Tulajdonosi intézkedések társasházban: jogi szabályozás Magyarországon és Svédországban

A társasházak jogi szabályozása komplex rendszert alkot, amely meghatározza a társasház létrejöttét, szerveit, működését, a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit, valamint az intézkedések jogi következményeit. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a magyar szabályozás fő elemeit, a jogfejlődés mérföldköveit, a közös képviselő és az intézőbizottság feladatait, a jegyző törvényességi felügyeletét, továbbá rövid összehasonlítást adunk a svéd 3D ingatlantulajdon és a lakhatásijog-tulajdon intézményeivel.

Jogforrások és történeti áttekintés Magyarországon

Magyarországon a társasházakra vonatkozó alapvető szabályok a Polgári Törvény-könyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben és a 2015. július 1-jétől hatályos, a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeleti eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendeletben találhatók. I. A társasházakról szóló első törvény a társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikk volt, amelyet az 1977. évi 11. törvényerejű rendelet váltott le. A gyakorlatban felmerült nagy számú probléma megoldása érdekében szükségessé vált egy aktuálisabb és pontosabb törvény megalkotása. Ez a törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. A jogi szabályozás sokat változott, amíg eljutottunk a ma hatályos jogszabályhoz, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez, amely 2004. január 1-jén lépett hatályba. A társasházi tulajdon fogalmát az 1959-ben kodifikált Polgári Törvénykönyvbe (a továbbiakban: régi Ptk.) a 149. § módosításával az 1977. évi IV. törvény iktatta be, 1978. március 1. napjával kezdődő hatállyal.

A társasház fogalma és alapítása

Társasházról akkor beszélhetünk, ha egy ingatlanon belül bizonyos épületrészek a tulajdonosok külön tulajdonában vannak, az ingatlan más részei viszont közös tulajdont képeznek. A Ptk. 5:85. § (1) bekezdése alapján: „társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül”. A Társasházi törvény 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesítheti. Az alapításhoz azonban a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Szervezeti szabályok: alapító okirat, SZMSZ, házirend

Ahhoz, hogy a társasház létrejöjjön, a tulajdonostársaknak alapító okiratot kell elfogadniuk. Az alapító okirat rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. Az alapító okirat módosításához főszabály szerint valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges. A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg. A Társasházi törvény 13. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

Az SZMSZ a társasház működését részleteiben bemutató szabályzat. A megléte jogszabályi kötelezettség. Ha jól el van készítve, akkor a vitás helyzetek száma a nulla közelében lesz, hiszen minden kérdésre található benne megoldás. A házirend szabályozza, hogy lakásunkban mikor végezhetünk építési-szerelési munkákat vagy zajjal járó más tevékenységeket, továbbá, hogy milyen módon használhatjuk a közös tulajdont.

A közgyűlés, hatáskörök és a döntéshozatal

A társasház legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlésen valamennyi tulajdonos részt vehet és szavazhat. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés dönt többek között az alapító okirat módosításáról, a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, a közös képviselő/az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösséget érintő kötelezettségek vállalásáról (pl. felújítások).

Közös képviselő és intézőbizottság: feladatok, felelősség, szakképesítés

A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. A közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, beszedni a tulajdonosokat terhelő közös költséget és minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. A társasházi törvény - elvárásai szerint feladatait végző közös képviselő intézi a társasház működtetésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat: neki kell koordinálnia a szemétszállítást, a közüzemi számlák befizetését, a könyvelést is a társasházi törvény 2023-as fejlesztése alapján.

Egy modern, 21. századi közös képviselőnek komplex, minden korábbinál szélesebb feladatkörnek kell eleget tennie, és szakképesítést kell szereznie ahhoz, hogy átlátható működéssel, transzparensen végezhesse a munkáját, a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításaival összhangban. A törvény pontosan meghatározza, mit jelent a társasház definíciója a mai jogi környezetben. A 2023-as társasházi törvény gyökereiben változtatja meg az addigi szabályozást: július 1-től jelentősen átalakulnak a közös képviselő legfontosabb feladatai és kötelezettségei. A társasházi törvény 2023-as átalakításának másik sarkalatos pontja az, hogy minden intézőbizottsági elnöknek és közös képviselőnek szakszerű végzettséggel kell rendelkeznie a feladatai ellátásához, enélkül ugyanis senki nem vállalhat tisztségviselői feladatot.

