Tetőtéri társasház alapító okirat módosítása: jogi keretek, gyakorlati lépések és kockázatok
A tetőtér beépítés társasházaknál - a legfontosabb szempontok, a leggyakrabban felmerülő kérdések. A tetőterek beépítésével történő hasznosítása előnyös lehet a társasháznak, hiszen a társasház további fenntartást és esetleges felújításokat elősegítő bevételre szerez, a vevő pedig adott esetben egy teraszos, panorámás lakás elégedett tulajdonosa lehet. Többször felmerül azonban az a körülmény, hogy nem minden tulajdonostárs beleegyezését könnyű megszerezni az ingatlanrész elidegenítéséhez. Az ingatlanrész elidegenítésére a társasház alapító okiratának módosítása szükséges minden esetben, mert az értékesítendő ingatlanrész közös tulajdonban áll. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. Természetesen az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés és vagyontárgy, amelyek szükségszerűen közös tulajdonban állnak, ily módon sem idegeníthetők el. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. Fontos kiemelni, hogy az alábbi kedvezőbb szabály csak akkor alkalmazható, amennyiben a társasház alapító okirata már tartalmazza ezt a lehetőséget. Amennyiben az alapító okirat nem tartalmaz a 2. pontban foglaltaknak megfelelő 2/3-os rendelkezést, úgy a közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e a társasházi törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal. Ez a közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül jogi tanácsadásnak, illetve ajánlattételnek.
Felépítés időrendben a gyakorlatban
A tetőtér beépítésének jogalapját és a közös tulajdon használatát érintő alapítói okirat módosítása kulcskérdés a jogi összhang megteremtéséhez. A tetőtér egyedi lakásokká alakítása hatalmas munka, még nagyobb befektetés, és rengeteg papírmunkával is jár. A múltkori cikkben körbejártuk a társasházi tetőtér beépítését megelőző feladatokat. Miközben zajlanak a munkálatok, érdemes már a következő feladatok előkészítésén dolgozni, vagyis azon, hogy a végeztével minél hamarabb átruházhassák a tulajdonjogokat. A társasház elméletileg kell, hogy rendelkezzen az alapító okirattal egyidejűleg készült alaprajzzal, mely tartalmazza a közös épületrészek és lakások elhatároló vonalait. Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartás mindig aktuális legyen, az ezekben bekövetkezett változásokat is be kell jelenteni. Az ingatlan-nyilvántartási végrehajtási rendelet 73. § (6) szerint: „Társasházban építés (emeletráépítés, hozzáépítés stb.) útján keletkezett új társasházi lakás bejegyzésére irányuló kérelemhez az alapító okirat módosítására vonatkozó okiratot és kiegészítő alaprajzot is csatolni kell. A ráépítés során új ingatlanok jönnek létre, így nem mindig egyértelmű, hogy változási vázrajzra, vagy új alaprajzra van szükség. Itt a válasz attól függ, hogy mennyiben változott meg a társasház! Ha a ráépítés a meglévő közös, illetve egyéni ingatlanok elhelyezkedését nem érintette, csupán egy új szintet húztak fel, akkor elég a változási vázrajz. A változási vázrajz elkészítésére szakképesített, hivatásos földmérőt kell alkalmazni. A rajzokat papír alapon és digitálisan is be kell nyújtani a Földhivatalhoz, hogy ott jóváhagyják, azaz záradékoltassák. A záradékoltatástól számított 1 éve van a társasháznak arra, hogy az alapító okiratot is módosítsa, és a többi szükséges irattal együtt benyújtsa a Földhivatalnak. A változási vázrajz elkészíttetésének előkészületeit már az építkezés utolsó fázisában el lehet kezdeni, hogy gördülékenyen menjenek a következő lépések. Ezekről lesz szó cikkünk 3.
