Tolna megye területrendezési terve: célok, övezetek, térszerkezet és szabályozások

A Tolna Megyei Önkormányzat 1/2005.(II.21.) önkormányzati rendelete TOLNA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL - a módosításokkal egységes szerkezetben -2017.07.18.A Tolna Megyei ÖnkormányzatTOLNA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL - a módosításokkal egységes szerkezetben - 1A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.§.(1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11.§.(1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően Tolna megye területrendezési tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

(2) A rendelet hatálya Tolna megye területére terjed ki.

A megye Térségi Szerkezeti Terve és területfelhasználási kategóriák

(1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100000 méretarányban a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)8 A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák:

• a) erdőgazdálkodási térség,
• b) mezőgazdasági térség,
• c) vegyes területfelhasználású térség,
• d) települési térség,
• e) vízgazdálkodási térség.

(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését az 1. melléklet szerinti Térségi Szerkezeti Terv, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet tartalmazza.

A térségi övezetek rendszere és térképi megjelenítése

8.§. (1) A megye térségi övezeteinek területét M=1:100000 méretarányban a Rendelet 3. mellékletei tartalmazzák az alábbiak szerint:

1. Magterület (3.1. melléklet)
2. Ökológiai folyosó (3.1. melléklet)
3. Pufferterület (3.1. melléklet)
4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (3.2. melléklet)
5. Jó termőhelyi adottságú szántóterület (3.2. melléklet)
6. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3. melléklet)
7. Erdőtelepítésre javasolt terület (3.3. melléklet)
8. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3.4. melléklet)
9. Világörökségi és világörökségi várományos terület (3.5. melléklet)
10. Országos vízminőség-védelmi terület (3.6. melléklet)
11. Nagyvízi meder (3.7. melléklet)
12. Ásványi nyersanyagvagyon-terület (3.8. melléklet)
13. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület (3.9. melléklet)
14. Honvédelmi terület (3.9. melléklet)
15. Rendszeresen belvízjárta terület (3.10. melléklet)
16. Földtani veszélyforrás területe (3.11. melléklet)
17. Tájrehabilitációt igénylő terület (3.12. melléklet)
18. Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület (3.13. melléklet)

(2) Az egyes települések 3.1-3.13. mellékletek szerinti övezetekkel való érintettségét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A világörökségi és világörökségi várományos terület, az ásványi nyersanyagvagyon-terület, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület, a honvédelmi terület, a földtani veszélyforrás területe övezetek az érintett települések közigazgatási területét jelöli ki. A tényleges kiterjedésüket a településrendezés eszközeiben kell lehatárolni.

Kiemelt szabályok a vízminőség-védelemben és a megújuló energiában

Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében a következő szabályokat kell alkalmazni:

• a) Az övezet területén lévő vízfolyást az övezeten kívülről érkező tisztított szennyvíz befogadójaként nem lehet felhasználni. Amennyiben a meglévő szennyvíz-hálózat befogadója az övezeten belül található, akkor a hálózat üzemeltetőjét kötelezni kell az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelmények betartására.
• b) Az övezet területén lévő szennyvíztisztító telepre az övezeten kívül keletkezett szennyvíz akkor vezethető, ha a szennyvíztisztító telep az övezetre vonatkozó szennyvíztisztítási követelményeknek megfelel.

A szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetén belül szélerőműpark a települési térség védelme érdekében a belterület határától és a gazdasági terület kivételével a belterülethez szervesen kapcsolódó beépítésre szánt területtől 1000 m távolságban létesíthető.

Hatálybalépés, felülvizsgálat és jogi záradékok

E rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

A megyei területrendezési terv felülvizsgálata legalább 10 évente történik.

Frankné dr. Kovács Szilvia dr. Sebestyén Istvána megyei Közgyűlés elnöke sk. megyei főjegyző sk.

Záradék: A rendelet 2005. február 21. napján kihirdetésre került.Szekszárd, 2005.

