A Tulajdonjog Bejegyzése és az Adásvételi Szerződés Szerkesztésének Szerepe
A törvényes keretek között zajló ingatlanügyekben a tulajdonjog bejegyzése nem csupán formai lépés, hanem a jogi tulajdon megszerzésének alapfeltétele.
A Ptk. alapján egy ingatlan tulajdonjogának adásvétellel való megszerzéséhez szerződés és erre tekintettel a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
A széljegy a tulajdoni lap legfelső részén található, és elintézetlen ingatlan-nyilvántartási kérelemre utal.
A széljegy biztosítja a kérelem rangsorát (elsőbbségét) a később érkező beadványokkal szemben, és mindenki számára láthatóvá teszi, hogy az ingatlannal kapcsolatos eljárás van folyamatban.
A vevők néha helyesen felteszik a kérdést, hogy mikor jelennek meg a tulajdoni lapon a bejegyzések.
A tulajdoni lap ugyanis közhitelesen tanúsítja egy ingatlan tulajdoni viszonyait, és a II. részbe való bejegyzésük valójában a tulajdonjog bejegyzése.
A hatályos jogi szabályozás szerint az adásvételi szerződés megkötését követően a szerződést azonnal benyújtjuk a földhivatalba, hogy az széljegyre kerüljön.
A vevő tulajdonjogának bejegyzése kapcsán egy új jogintézmény lép életbe: a vevői jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba.
A vevői jog bejegyzése akkor válik közhitelessé, ha a földhivatal elbírálja a kérelmet, és a kérelem elbírálására a III. részen kerül sor.
A vevői jog egy függő jogi helyzetet jelent, amely során a vevő még nem tulajdonosa, de az eladó rendelkezési joga korlátozott ezen átmeneti időszakban.
E bejegyzés hatálya az első 6 hónapban minden földhivatali eljárást felfüggesz, és ez jelentős védelmet nyújt a vevőnek a végrehajtási vagy más eljárásokkal szemben.
A földhivatali határidőket befolyásolja a leterheltség, a jogi helyzet és a hiánytalan iratok benyújtása, ezért egyes esetekben a bejegyzés több időt vehet igénybe.
A bejegyzési engedélyt a felek közösen, vagy az eladó külön okiratban adhatja meg, és ezt a letétbe helyezést általában az ellenjegyző ügyvéd intézi.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás 60 napos általános határidővel zajlik, amely időtartam azonban a leterheltségtől és hiánypótlástól függően hosszabb vagy rövidebb lehet.
Ha a vevő teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírásakor vagy rövid határidőn belül kifizet, az eladó adott esetben azonnal kiadja a bejegyzési engedélyt, és a fizetés megtörténtét követően történik a bejegyzés.

A tulajdonjog bejegyzésének megkísérelése során hiánypótlásra van szükség, ha a földhivatal hiányosságot talál, és ezt a kérelmezőnek be kell pótolnia.
A hiánypótlási határidő megadott időn belül teljesíthető, és legfeljebb 15 nappal hosszabbítható egy alkalommal.
Ha a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, a közigazgatási per helyett érdemes a szerződést kijavított formában újból megkötni és benyújtani.
A vevői jog bejegyzése attól független, hogy a szerződés meghiúsul-e, ezért a jog egyértelműen a vevő védelmét szolgálja.
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény bevezetése óta a vevői jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog, amely a bejegyzés feltételei mellett érvényesül.

A tulajdonjog bejegyzéséhez elengedhetetlen az eladó feltétel nélküli és visszavonhatatlan hozzájárulása, amelyet a bejegyzési engedélyben vagy közvetlenül a szerződésben is rögzíthetnek.
A bejegyzési engedély ellenében a felek biztosítják, hogy a teljes vételár kifizetése megtörténik, és csak ezt követően történik a tulajdonjog bejegyzése.
Az adásvételi szerződésben a bejegyzési engedély foglalható külön okiratban is, valamint a felek ezt a dokumentumot letétbe helyezik az ellenjegyző ügyvédnél.
Ha a vevő részletben fizeti meg a vételárat, a bejegyzési engedély általában nem képezi a szerződés részét, hanem külön okiratban kerül megfogalmazásra.
A Földhivatalnak 60 napja van a vevő tulajdonjogának bejegyzésére, de a gyakorlatban a futamidő a leterheltségtől függően változik.
A vevői jog bejegyzésének megszüntetése csak akkor történik meg, ha a szerződés teljesítésre kerül és a felek ezt írásban jóváhagyják.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárások gyorsítására a soron kívüli eljárás igénybevétele lehetőséget ad, amelyet az 2025. január 15-étől kezdődően lehet igénybe venni.
A soron kívüli eljárás díja 2024. július 29-én emelkedett; egy ingatlan esetén ez 16.000 Ft.
Az adásvételi szerződés hiányosságai vagy a hiánypótlásra vonatkozó kötelezettségek elmulasztása késleltetheti a bejegyzést, és fennáll a kockázat, hogy a vevő később kevesebb jogokkal rendelkezik.
Az eladó és a vevő közötti megállapodások a bejegyzési engedélyben vagy a vevői jogban rögzíthetők, és a földhivatal ebben az esetben a határidőn belül végzi el az eljárást.
Az adásvételi szerződés aláírása után, de a teljes vételár kifizetése előtt zajló átmeneti időszakban gyakran történhetnek jogi bizonytalanságok, melyekre a vevői jog és a bejegyzési engedély bevezetése ad védelmet.
- A vevői jog bejegyzése a jogszerű tartalmat biztosítja addig, amíg a teljes vételár beérkezik.
- A bejegyzési engedély lehetővé teszi a vevő számára a tulajdonjog bejegyzését a bankszámlák és hitelek figyelembevételével.
Eladó és vevő közös felelőssége a teljesítéshez szükséges, hogy a földhivatal határidőn belül lefolytassa az eljárást és ne legyenek hiányzó dokumentumok.
Az ügymenet célja a megállapodások jogi tisztázása és a kockázatok minimalizálása a felek között.
Az új törvények értelmében a vevői jog bejegyzése és a kapcsolódó eljárások a gyakorlatban mindenkor a vevő védelmét szolgálják a tranzakció során.
tags: #tulajdonjogot #elismero #szerzodes
Népszerű bejegyzések:
- Gyakorlati útmutató az önkormányzati bérlakásokhoz Siófokon
- Nagytétény és Bartók Béla lakótelep vonatkozó főbb jellemzői
- Helyrajzi szám és telekhatár rendezés a kerületi önkormányzati csereszerződés szemszögéből
- Részletes áttekintés a Zápor utca 2+1 félszoba lakásáról
- XV. kerület: 53 m2-es lakás felújítási lehetőséggel