Gyakorlati szabályok a módosítás tartalmára
Ebben a tekintetben a gyakorlatban fontos megérteni, hogy egy társasház alapító okirata a közös tulajdon elidegenítésének jogát hogyan határozza meg. Egy társasházban lakást vásárló tulajdonosok (felperesek) jogi ügybe keveredtek az alapító okirat tartalma és a közös tulajdon használati szabályai miatt. A tetőtér kialakítása után a módosított alapító okirat ugyanazokat a közös területi használati szabályokat tartalmazta, de nem tüntette fel a tetőtérben kialakított új ingatlanokat. A vitát az okozta, hogy az alapító okirat nem tartalmazta a tetőtérben kialakított ingatlanokat, ezáltal azok jogi helyzete bizonytalan maradt. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, megerősítve, hogy az alapító okirat kötelező tartalmi elemei mellett egyéb megállapodások is rögzíthetők benne, különösen a társasház közös tulajdon használatára vonatkozóan. A Kúria megerősítette a korábbi bírósági ítéleteket, kifejtve, hogy az alapító okirat nem érvényesíthető visszamenőlegesen az új tetőtéri lakások vonatkozásában, ha azok nincsenek benne kifejezetten feltüntetve. A társasház alapító okiratában a kötelező elemek mellett kötelmi jogi érvénnyel rendelkező szabályok is szerepelhetnek, ám ezek módosítása csak a tulajdonostársak egyhangú döntése vagy bírósági eljárás útján lehetséges. Az alapító okirat módosítása kulcsfontosságú lehet a társasházak életében, amennyiben a közös tulajdonban lévő területekből egy vagy több ingatlanrész eladásra kerül.
Az alapító okirat tartalmazza a kötelező elemeket és a közös tulajdon használatára vonatkozó megállapodásokat
- Az alapító okiratot a társasház alapításakor készítik, és meghatározza a közös területeket, valamint a külön tulajdonokat és a tulajdoni hányadokat.
- A régebbi alapító okiratok az SZMSZ-t és a házirendet tartalmazták, amelyek a módosítások miatt hatályukat vesztették, illetve az új alapító okiratokból kikerültek.
- A 2004. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) hatálybalépésével az SZMSZ-t és a házirendet külön kellett kezelni.
- A 2/3-os döntéshozatalra ad felhatalmazást a társasház alapító okirata, amelyet a gyakorlatban kevésbé szoktak alkalmazni.
- A 4/5-ös határozathozatal viszont gyakrabban megoldást jelent: ha a közgyűlés 4/5-ös többséggel hozza meg a határozatát a tetőtér elidegenítéséről, a kisebbségben maradt tulajdonostársak 60 napon belül keresetindítási joga élhet.
- A társasház korlátozott jogalanyiságú, amely azt is jelenti, hogy a tetőtér-beépítés következtében kialakuló albetét(ek)en tulajdonjogot nem szerezhet.
Miért fontos az alapító okirat módosítása?
A társasház alapító okiratának módosítása számos okból elengedhetetlenné válhat. Az egyik leggyakoribb indok a közös tulajdonban lévő területek használatának átalakítása. Az új jogszabályoknak való megfelelés is indokolhatja a módosítást, hiszen a törvények folyamatosan változnak, és egy elavult okirat nem biztos, hogy megfelel az aktuális jogszabályoknak. Emellett a társasházak közössége időről időre új igényekkel és elvárásokkal léphet fel, például közös helyiségek új funkcióval való ellátása vagy a közös költségek átalakítása érdekében.
Hogyan történik az alapító okirat módosítása?
A társasház alapító okiratának módosítása nem egyszerű folyamat, és jogi szakértő bevonása szükséges. A módosításokat a közgyűlésnek kell megszavaznia, és ehhez a szavazásnak a tulajdonosok egyetértésére van szükség. A jogszabályok szerint az alapító okirat módosítása csak akkor válik érvényessé, ha azt a tulajdonosok 80%-a elfogadja. A szavazás előtt érdemes minden részletet alaposan átvizsgálni, hogy elkerüljük a későbbi jogi vitákat.