Térségi és települési összhang: kapcsolódó településrendezési eszközök

Alsónána község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Györköny község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Szedres község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Bonyhádvarasd község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Tamási Város (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének IV. Alsónána község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Mórágy község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Újireg község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Nagydorog Nagyközség (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Decs Nagyközség (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Perkáta Nagyközség (Fejér megye) Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Tevel község (Tolna megye) Helyi Építési Szabályzatának I. Őcsény község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Tamási Város (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének IV. Értény község (Tolna megye) Helyi Építési Szabályzatának I. Böhönye község (Somogy megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Decs Nagyközség (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Perkáta Nagyközség (Fejér megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Várdomb község (Tolna megye) Helyi Építési Szabályzatának I. Ozora község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Szedres község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Perkáta Nagyközség (Fejér megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének III. Decs Nagyközség (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének III. Őcsény község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Cikó község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének II. Pincehely község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Perkáta Nagyközség (Fejér megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének IV. Alsónána község (Tolna megye) Helyi Építési Szabályzatának III. Grábóc község (Tolna megye) Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I. Nagykónyi község (Tolna megye) Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének I.

Tolna megye földrajzi és társadalmi keretei, mint a területrendezés háttértényezői

Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban. 3703,31 km2-es területével hazánk 15. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,98%-át adja, illetve közel 207 ezer fős lakosságával az 18. Északról Fejér vármegye, keletről a Duna és Bács-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolja.

Székhelye, egyben a megye legnépesebb, a Dél-Dunántúl harmadik, a Dunántúl 13. és az ország 32. legnépesebb települése, a borvidékéről is nevezetes Szekszárd. Második legnépesebb települése pedig hazánk egyetlen atomerőművének helyet adó, az „Atomvárosnak” is nevezett Paks.

Magyarország dél-nyugati részén helyezkedik el, a Dunántúl középső részén. A megye domborzata változatos: nyugati része a dombvidéki Tolnai-dombság, míg keleti része a Duna menti síkság, amely termékeny földjeiről ismert. Legmagasabb pontja a Geresdi-dombságban található (301 m). Jelentős folyói a Duna mellett a Sió, amely a Balatont köti össze a Dunával.

Területe már az őskor óta lakott, a római korban Pannonia provincia része volt. A Duna mentén húzódó limes határvonalának fontos pontjai voltak itt, például Lussonium (Dunakömlőd). A honfoglalás után a megye a magyar törzsek egyik szállásterülete lett. Az Árpád-korban fontos közigazgatási központtá vált, nevét a már ekkor megalapított Tolna városáról kapta, nevét már a 11. században viselte.

A török hódoltság idején jelentős károkat szenvedett, a lakosság nagyrészt elmenekült. A 18. században a Habsburgok betelepítései révén németek és más nemzetiségek érkeztek a területre, ami kulturális sokszínűséget hozott. A 19. században a megye mezőgazdasága, különösen a borászat, virágzásnak indult. A 20. században az erőltetett szocialista iparosítás is hatással volt a megyére, különösen Paks városában az atomerőmű építése révén.

Természeti értékek és védett területek szerepe a rendezésben

Természeti értékei közé tartoznak a Tamási Parkerdő, a Gyulaji erdők és a Sárköz ártéri területei. Élővilága gazdag és változatos, köszönhetően a területén található különféle élőhelyeknek, mint például a folyók menti ártéri erdők, mocsarak, rétek és dombvidéki erdőségek. A megye keleti határán húzódó Duna és a hozzá kapcsolódó ártéri területek, mint a Gemenci erdő, különösen kiemelkedőek biodiverzitásuk tekintetében.

A megye területén található a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része is, amely a Duna és a Dráva mentén jött létre, és ahol a víz meghatározó szerepet játszik a táj formálásában. A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet Tolna és Fejér vármegye határán helyezkedik el, és több védett terület összevonásával jött létre 1999-ben. A megye területén található a Kapszeg-tó Természetvédelmi Terület is, amelynek legnagyobb értéke gazdag madárvilága.

