Tetőtér beépítése társasházban: lehetőségek, szabályok és buktatók
Jelenlegi építési jog szerint a tetőtérbeépítésre nem kell engedélyt kérni (amennyiben a tetőszerkezet mérete/formája nem változik).
Ha állami támogatást veszel igénybe ehhez (CSOK, hitel), akkor viszont egyszerűsített bejelentés keretében kell eljárni, kellenek hozzá tervek.
Ha nem igényelsz semmilyen támogatást, akkor beépítheted a tetőteredet mindenféle terv és engedélyek nélkül, azaz a kutya nem fogja nézni, hogy statikailag megfelelő-e az egész.
Olyan lehajlása volt a födémnek a 70 kg-om alatt, mintha hajón jártam volna... Ez szélsőséges eset, de nem olyan ritka, mint hinnétek.
Viszont itt van némi jogszabály ütközés, mert ha értékesíteni szeretnél egy ilyen ingatlant, a banki értékbecslő kéri a használatbavételi engedélyt.
Kell kérni egy hatósági bizonyítványt, ami igazolja, hogy a tetőtér beépített.
Ha rendesen akarsz eljárni, vagy a támogatás miatt szükséges, akkor megcsináltatod a terveket.
Tudni kell, hogy míg korábban a tervezők felelőssége 10 évig tartott, most már életünk végéig felelünk a tartószerkezeti problémákért.
„Beépíthető a tetőtér? Hogyan? Mindenképpen kell egy helyszíni szemle.
I. Amennyiben az épület valaha toldva/bővitve volt, akkor mindenképpen kell mindegyik épületrésznél feltárás.
Szívás... Az alapozást meg kell erősíteni, amire sokféle módszer létezik, az injektáláson keresztül a szakaszos alábetonozásig.
Utóbbi költsége nagyjából 80-100e Ft/fm (nem elírás!), tehát egy 10x10-es kockaház esetén ez 3-4 millió forint.
Éppen ezért óvatosan szoktam nyilatkozni ebben a témakörben, hacsak nincs teljesen egyértelmű jel arra, hogy miből és hogyan készült az alapozás.
Amennyiben kérdéses az alapozás, tehát nincs teljesen egyértelmű visszacsatolás a megfelelőségére, és pl terasz van L-alakban a végében, vagy a telekhatáron áll az épület, akkor el kell felejteni.
II. Problémás tud lenni a gázszilikát vagy egyéb kohósalak anyagú falazat. Vályogfalnál van esélyed.
III. IV. Fafödémes tetőtérbeépítést rengeteget csináltunk 2012 után is, abszolút nem lehetetlen és nem is olyan bonyolult.
Nagyon leegyszerűsítve: a beépítetlen padlástér esetén a födémgerendák 80-100 cm-ként vannak elhelyezve, míg a tetőtérbeépítéshez ezt kell sűríteni 40-50 cm-re.
Magyarul berakni plusz gerendákat, ez teszi a födémet teherbíróvá és merevvé.
Vasbeton gerendás, "kefnis" födém rengeteg létezik.
Jól hangzik?
A tervezési munka miatt kerültem képbe, ingatlan szemlével kezdtünk.
A kapott tervek alapján minden szabályosnak tűnt.
Előkerült a hőkamera, amin azt láttam, hogy a bővítményen a gerendákat egyesével rakták 6,00 méteres fesztávra, amikor ezt már a '80-as évektől kezdve is duplázni kellett volna.
Ennek következtében kell egy új födémet fölé rakni, bruttó 40 m2-en ez plusz 1 milliót jelent.
A '80-as évek előtt épült nem-fafödémes épületek födéme általában ún. betontálcás födém, ami salakkal van feltöltve.
A legtipikusabb megoldás az, hogy kiveszik a salakot, feltöltik termobetonnal, és arra megy a tetőtér padlója.
Az ilyen födémeknél a födémgerendák méterenként vannak, míg a kefnis megoldásnál 60 cm-ként, tehát sokkal kevésbé terhelhető.
A kitermelt salak súlya könnyít a terhelésen, viszont tetőtérbeépítésnek van egy hasznos terhelése, ami sokkal több ennél.
A termobetonos megoldással a kohósalak helyére visszakerül ugyanaz a súly, plusz még a hasznos terhek, a kettő együtt pedig már sok esetben átejtik a megfelelőségi küszöbön a födémet a jelenleg érvényes statikai szabványok alapján.