A módosítás előnyei és kockázatai
Az alapító okirat módosítása segíthet abban, hogy a társasház alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez. A módosítások lehetőséget biztosítanak arra, hogy új szabályokat fogadjanak el a közös területek használatára, a közös költségek elosztására vagy a társasház fenntartásának más aspektusaira. A módosított alapító okirat segíthet abban, hogy a társasház jobban megfeleljen a tagok igényeinek, és biztosítsa a hatékony és átlátható működést.
Figyelmet érdemlő pontok az alapító okirat módosításakor
A módosítás előtt mindig érdemes szakértői tanácsot kérni, mivel egyes módosítások jogi bonyodalmakat is okozhatnak. Fontos, hogy a módosítások összhangban legyenek a törvényi előírásokkal, és ne sértsék a társasház tulajdonosainak jogait. Az alapító okirat módosítása előtt a közgyűlésnek minden tulajdonos számára részletes tájékoztatást kell adni a tervezett változtatásokról.
Mi történik, ha az alapító okiratot nem módosítjuk?
Ha nem végezzük el a szükséges módosításokat, a társasház jogi szempontból elavult szabályokkal működhet, ami problémákhoz vezethet a közös tulajdon használata, a közös költségek elosztása vagy más társasházi kérdések kezelésében. Ezenkívül jogi viták is kialakulhatnak, ha a társasház nem tartja be a törvényi előírásokat.
Összegzés
A társasház alapító okiratának módosítása egy fontos lépés, amely lehetővé teszi a társasház számára, hogy alkalmazkodjon a megváltozott jogi és közösségi környezethez. A módosításokat a közgyűlésnek kell jóváhagynia, és az eljárást alaposan át kell gondolni, hogy a módosítások jogszerűek és hatékonyak legyenek. Több társasháznál is előfordulhatnak finanszírozási problémák, amire megoldást jelenthet, ha a közgyűlés a társasház által kevésbé - vagy egyáltalán nem - használt helyiségek értékesítése mellett határoz. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a tetőtér-beépítés kapcsán szükségessé válik a társasház alapító okiratának módosítása. Erre az esetre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. A Tht. a közös tulajdon elidegenítése kapcsán két kivételt enged az egyhangú döntés alól. Egyik ilyen, hogy lehetővé teszi a 2/3-os döntéshozatalt abban az esetben, ha a társasház alapító okirata erre felhatalmazást ad. A gyakorlatban azonban elmondható, hogy nem túl tipikus ennek a rendelkezésnek az alkalmazása, különösen a korábban épült és alakult társasházak esetén. A másik kivétel, amely a gyakorlatban sokkal inkább elterjedt, a 4/5-ös határozathozatal. Ebben az esetben maga a Tht. az, amely lehetőséget biztosít az egyhangú döntéstől való eltérésre. Ha a közgyűlés 4/5-ös többséggel hozza meg a határozatát a tetőtér elidegenítéséről, úgy a kisebbségben maradt tulajdonostársak a közgyűlési határozat meghozatalától számított 60 napon belül élhetnek keresetindítási jogukkal. A társasház korlátozott jogalanyiságú, amely azt is jelenti, hogy a tetőtér-beépítés következtében kialakuló albetét(ek)en tulajdonjogot nem szerezhet.

tags: #tetoter #tarsashaz #alapito #okirat #modositas
Népszerű bejegyzések:
- Magyar építési kivitelezők felügyelete jogi keretek: alapelvek
- Részletes ismertető: 3x5 méteres mobil garázs vázszerkezete
- Az egyedi méretű tetőtéri ablakok: méretezés és beépítés lépései
- A főhivatal szerepe a kincstári tranzakciós kódokban
- Gyermelyi róhankház eladó – nagyobb térrel és többgenerációs lehetőséggel
