Tiszafüred múltja és jelene
Tiszafüred (németül: Bad am Theiß) város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában. A Tisza-tó mellett, a Tisza bal partján, a Tiszafüred-Kunhegyesi-síkon helyezkedik el, az Észak-alföldi régió szívében, a vármegye északkeleti szélén, a megyeszékhely Szolnoktól északkeletre.
Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség 480-500 mm. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben.
Történelmi gyökerek
A régészek már i. e. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek.
A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel.
A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek.
Fejlődés és jelentőség
Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól adatolható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez.
1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult.
Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz.
A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta.
A 20. század és a rendszerváltás
Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves vármegyéből Szolnok megyébe került.
A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is.
A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az 1950-es években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a kommunista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit.
Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált.
1990-1994: Dr. láthatjuk, hogy egy töretlen növekedési ütem tört meg 1990-ben a politikai, gazdasági rendszerváltással.
Napjaink Tiszafüreden
A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra.
A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó „Fekete rét” nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható.
A Tisza-tó mellett szintén nagy kincse a városnak a termálvíz. A gyógyvízre épült termálfürdő területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39 °C-os alkáli hidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra és különböző mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére.
A városban jelentős a kulturális élet is. Nyaranta színes programokkal vonzzák ide a turistákat. A Tiszafüredi Halasnapok, a Tisza-tó Feszt, a Magyar Tavak Fesztiváljának Tisza-tavi rendezvénye, a Dj Tour Fest és még számos sportrendezvény a Tisza-tó meghatározó programja.
Tiszafüred látnivalói
A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés jó színvonalú, nagy hagyományú. A Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium a városi oktatás csúcsintézménye. A megye egyik legjobb gimnáziumi tagozatával, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolai oktatással, OKJ-s idegenforgalmi és kereskedelmi képzéssel, kiváló felvételi adatokkal büszkélkedhet az intézmény.
A város lakossága etnikai összetételét tekintve túlnyomórészt magyar. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát. 2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak.
Jelentős csoportjait találjuk a református, katolikus gyülekezetnek, valamint a Hit Gyülekezete és a Jehova Tanúi Egyház is egyre intenzívebben van jelen a településen.
Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa. Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A város a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van kerékpározni, vízitúrázni, lovagolni. Tiszafüred a Tisza-tavi kerékpározás központja. Aki megcsodálja ezt a tájat, az beleszeret és évről évre visszatér.
tags: #tiszafured #foldhivatal #miota #mukodik