Az átlagos belmagasság 270 cm, erre rámegy a födém ~25-30 cm-e, valamint az új tetőtéri padló 10-15 cm-e.
Jó megközelítéssel lehet számolni 315 cm szintkülönbséggel.
Igen, ismerem én is a 2m+sz=61...65 cm előírást, csakhogy vannak az íróasztal-építészek, meg vannak azok, akik élhető és használható házakat terveznek.
Látok csodákat, ahol 21 cm fellépés mellett 23 cm a belépési szélesség...
Ilyen hosszúnak KELL lennie a lépcsődnek.
Sokan azt hiszik, hogy a födémkivágás elég a lépcső felénél, magyarul az U-alakú lépcső fele "eltakarható" a födémmel. Hát nem.
A lyuknál ki kell szedni a födémet.
A vasbeton gerendák 90%-a előfeszített szerkezet, azaz faltól-falig szedheted csak ki, nem vághatsz ki belőle egy lépcsődarabnyit.
A lépcsőnél további követelmény, hogy végig meglegyen a 200 cm magasság szabadon, azaz le- és felfelé menet ne fejeld le a tetőszerkezetet.
Ez tovább korlátozza a lépcső elhelyezési pozícióját.
Pedig még nincs vége...
Ezek miatt van szükség arra, hogy szakember nézze meg az épületet, alkalmas-e a tetőtérbeépítésre.
Pár tízezer forintért megnézeted az épületet helyszíni bejárással, ahol sok mindenre fény derül.
A tapasztalatom az, hogy az esetek 70%-ában ezen a szemlén kiderül, hogy milyen módon építhető be a tetőtér.
A maradék 30% az az eset, amikor számolni kell.
Kell egy komplett felmérési terv az épületről (nem a '70-es évekből megmaradt besárgult tervlap), ebből aztán a statikus tud már számolni.
Vannak olyan statikus cégek, akik 100-120.000 Ft-ért készítenek felmérést az épületről, szakvéleményt adnak.
Sok esetben jól jöhet, viszont tudni kell, hogy ők ezért az összegért nem KONKRÉTAN számolnak, hanem hatalmas biztonsági tartalékkal felvértezve véleményezik az épületet.
Ami azt is jelentheti, hogy a tetőtér más műszaki megoldással mégis beépíthető.
Azaz a vályogfal hónapokig ázna a munkálatok alatt, és lényegében falkitöltő szerepe maradna csupán, már amennyiben a munkálatok végéig megőrizné a szilárdságát, miközben folyamatosan betonozás miatti locsolásnak, és az időjárásnak lenne kitéve.
Az én megoldási javaslatom az épület bejárása után egy új besűritett fafödém lenne a jelenlegi fölé, térdfallal, tetővel.
A statikus kolléga első blikkre azt ajánlotta, hogy a térdfal is legyen könnyűszerkezet.
De ez a megoldás sem biztos, hogy megfeleltethető, számolni-mérni kell.
Ezeket ÉTDR-en keresztül kell a járási építésfelügyelethez benyújtani elektronikusan és ha megfelelő a dokumentáció, akkor 16. E-naplót meg kell nyitni, de vezetni nem kötelező, viszont egyes bankok kérhetik a napló vezetését.
Ezekre a szempontokra figyelj, ha szeretnéd beépíteni a padlást.
A büdzsébe jelenleg nem fér kétszintes ingatlan, vagy csak később terveztek gyereket a pároddal?
Hasonló élethelyzetben sokan keresnek olyan családi házat, aminek később be lehet építeni a tetőterét.
Ők azok, akik árgus szemekkel keresik a „beépíthető padlás/tetőtér” kitételt a hirdetésekben.
A gyakorlatban minden padlással rendelkező épülethez joggal írható, hogy beépíthető, de a későbbi megvalósítás szempontjából már hatalmas eltérések lehetnek.
Beépítés vs. Először érdemes különbséget tenni a tetőtér- vagy padlásbeépítés és a ráépítés között.
Ráépítésnél ezzel szemben először elbontják a tetőt és a földszint fölötti falakat, esetleg a koszorút, a födémet is.
A bontások után mindent újjá kell építeni: új emeleti, tetőtéri falakat, új tetőt.