Mit jelent ez a társasházi törvény nyelvén 2023-ban? Üzletszerűen végzett társasházkezelői- vagy ingatlankezelői tevékenységet csak az a gazdálkodói szervezet folytathat a jogszabály szerint, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja rendelkezik a 2023-as társasházi törvényben meghatározott szakképesítéssel, és megfelel a feladatkör jogi feltételeinek.

Nyilvántartás, átláthatóság és az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság szerepe

A kormány a társasházi törvényt módosításával gyökereiben változtatja meg az addigi szabályozást. A társasházak a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe kerülhetnek majd, és nyilvános adattá válnak, a rögzítésre kerülő információk bármelyik lakó és a hatóságok által is visszakövethetőek, nő a kontroll lehetősége. A Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerben az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság nyilvántartást vezethet a társasházkezelést végző közös képviselő tevékenységéről, annak jogi és gazdasági transzparenciájáról. A 2023-as társasházi törvény 54.§ (3a) pontja részletesen felsorolja, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak: szerepeljen benne a szolgáltatást végző természetes személy munkáltatójának megnevezése, annak születési helye, ideje, és anyja születési neve, a gazdálkodói szervezet cégszáma, a cég rövidített neve, illetve egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási szám és a lakhely is.

Jegyző szerepe és törvényességi felügyelet

A társasház működésének, szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a társasház helye szerinti illetékes jegyző látja el. A jegyző hivatalból vagy bejelentés alapján járhat el. Ilyen intézkedésre azért volt szükség, mert a gyakori helytelen gazdálkodás következtében tömegesen kerültek társasházak fizetésképtelenség közelébe, és egyre sűrűbbé váltak a közös képviselet elleni panaszok és elégedetlenségek. Ennek nyomán született meg az új jogi szabályozás, amely a társasház szerveinek, illetve e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyzőre ruházta (Társasházi törvény 27/A.).

Ha a jegyző a működés jogsértését állapítja meg, felhívja a társasházat a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, a jegyző százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait. 2015. július 1-jétől hatályos a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeleti eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet, amelynek 5. §-a értelmében a jegyző eljárása nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.

Pénzügyi intézkedések, közös költség és behajtás

A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos egyik legfontosabb tulajdonosi kötelezettség a közös költség fizetése. Mivel sok esetben probléma a közös költség fizetésének elmaradása, ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 3 hónapnyi közös költség hátralékkal rendelkező tulajdonos külön tulajdonát megterheljék (például jelzálogjoggal). A közgyűlés összehívása nélkül is megterhelheti jelzálogjoggal a közös képviselő a hátralékos tulajdonos tulajdonát, ha erre őt az SZMSZ felhatalmazza. A jelzálogjog alapítása 3 havonta megismételhető, ha a tulajdonos továbbra sem fizeti a közös költséget. A jelzálogjog bejegyeztetésnél hatékonyabb megoldás lehet a közös költség tartozás behajtására, ha a közös képviselő fizetési meghagyásos eljárást indít a tulajdonossal szemben. Ez esetben három hónapot sem kell várni, a fizetési határidő lejárta után azonnal kezdeményezhető az eljárás.

Lakásvásárlás esetén mindenképp javasolt, hogy a vevő kérjen az eladótól igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs közös költség tartozása. A közös képviselő az eladó kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról.

Speciális kérdések: üzlethelyiségek, kamerarendszerek, birtokvédelmi eljárás

Számos nehézséggel találkozhat az, aki egy társasházban lévő üzlethelyiséget, lakást vagy irodát kíván átalakítani, felújítani abban az esetben, ha a kivitelezési munkálatok társasházi közös tulajdont is érintenek. A társasházak földszintjén kialakított üzlethelyiségeket azok tulajdonosai szabadon használhatják, hasznosíthatják. A használathoz és a hasznosításának a megváltoztatásához (törvényben meghatározott esetek kivételével) nem kell a tulajdonosi közösség hozzájárulása. A közgyűlés a lakhatás nyugalmának biztosítása érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja, és a határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.

A közös tulajdon megfigyelésére szolgáló kamerarendszer akkor létesíthető, ha a közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel a tulajdonosok megszavazzák. Fontos tudni, hogy a kamerarendszer semmiképp nem irányulhat a külön tulajdonban álló ingatlan bejáratára, a kamerák által megfigyelt területre belépni szándékozó személyeket pedig tájékoztatni kell arról, hogy a területen kamerás megfigyelés történik és informálni kell őket jogaikról és az üzemeltető személyéről, elérhetőségeiről.