Gazdasági ágazatok és infrastruktúra-tervezés összefüggései

A megye iparának egyik legmeghatározóbb eleme a Paksi Atomerőmű, amely Magyarország egyetlen nukleáris erőműve és az országos villamosenergia-termelés felét adja. A múltban a megye több települése is híres volt ipari termékeiről. A bonyhádi zománc, a simontornyai bőr, valamint a tolnai és szekszárdi selyem termékek országos hírnévre tettek szert.

Tolna vármegye Magyarország egyik jelentős mezőgazdasági térsége, ahol a kedvező természeti adottságok és a fejlett agrárinfrastruktúra hozzájárulnak a mezőgazdaság sokszínűségéhez és eredményességéhez. A megye területén a szántóföldi növénytermesztés dominál. A főbb termesztett növények közé tartoznak a kalászos gabonák, a kukorica, a szója, a napraforgó és a lucerna.

Az állattenyésztés terén a szarvasmarha-tenyésztés kiemelkedő szerepet játszik. A Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt. például mintegy 650-700 egyedből álló, magas genetikai értékű holstein-fríz tejelő tehénállománnyal rendelkezik.

Vízhálózat és kockázatok a rendezés szemszögéből

A vármegye legnagyobb folyója a Duna, amely keleti határát képezi, és meghatározó szerepet játszik a térség vízrajzában. A Duna mellett a Sió és a Kapos folyók is jelentős vízfolyások a megye területén. A Sió-csatorna a Balatont köti össze a Dunával, és fontos szerepet játszik a vízszabályozásban.

Ezen kívül említést érdemelnek a Sárvíz, a Koppány és a Völgységi-patak, amelyek szintén hozzájárulnak a megye vízhálózatának gazdagságához. A folyószabályozások következtében számos holtág maradt vissza, amelyek ma is jelentős természeti értéket képviselnek. A megye domborzati adottságai lehetővé tették, hogy a patakok felduzzasztásával több mesterséges tavat is kialakítsanak a völgyek között.

A Pacsmagi-tavak országos szinten is kiemelkedő természetvédelmi területté váltak, gazdag élővilágukkal és különleges madárfajaikkal vonzzák a természetkedvelőket.

Kulturális örökség és világörökségi várományos területek

Világörökségi és világörökségi várományos terület (3.5. melléklet)

A kelta törzsi arisztokrácia az i. e. 1. század végén kiegyezett a rómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik a Dunántúlt, ahol az új közigazgatást az i. sz. 1. század első felében szervezték meg - a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó.

Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: a Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, a limes biztosította a birodalom határait. A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek.

Társadalmi és közigazgatási keretek, kormányzás

A vármegye önkormányzatának legfőbb döntéshozó testülete. Tagjai a választópolgárok által ötévente, az önkormányzati választásokon megválasztott képviselők. A közgyűlés feladatai közé tartozik a megyei fejlesztési tervek, közlekedési, területrendezési és gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és elfogadása, valamint az európai uniós források felhasználásának koordinálása.

Mivel a vármegyei önkormányzatok nem tartoznak közvetlenül az oktatási, egészségügyi vagy szociális intézmények fenntartásához, inkább stratégiai, területfejlesztési szerepük van. A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete.

Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Népesség és etnikai-vallási összetétel

A vármegye lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, azonban a megye etnikai összetételét kisebbségi közösségek is gazdagítják. A magyar közösség dominanciája itt is egyértelmű: 194 685 fő, azaz a lakosság 90,57%-a vallotta magát magyarnak. A német közösség létszáma 10 195 fő (4,74%), amely a megye második legnagyobb etnikai csoportját alkotja.