A ráépítés során is lehet tetőtér-beépítést csinálni.
A bevezető után nézzük át, hogy mik lehetnek a beépítés vagy ráépítés főbb buktatói.
Bár nem műszaki szempont, a vétel előtt érdemes tisztázni a beépítésre szánt rész tulajdoni viszonyait.
Nem szerepel itt a falak, alapozás tartóképességének vizsgálata, mivel ezt vétel előtt nem lehet pontosan meghatározni.
A gyakorlat szerencsére azt mutatja, hogy a nyilvánvaló kivételeket leszámítva a beépítést az esetek nagy százalékában gond nélkül el lehet végezni.
A tetőtérben bármilyen funkciót ki lehet alakítani, de gyakran elegendő csak néhány szoba, kisebb vizes helyiség.
A meglévő tetőszerkezet alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló teret.
Az új helyiségekben szükség lesz megfelelő belmagasságra és elegendő alapterületre.
A tető faelemeit sok esetekben át lehet építeni, vagy be lehet tervezni az új helyiségekbe.
A kéményeket szintén be lehet tervezni, vagy ha nincs rájuk szükség, el lehet bontani.
Szőtén meghatározó eleme a tetőtér-beépítésnek a meglévő födém típusa, állapota.
A családi házak szinte kizárólag fa- vagy betonfödémmel épültek.
A fafödémek könnyűek, kevésbé teherbíróak és a hangszigetelésük nagyon gyenge.
Fafödém esetén mindenképp statikai vizsgálatra van szükség, ami feltárja a födém állapotát és teherbíró képességét.
Ha a födém jó állapotban van és elég teherbíró is, akkor használható a felső szint padlójaként.
Ha a födém túl gyenge, vagy leromlott állapotban van, akkor új födémre van szükség.
Mivel sem a tetőt, sem a födémet nem szeretnénk elbontani, az eredeti födém a helyén marad, és fölötte kell új födémet kialakítani.
Más a helyzet, ha már a vásárlás előtt kiderül hogy a fafödém túl rossz állapotban van, ki kell cserélni.
A betonfödémek túlnyomó többsége rendelkezik a szükséges teherbírással, illetve sokszor könnyen elvégezhető a tehermentesítésük a különféle salak és egyéb rétegek eltávolításával.
Egyedül a viszonylag régi, téglabeton (horcsik) födémeknél érdemes statikai vizsgálatot is végeztetni.
Nagyon fontos és gyakran későn figyelembe vett része a tetőtér-beépítésnek a lépcső.
A lépcsőt a földszinten úgy jó elhelyezni, hogy szervesen illeszkedjen a lakótérbe.
A megfelelő hely és a lépcső formájának kialakítása építészeti feladat, amihez érdemes igénybe venni egy megfelelő szakembert.
A lépcső helyét a földszinti elrendezésen túl nagyban meghatározza a födém típusa is.
Egészen más a helyzet a betonfödémeknél.
Monolit födémnél a gyakorlatban nem lehet feljárót kialakítani, mivel a betonvágás olyan költséggel és járulékos problémákkal jár, ami gazdaságtalanná teszi a beépítést.
Sajnos ugyanez a helyzet a modern vasbeton gerendás, béléstestes födémeknél is.
A gerendák túl közel vannak egymáshoz, nem fér el közöttük a feljáró.
Ha a födémet műszaki okból nem lehet áttörni, akkor egyedüli lehetőségként a hozzáépített lépcső, lépcsőház marad.
Mindezek alapján az ideálisan beépíthető padlástér fölött magas a tető, tágas a tér, már áttört vagy könnyen áttörhető betonfödémje van és jól kialakítható a lépcső.
Ilyen adottságú épületek gyakran épültek a múlt század második felében.
Már a 70-es évek végétől sokan építkeztek úgy, hogy majd később építik be a tetőteret, és kialakították a szerkezeteket, a födémáttörést és sokszor a lépcsőt is.
Jellemzően előkészítették a víz, csatorna és fűtéscsöveket is.
Könnyen beépíthetőek a betongerendás, tálcás födémes kockaházak is.
A tipikus sátortetők elegendő belmagasságot és helyet biztosítanak további helyiségek és a lépcső kialakításához.
