Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése: használati jog bejegyzése a földhivatalnál
A fővárosi ügyvédek számára készülő Pesti Ügyvéd című folyóirat hagyományosan részletező szemlézést kínál a földhivatali gyakorlatból. A cikk rövid felvezetése szerint Balogh Béla évtizedekig ismert és meghatározó alakja volt a szakmának, és bár már nincs közöttünk, tovább él a Kamara korábbi és jelenlegi vezetésének szándéka a munkájának folytatásában. A felvetett kérdések között kiemelt téma a használatba vételi engedéllyel még nem rendelkező projektek tekintetében a vevői jog bejegyzésének lehetősége, valamint az ahhoz kapcsolódó alaki és tartalmi feltételek tisztázása.
A jogintézmények időrendje és kapcsolódó jogszabályi keretek
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.) alapján jogok és tények bejegyzésének közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik. A Kormány rendelet (Inyvhr.) 45. § (1) bekezdése szerint a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog az eladás tárgyát képező egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára jegyezhető be; a jövőben épülő ingatlanra vonatkozó vevői jog azonban az épület megépüléséig fennáll. Az 46. § (3) szerint a jövőbeli épületre vonatkozó jog az épület megépüléséig létezik, ezt követően kerülhet sor a konkrét ingatlan megnyilvánuló tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jog bejegyzésére (amely addig áll fenn, amíg az eladó tulajdonjogát fenntartja). A földrészlet tulajdoni lapjára a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot az ingatlan-nyilvántartási hatóság a társasháztulajdon bejegyzésével egyidejűleg átjegyzi, ha megjelölték az okiratot megfelelően és a bejegyzés alapjául szolgáló okirati szöveg is megfelel.
Bejegyzés és alaki követelmények
Az Inytv. 32. § (1) szerint a jogok és tények bejegyzésének alapja közokirat vagy magánokirat lehet, ha azt törvény nem korlátozza; a külföldön kiállított magánokiratok hitelesítése szükséges lehet. Üttv. 44. alapján ügyvédi ellenjegyzés szükséges ahhoz, hogy a meghatalmazás elfogadható legyen az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy külföldön kiállított meghatalmazásokat célszerű belföldi ügyvéd ellenjegyezni, hogy a bejegyzés megtörténhessen. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat megjelöléséhez a feleknek a jogok terjedelmét pontosan meg kell adni, és lehet lehetővé tenni több sorszám alatt történő bejegyzést is, ha a jogok több részre terjednek.
Az alaki követelmények és a meghatalmazások összefüggése
Az Üttv. 44. és Inyvhr. vonatkozó rendelkezései összefüggnek: amennyiben közösen történik a bejegyzés iránti kérelem, akkor annak aláírására minden érintett tulajdonostársnak szükség lenne, hogy a bejegyzés érvényes legyen. Társasházaknál egyszerűbb a jogi megoldás, mert a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke benyújthatja a kérelmet; kisebb társasházaknál pedig minden tulajdonostársnak együttesen kell kezdeményeznie a bejegyzést. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok közé tartozik a közös tulajdon használatára vonatkozó egyhangú megállapodás vagy határozat, vagy bírósági határozat, valamint a társasház alapító okirata is.
A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése: mikor és mit érint?
A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezhető egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, társasházi ingatlanra vagy az adott ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére. Az Inyvhr. 49. § (1) szerint a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezése nem lehetséges az ingatlan természetbeni meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó eseteken kívül; ha azonban a felek időbeli vagy térbeli megosztást határoznak meg, a bejegyzésnek ennek megfelelően kell történnie.
- Egész ingatlan, eszmei hányad: a bejegyzés nem igényel változási vázrajzot.
- Társasházi közös tulajdon (egész): nincs szükség változási vázrajzra.
- Természetben meghatározott rész (pl. udvar, kert, emeletrész): szükséges vázrajz.
- Eszmei hányad esetén általános helyzet, de több tulajdonostárs összes tulajdoni hányadának figyelembevételével lehet bejegyezni, a gyakorlati megoldások a dokumentációban kerülnek rögzítésre.
Hogyan értelmezhetők az Inyvhr. 49. § (2) b) és (3) a) pontjának összefüggései?
Ha a közös tulajdon használatára vonatkozó jog alapjául a tulajdonostársak szótöbbségének határozata szolgál, akkor meg kell felelni az Inyvhr. 49. § (3) a) pontjának, miszerint a jog bejegyzését "valamennyi tulajdonostárs együtt" jogosult kérni. A kérelem benyújtásához a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot csatolni kell, és a jogi képviselet kötelező lehet, ha a tulajdonjog megváltoztatása vagy a jog bejegyzése érinti a jogokat.
Hogyan lehet a bejegyzést és a jövőbeli használat megosztását leképezni a gyakorlatban?
A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése többféle formában történhet: egész ingatlanra, természetben meghatározott részre vagy területnagyságban meghatározott részre. A vázrajz szükségessége attól függ, hogy a jog melyik formában kerül bejegyzésre. Ha a felek a jogot az egész ingatlanra jegyeztetik be, akkor nincs szükség vázrajzra; ha pedig a jog az érintett részre vonatkozik, akkor a változási vázrajz elkészítése szükséges. Az alaki követelmények pontosítása a gyakorlatban a leginkább a felek közötti megállapodásokból és a társasház alapító okirataiból fakad.
Ki kérheti a bejegyzést és milyen eljárási rend érvényes?
Az eljárást az ingatlan-nyilvántartási hatóság indítja meg, és a kérelem benyújtásának határideje a jog-alapuló szerződés megkötésének dátuma alapján számítódik. Ha a bejegyzés alapja a tulajdonosok egyhangú vagy többségi megállapodása, akkor valamennyi tulajdonostársnak együtt kell kérelmeznie a bejegyzést. Társasházaknál a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nyújthatja be a kérelmet, ha a közösség ezt lehetővé teszi; ha nincs ilyen képviselet, akkor minden tulajdonostársnak együttesen kell benyújtania a kérelmet.
Használat megosztásának gyakorlati példái és különleges szempontok
A gyakorlati megoldások között gyakran előfordul a térbeli megosztás ikerházak esetén, vagy időbeli megosztás nyaralóingatlanoknál. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog nem szolgalom vagy földhasználati jog, és nem jegyezhető be „ingatlan mindenkori tulajdonosa javára”, hanem a jog pontos megfogalmazását igényli a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban. Öröklés esetén a közjegyzőnek kell átvezetést kérnie a megfelelő feltételek betartásával. A bejegyzés lehetőséget ad a birtokvédelemre és a jogviszonyok tisztázására, amelyet a bankok is előnyben részesítenek a finanszírozás során.
Használati jogok és a közös tulajdon megosztása
A közös tulajdon megosztásának különböző módjai lehetnek: térbeli megosztás (például ikerházban ki melyik lakrészt, kertrészt használja kizárólagosan), időbeli megosztás (például üdülőingatlanoknál) vagy eszmei hányad megosztása. A jogi bejegyzés azonban mindig konkrétan meghatározza, hogy ki melyik rész használatára jogosult, és a bejegyzés ranghelyét is ennek megfelelően rögzíti. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzéseivel a tulajdonosok olyan jogokat szereznek, amelyek harmadik személyekre is kötelezőek lehetnek, ha a jogok a bejegyzés által megerősítésre kerülnek.
A tipikus hiányosságok és gyakorlati tanácsok
- A használati jog megállapodásai gyakran hiányosak vagy nem pontosak; érdemes a szerződésben minden releváns elemet rögzíteni, beleértve a területek és időszakok pontos meghatározását, költség- és bevételmegosztást, illetve a jogviszony fenntartásának feltételeit.
- A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot a földhivatalnál be lehet jegyezni, de a megosztás pontos formájától függően szükség lehet vázrajzra; konkrét részre történő bejegyzés esetén kötelező a záradékolt változási vázrajz.
- Ha a felek egyhangú megállapodásra támaszkodnak, minden érintettnek alá kell írnia a meghatalmazást és a kérelem beadását a közös bejegyzés érdekében.
- Fontos, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ne csak kötelmi találkozó legyen, hanem dologi hatállyal érvényes bejegyzés legyen, amely harmadik félre is kötelező lehet.

tags: #tulajdoni #lap #hasznalati #jog #bejegyzese