A roma közösség létszáma 8 768 fő (4,08%), akik különösen a megye bizonyos vidéki térségeiben és városi körzeteiben vannak jelen. A fennmaradó 1 305 fő (0,61%) más kisebbségekhez tartozik vagy nem meghatározható etnikai csoport tagja. Fontos megjegyezni, hogy a népszámlálás során körülbelül 32 000 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról, ami a megye teljes lakosságának körülbelül 13,9%-át teszi ki.

A legnagyobb vallási közösséget a katolikusok alkotják, számuk összesen 108 755 fő. Ebből 108 392 fő római katolikus, míg 331 fő görögkatolikus. A református egyház a második legnagyobb vallási felekezet a megyében, 18 533 fővel. Más vallásokhoz vagy kisebb keresztény közösségekhez 2 734 fő tartozik. A nem vallásos közösségek és ateisták Tolna vármegyében szintén jelentős részt képviselnek. Nem vallásosnak 35 803 fő vallotta magát, míg ateistának 2 194 fő. A népszámlálás során 55 542 fő nem nyilatkozott vallási hovatartozásáról.

Tábla: térségi övezetek és célok

Történeti és szimbolikus örökség

A vármegye neve a középkori Tolna település nevéből származik, amely így a terület névadója lett. Az első írásos említés 1055-ből származik, I. A vármegye címere egy álló, kerek talpú barokk pajzs. Kék mezejében, vörössel és ezüsttel sakkozott udvaron, hármas ívű arany trónemelvény áll.

A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben.

Éghajlat, domborzat és geológia a tervezés támogatásában

A vármegye domborzata változatos, amely földrajzi elhelyezkedéséből és történeti-geológiai kialakulásából adódik. A megye keleti része alföldi jellegű síkvidék, amelyet a Sárköz és a Mezőföld egy része alkot. Ezek a síkságok az Alföld pereméhez tartoznak, jellemzőjük a sík, helyenként enyhén hullámos felszín, amely elsősorban folyami üledékekből, homokból és löszből épül fel.

Belső területein már dombvidékek jelennek meg, amelyek jelentősen eltérnek a keleti síkvidékek karakterétől. Ezek közül a legjelentősebbek a Szekszárdi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Geresdi-dombság és a Völgység. A Szekszárdi-dombság a megye egyik legismertebb tájegysége, amely különösen híres szőlőtermesztéséről és borvidékéről.

A megye keleti része, különösen a Mezőföld és a Sárköz, szárazabb területnek számít, éghajlati szempontból az Alföldhöz hasonló jellemzőkkel. Nyugat és délnyugat felé haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken, míg a csapadék mennyisége növekszik. A megye legcsapadékosabb és leghűvösebb területe a Völgység, ahol az éves csapadékmennyiség eléri a 700 mm-t.

Geológiai felépítése változatos, bár ásványkincsekben viszonylag szegény. A megye területén található legjelentősebb földtani képződmény a Mórágyi-rög, amely a Velencei-hegységen kívül Magyarország egyetlen felszíni gránit előfordulása.

Jogszabályi hivatkozások a területrendezés keretrendszeréhez

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70.§.(1) bekezdés c) pontja, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11.§.(1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés b) pontja felhatalmazása alapján az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásainak megfelelően Tolna megye területrendezési tervéről az alábbi rendeletet alkotja.

(1) A megye Térségi Szerkezeti Tervét M=1:100000 méretarányban a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű egyedi építmények elhelyezkedését az 1. melléklet szerinti Térségi Szerkezeti Terv, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet tartalmazza.

tags: #tolna #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések:

• Az adóeljárás gyakorlati kérdései
• Liszi hálózat Budapest Viziváros és Palotaváros információi
• Összehasonlító útmutató: Ytong válaszfal és tégla válaszfal beltéri megoldások
• Eladó tóparti ingatlan Valkón – útmutató a Balatonhoz
• Rácz Pál utca környéki garázs- és ingatlanhirdetések összegzése