A tetőtér beépítés újabb korszakába lépett Magyarország 2025-től, mivel az új építési törvény és a TÉKA bevezetése alapvetően átformálta a szabályozási környezetet.
A Településrendezési és Építéskövetelmények Alapszabályzata (TÉKA) 2025. január 1-jén lépett hatályba, felváltva az OTÉK-et.
A tetőtér beépítés szabályozásában kulcsfontosságú változás, hogy a rendelet előírásainak jelentős részét csak 2025. július 1-jétől kell alkalmazni.
A TÉKA részletes szabályozást tartalmaz a tetőtéri helyiségek belmagasságára vonatkozóan.
Egy lakás nem nappali tartózkodásra szolgáló szobájában az átlagos belmagasságnak legalább 2,20 méternek kell lennie, míg a lépcsőkar feletti szabad belmagasság lakáson belül minimum 2,00 méter lehet.
A tervezők és kivitelezők számára 2025. január 15-től kötelezővé vált a szakmai felelősségbiztosítás megléte.
Ez a változás bár a minőségbiztosítást és az építtetői érdekek védelmét szolgálja, egyúttal növeli a tetőtér-beruházások költségeit és az adminisztratív terheket.
Az elektronikus építési napló használatáért 2025. március 1-jétől éves rendszerhasználati díjat kell fizetni.
Az e-napló vezetése számos építési tevékenységnél, így az egyszerű bejelentéses kivitelezéseknél is kötelező.
A TÉKA szigorúbb követelményeket támaszt a lakószobák minimális méretével kapcsolatban.
3. Egy 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakásban legalább egy lakószobának el kell érnie a 18 m2 hasznos alapterületet, míg maximum 30 m2-es lakásnál a lakószoba minimum 16 m2 lehet.
A tárolóhelyiség kialakítása is kötelezővé vált bizonyos lakásméretek felett.
A 30-80 m2 közötti lakásban minimum 2 m2 tároló, míg 80 m2 feletti lakásban minimum 5 m2 háztartási helyiség kötelező.
A TÉKA alapvető elvárása a minimális energiafelhasználás biztosítása.
A térelhatároló szerkezeteknek meg kell felelniük bizonyos hőtechnikai követelményeknek, és a nyári túlmelegedés elleni védelem elsődlegesen energiafelhasználás nélküli eszközökkel valósul meg.
A tűzvédelmi követelmények terén az OTSZ alapján a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet kell kialakítani, amelynek tűzállósági teljesítménye eléri az előírt szintet.
A TÉKA részletesebb előírásokat tartalmaz a természetes és mesterséges szellőzésre vonatkozóan.
A főzőhelyiségek közvetlen természetes szellőzési lehetőséggel kell rendelkezzenek, és biztosítani kell a páratartalom megfelelő szabályozását.
A társasházakról szóló törvény 2025. január 1-től hatályos módosítása alapvetően megváltoztatta a közös tulajdonú tetőterek elidegenítésének szabályait.
A legfontosabb változás, hogy a közös tulajdon eladásáról és az ehhez szükséges alapító okirat módosításáról elegendő az összes tulajdoni hányad alapján számított kétharmados többség igenlő szavazata.
A 2/3-os szabály bevezetése jelentős csökkentheti a kisebbségi tulajdonosok részéről korábban tapasztalható „zsarolási potenciált”.
A közös tulajdonban lévő tetőtér önálló ingatlanként történő kialakításához elengedhetetlen a társasház alapító okiratának módosítása.
A közgyűlési határozatot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni, mivel csak ilyen formában alkalmas az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre.
A tetőtér beépítés eredményeként létrejövő új lakások tulajdonjogának megszerzése több lépésből áll.
Első lépésként ellenőrizni kell, hogy a beépítendő tetőtérnek van-e már önálló helyrajzi száma.
A budapesti belvárosi tetőtér beépítések esetében a parkolóhely-létesítési kötelezettség és annak rendkívül magas pénzbeli megváltási díjai továbbra is az egyik legkritikusabb költségtényezőt jelentik.
Az V. A VI. kerületben az egyes építési tevékenységekkel kapcsolatos parkolási igényekről szóló önkormányzati rendelet a mérvadó, ahol megállapodás alapján lehetséges a megváltás.
A VII. Műemléki védelem alatt álló épületeknél a tetőtér beépítésre speciális, az általánosnál jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A 2023. évi C. törvény a magyar építészetről rögzíti az építészeti örökség védelmének alapelveit.
