Termőföldtől az asztalig: helyi termékekért, agrárstratégiákért és kihívásokért beszélgetünk

A vendégeket és a kiállítókat, akik többek között mézzel, lekvárokkal, húskészítményekkel megrakodott standokkal készültek, először Rácz Imre köszöntötte. A NAK vármegyei elnöke köszöntőjében visszaemlékezett: a 2004-es uniós csatlakozásnak nagy reménnyel vágtak neki a gazdálkodók, elkezdődött azonban a hazai feldolgozóüzemek felvásárlása. - Azt gondoltuk, hogy ezeket az üzemeket majd a külföldi befektetők felvirágoztatják, de ez nem így történt. Egy kicsit magunkra maradtunk, így a helyi termékek értékesítése és a piackeresés előtérbe került. A NAK vármegyei elnöke hangot adott a burgonyatermesztéssel kapcsolatos aggodalmainak is. - Hogy lehet az, hogy a hazai szükséglet negyven százalékát termesztjük meg itthon, holott évtizedekkel korábban a Szovjetunióba is szállítottunk magyar burgonyát. Nem kellene Magyarországra hozni a lengyel krumplit, ehelyett szükség volna egy hazai feldolgozóüzemre, ehhez pedig kellene az állami támogatás. Azt sem értem, hogy a balkányi iskolába miért nem a környékről jön az alma, miért egy másik vármegyéből? - Fontosak a helyi termékek és a helyi termékfejlesztés. Mára egy kicsit eltolódtak az értékek, télen is akarunk enni mindent, banánt, avokádót, így háttérbe szorulnak egy kicsit a helyben előállított termékek. Fontos a szemléletformálás, Nyíregyházán és a vármegyei önkormányzatnál is működnek azok a helyi paktumok, melyek a helyi termékek népszerűsítésére fókuszálnak.

A termőföldtől az asztalig - ez a jelmondata a sárrétudvari Lendvai családnak, akik megtermelik, feldolgozzák és közvetlenül a fogyasztókhoz juttatják el az élelmiszert. A Servet 2000 Kft. Tej- és húsfeldolgozó üzem létesült a településen, dr. Lendvai Csaba és felesége, Nagy Hajnal által megtermelt helyi alapanyagokra épülve. A (Nagykárolyból és Székelyudvarhelyből) 25 éve a településre költöző házaspár 2000-ben alapított szövetkezetet, amely mára 360 szarvasmarhát, ebből 150 fejősállatot birtokol. Több településen már mozgóautóval értékesítik a tejet, ám a felesleg okán hozták létre a feldolgozót. Távlati terveik között szerepel “gasztrokulturális centrum” kialakítása, amelynek agrárinformációs konferenciaterem is része lenne.

- 2300 milliárd forintot termel évente a mezőgazdaság, ezt az élelmiszeripar megduplázza, s a kereskedelem csak ezután jön - fogalmazott dr. Újabb tanulmány - a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központé (WUR) - erősíti meg, hogy az Európai Bizottság „Termőföldtől az Asztalig” kiemelt stratégiája súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve. Ezzel a stratégiával a termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkretennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne - mindez ellen továbbra is határozottan tiltakozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai szervezetek. A WUR tanulmányja szerint a célkitűzések kumulatív hatására a termelés átlagosan 10-20%-kal csökkenne, egyes növénykultúráknál akár 30%-kal.

Az Agrárkamara emlékeztet: az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő - hatástanulmány nélkül - a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20%-kal csökkentené 2030-ig. akik rámutatnak: a NAK és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Érvelésük szerint ugyanis olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. A F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz. A tanulmányok teljes mértékben igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. Az agrárkamara szerint ez a jelentés már januárban a Bizottság rendelkezésére állt, annak publikálását nyárig halogatta. A Kieli Egyetem tanulmányja azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat - figyelmeztet a NAK. Továbbá megállapítja, hogy a stratégia nem hatékony az éghajlatváltozás ellen.

Az események ezt a komplex összefüggést mutatják: a helyi termékek népszerűsítését és a gazdálkodók támogatását hangsúlyozó kezdeményezésekre mind nagyobb szükség van a vidéki gazdaságok stabilizálásához, miközben az EU-stratégiák kritikája és a külső hatások megvitatása folytatódik.

Infografika: Termőföldtől az asztalig folyamata és a helyi termelők kapcsolatai

A VP segítségével a gazdák környezetkímélő módszerekkel óvják a természeti értékeinket.

  • A helyi termékek támogatása és a piacok megnyitása fontos a gazdaság diverzifikálásához.
  • A hazai feldolgozóüzemek fejlesztése kulcsfontosságú a belföldi kereslet kielégítésében.
  • A stratégiai dokumentumok kritikája megköveteli, hogy az elemzések és hatástanulmányok elkészüljenek.
  • A WUR és más kutatóintézetek szerint a Termőföldtől az Asztalig erősen befolyásolja a termelést és a klímavédelmet is.
Témakör Álláspont Várható hatás
Termőföldtől az asztalig stratégia EU-s célok a mezőgazdaság korlátozásával Lehetőségek csökkenése, gazdák nehézségei
Klímasemlegesség 2050 Növényvédőszer és műtrágya csökkentése Élelmiszer-termelésre gyakorolt nyomás

Fontos megjegyezni, hogy a helyi közösségek szemléletformálása és a helyi paktumok megerősítése hozzájárulhat a fenntartható gazdálkodáshoz és az innovatív feldolgozáshoz, miközben a nemzetközi stratégiák kritikája és a regionális fejlesztési igények összhangba kerülnek.

tags: #termofoldtol #az #aszatalig #angol

Népszerű bejegyzések: