról szóló egyezségi okiratot, s az osztóprogram alapján elkészítettük és aláírtuk az egyezségi okirat elválaszthatatlan mellékletét képező térképvázlatot és területkimutatást, valamint intézkedtünk az esetlegesen szükséges bírói letétbehelyezésről, és mindezek után a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelmünket is benyújtottuk az illetékes földhivatalba.

Ajánlások és gyakorlati lépések tulajdonostársak számára

1. Az első és legfontosabb lépés, hogy tisztázzuk mi is az az osztatlan közös tulajdon; a tulajdoni lap ellenőrzése elengedhetetlen.
2. A kezdeményező tulajdonostárs az eljárás megindításáról szóló kiértesítésben már egy alapos tájékoztatást adjon az eljárásról a tulajdonostársak részére, illetve egy várhatóan mindenki számára megfelelő javaslattal is előálljon.
3. Amennyiben lehetséges, törekedni kell egyezség megkötésére, mivel ez gyorsítja és költséghatékonyabbá teszi a folyamatot.
4. Fontos időben gondoskodni a térképvázlat és területkimutatás elkészítéséről, valamint az osztóprogram használatának megismeréséről.
5. Ha a tulajdoni hányad nem éri el a minimumot, mérlegelni kell a bekebelezést vagy a tulajdonrész eladását a többieknek.

Megfontolandó jogi tanács

A jogalkotó felismerve a tényleges gyakorlat és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok közötti jelentős eltéréseket, lehetővé tette a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, ami dologi jogi hatállyal bír és növelheti az ingatlan forgalmi értékét. Az osztatlan közös tulajdon rendezése jogi és költségvetési szempontból is komoly kihívás, ezért jogi szakember bevonása erősen ajánlott.

Amennyiben kérdése van a nem is olyan régen hatályba lépett szabályozásról, illetve a hozzá kapcsolódó eljárásól, vagy Ön is tulajdonostárs osztatlan közös tulajdonban álló termőföldben és tapasztalja az ebből eredő nehézségeket, keresse jogi szakember segítségét. Kérjük annak figyelembevételét, hogy az ismertetett jogszabályok, azok terjedelme miatt nem közölhetőek teljes egészben, így jogi problémájának megoldására mindenképp keressen fel jogi szakembert. Cikkünk pusztán tájékoztatásként szolgál.

tags: #termofold #osztatlan #kozos #tulajdon #megosztasa

Népszerű bejegyzések:

• Céginformációk a Zöld-KARIKA Ingatlankezelő Kft.-ről
• Garázsbejáró építése: lépésről lépésre
• Lakó-pihenő övezet előnyei
• Útmutató a márvány és kompozit burkolatokhoz
• KATA és illeték kedvezmények: hogyan hat a vagyonszerzési illetékre?