A műemlékvédelmi eljárások jellemzően Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának hatáskörébe tartoznak.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendkívül szigorú előírásokat tartalmaz a tetőterek tűzvédelmére vonatkozóan.
2025-től jelentős változás, hogy a 63/2024. (XII. 30.) BM rendelet módosította az OTSZ 18. számú mellékletét.
A 2025-ös jogszabályi változások vegyes képet mutatnak a tetőtér beépítés területén.
A társasházi döntéshozatal egyszerűsítése a 2/3-os szabály bevezetésével jelentős előrelépést jelent, ami feloldhatja a korábbi patthelyzeteket és élénkítheti a beruházási kedvet.
Ugyanakkor a budapesti belvárosi projektek esetében a parkolási kötelezettségek magas költségei, a műemlékvédelmi előírások szigorúsága és az általános építési áremelkedések továbbra is jelentős kihívást jelentenek.
A kötelező felelősségbiztosítások és az e-építési napló díja újabb költségtényezőként jelenik meg.
A siker kulcsa a helyi szabályozási környezet alapos ismerete és a hatóságokkal való konstruktív együttműködés.
A tetőtér-beruházások egyre inkább a prémium szegmens felé tolódhatnak, mivel csak a magasabb árkategóriájú lakások biztosíthatják a magas költségek melletti megfelelő megtérülést.
Főoldal / Blog / Hogyan (nem) építhető be egy társasház tetőtere? - 1. rész: a lehetőségek felmérése
Egyre több társasháznál merül fel, hogy a tetőtér, illetve a padlás beépítésével jussanak extra bevételhez, és növeljék az ingatlan értékét.
De mik ennek a jogi lehetőségei, illetve kritériumai?
Számtalan jogi illetve adminisztrációs lépése van annak, ha a közös tetőtérből egyedi lakásokat szeretne kialakítani a társasház.
Ez természetesen rengeteg pénz- és időbeli befektetéssel jár, még mielőtt a munkálatok egyáltalán megkezdődnének.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.).
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló OTÉK.
A helyi építési szabályzatok meghatározzák, hogy a települések egyes övezetein belül milyen típusú épületeket lehet elhelyezni, és a lakóépületek hány lakást foglalhatnak magukban.
Ha a fentieknek megfelelnek a társasház elképzelései, vagyis egyetlen törvénnyel sem ütközik a beépítés, akkor a következő kérdés az, kinek a tulajdonát képezi a padlás?
Van-e lehetőség benne önálló ingatlanokat kialakítani?
Egyrészt ahhoz, hogy önálló lakásokat alakítsanak ki, és azt lakásként értékesítsék, fontos, hogy rendelkezzen megfelelő födémszerkezettel, padlóval, minden irányból legyen fala, önálló bejárata (a szabadból vagy épületen belüli közös közlekedőből), és önmagában is legyen alkalmas a rendeltetés céljának betöltésére.
A következő probléma, hogy a társasházi törvény szerint „az épület tartószerkezetei az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.”
Ha a fentieknek eleget tesz a padlás, és minden lehetőség adott a beépítésre, akkor meg kell határozni, hogy ki vállalja az ezzel járó költségeket és feladatokat.
A társasház végzi el a beépítést Erre jogalanyként értéknövelő beruházás címén joga van, és nem is feltétlenül kell hozzá az összes tulajdonostárs hozzájárulása.
Alapvetően közgyűlési határozatra lesz szükség, melyben az összes tulajdonos egyértelműen a beépítés mellett voksol.
Ez a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül.
Azonban van lehetőség arra, hogy ne kelljen minden tulajdonostársnak kivennie a részét a költségekből.
Ha vannak olyan tulajdonosok, akik vállalják, hogy a beépítés költségeit maguk viselik, és nem nyújtanak be igényt később a tulajdonostársak felé, akkor a szavazati többség is elég lehet.
Itt azonban jogütközés van, mert az építésügyi jogszabályok alapján az esetek többségében mégis az egyhangú döntést követeli meg a hatóság.
Érdemes tehát ezt egy megbízott ügyvéddel előre letisztázni.
Megállapodás a tulajdonostársak és az építkező(k) között
A külsős vagy belsős építkező megállapodhat a tulajdonosokkal, hogy azzal a céllal építi be a tetőteret, hogy azt később külön tulajdonná minősítse és értékesítse.
Ha minden összeáll, a tetőtér beépíthető.
Több társasháznál is előfordulhatnak finanszírozási problémák, amire megoldást jelenthet, ha a közgyűlés a társasház által kevésbé - vagy egyáltalán nem - használt helyiségek értékesítése mellett határoz.
Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a tetőtér-beépítés kapcsán szükségessé válik a társasház alapító okiratának módosítása.
Erre az esetre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. A Tht. a közös tulajdon elidegenítése kapcsán két kivételt enged az egyhangú döntés alól.
Az egyik a 2/3-os többséggel történő döntéshozatal, amennyiben az alapító okirat erre felhatalmazást ad.
A másik, gyakoribb megoldás a 4/5-ös határozathozatal.
Ebben az esetben a kisebbségben maradt tulajdonostársak a határozat meghozatalától számított 60 napon belül élhetnek keresetindítási jogukkal.
A társasház korlátozott jogalanyiságú, amely azt is jelenti, hogy a tetőtér-beépítés következtében kialakuló albetét(ek)en tulajdonjogot nem szerezhet.
dr. A tetőtér-beépítés reneszánszát éli, melynek építészeti szempontból csak az épület szerkezeti elemei és a tervezők kreativitása szabhat határt.
A jelen sorozat célja ezért, hogy az összetett és szerteágazó szabályrengetegben útmutatást adjunk a jogkereső olvasóknak terveik megvalósítása érdekében.
A XX. és XXI. századi magyarországi építkezési hullám eredményeképpen szinte már nincs olyan település kis hazánkban, ahol ne találkoznánk olyan ingatlannal, amelyben több család él „egy fedél” alatt, de mégis egymástól elkülönülten.
A fizikai valóságban megjelenő és a mindennapi szóhasználatban is társasháznak nevezett közös épület azonban még nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy az adott ingatlan a jog világában is társasháznak minősül.
Önmagában ugyanis attól, hogy egy épületben többen élnek egymástól falakkal is elválasztva és mindenki tulajdonosa a „maga részének”, még nem lesz egy ingatlan társasház, csak legfeljebb közös tulajdon, ahol mindenki úgynevezett tulajdoni hányaddal rendelkezik a nagy egészből és eme tulajdoni hányad mértékének megfelelően gyakorolhatja az alapvető tulajdonosi jogokat.
Szerző: Dr. A választ a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. „5:85. Mit jelent mindezt magyarra lefordítva?
A dolog pikantériája ráadásul, ahogy az a Ptk. Először is vizsgálandó, hogy egyáltalán milyen építmények alkalmasak arra, hogy társasházzá avanzsáljanak.
A vonatkozó szabályok alapján - Inytv. vhr. 51. § (4) bekezdés - állandó jellegű épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb.) van.
Úgyszintén építészeti kérdés, de ugyanakkor a Ptk. A műszaki megosztottság ehelyütt azt jelenti, hogy épületszerkezetileg kell elkülönülnie az egységeknek (lakásoknak) egymástól, míg az önállósághoz pedig hozzátartozik, hogy azok a többi lakástól függetlenül is teljes értékűen be tudják tölteni funkciójukat és megfeleljenek a vonatkozó építéshatósági szabályokban (pl. OTÉK) meghatározott feltételeknek is.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá, hogy társasházi minőséget nem csak a kizárólag lakásokat magukba foglaló épületek nyerhetnek, hanem a vegyes rendeltetésű (pl. Bármilyen összetételű helyiségcsoporttal is van dolgunk, közös szabály, hogy társasházat kizárólag valamennyi tulajdonos egybehangzó akaratával, alapító okirat létrehozásával és elfogadásával lehet alapítani, akár már meglévő, akár felépítendő épültre.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény fontos részei a közös tulajdon elidegenítésének és az albetétek alright állapotának szabályai.
2. § (1) A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet.
11. § Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.
A tetőtér beépítésének jogi lehetőségei és buktatói összetett terület, és a helyi szabályozás függvényében jelentősen változhat.
A tetőtér-beépítés reneszánszát éli, és a stratégiai döntéseket alapos tervezés előzze meg.
tags: #tetoter #beepites #fafodemre #tarsashaz #eseten