A birtokvédelmi eljárás kezdeményezésére egyéves határidőt ír elő a jogszabály, és a birtokvédelmi eljárás részletes szabályait a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet tartalmazza.

Társasház vs. lakásszövetkezet: alapvető különbségek

A társasház a közös tulajdon egy speciális formája, „csonka jogi személy”, míg a lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, jogi személy. A lakásszövetkezet nonprofit szervezet, amelynek elsődleges feladata az ingatlankezelés és üzemeltetés, azaz gazdasági tevékenységet csak ennek megvalósításán túl vállalhat. A lakásszövetkezet intézménye 1904 óta ismert Magyarországon, tehát hosszabb múltra tekint vissza, mint a társasházaké. A lakásszövetkezet alapítását be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak és a lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A lakásszövetkezet ugyanis egy cég - nem pedig a közös tulajdon egy formája, mint a társasház -, ezért csupán a cégnyilvántartás alanya lehet.

Összehasonlítva a jogintézményeket, a lakásszövetkezet szerkezetileg a svéd lakhatási jog tulajdonlásához áll közelebb, noha lényegi különbségek is vannak a két forma között. A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. Az épület közös részei és a telek a lakásszövetkezet tulajdona, a lakás pedig a lakásszövetkezeti tag használatában vagy tulajdonában áll.

Svéd modell: 3D ingatlantulajdon és lakhatásijog

Svédországban a lakástulajdon a 3D ingatlantulajdon (3D-fastigheter) egy speciális formájának minősül, vagyis jogilag horizontális és vertikális határokkal is rendelkezik (Svéd Földtörvénykönyv 3. fejezet 1a. §). A 3D ingatlan a svéd jogban olyan ingatlanegységként van meghatározva, amely mind vízszintesen, mind függőlegesen teljes egészében körülhatárolt. A társasház (tulajdonosi lakás) pedig olyan 3D ingatlan, amely nem tartalmaz mást, mint egyetlen lakóegységet. A társasházakra (ägarlägenheter) vonatkozó jogi szabályozást 2009-ben vezették be Svédországban, nem önálló törvényként, hanem a Földtörvénykönyv és az Ingatlantulajdon alakításáról szóló törvény megfelelő kiegészítésével, így egy meglehetősen új svéd jogintézményről van szó.

A svéd társasház a duális társasház-tulajdon típusba tartozik, vagyis minden lakó tulajdonolja a lakásának megfelelő fizikailag körülhatárolható épületrészt, továbbá a közös tulajdonú épület és telek meghatározott tulajdoni hányadával is rendelkezik. A lakhatási jog tulajdonlása (bostadsrätt) ezzel szemben egy gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan közvetett jogosultságát jelenti: a tagok tőkerészesedésért cserébe kapják meg az adott lakás használati jogát. A lakhatásijog-tulajdon kezelését a lakhatásijog-tulajdonosi társaság (bostadsrätts-förening) végzi, mely a Lakhatásijog-tulajdonról szóló törvény és a Gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy. A jogok itt nem ingatlan-tulajdonjogot, inkább immateriális vagyoni értékű jogot jelentenek.

A lakhatási jog tulajdonlása és a társasháztulajdon között a számos hasonlóság mellett van egy fontos eltérés: előbbi esetében az épület egy fizikailag körülhatárolható részének a tulajdonlása helyett a tulajdonjogot az ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdasági társaságban való részesedés képviseli. A társasházi lakás tulajdonlása közvetlen és nyilvántartott, míg lakhatási jog tulajdonlása esetén a tulajdonjog közvetett, a lakás használati jogában testesül meg.

társasház belső, közös lépcsőház képe

Gyakorlati problémák és jogorvoslatok

A hatályos jogszabályok szigorodása ellenére is igen gyakori volt, hogy a társasházak a helytelen gazdálkodás következtében tömegesen kerültek a fizetésképtelenség közelébe. Egyre sűrűbbé váltak a közös képviselet elleni panaszok és elégedetlenségek, a bírói gyakorlatban is szaporodtak a kisebbségi jogokért küzdő vagy a közgyűlési határozatok érvénytelenítésére irányuló kereseti kérelmek. Ha a közgyűlési határozat jogszabályba, az alapító okiratba/az SZMSZ-be ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.

Fontos tudni, hogy a lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa, illetőleg az állandó (időleges) használati jog jogosultja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy bármely belső szabályzatába ütközik. A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat közlésétől számított hatvannapos jogvesztő határidő alatt - a lakásszövetkezet ellen kell megindítani.

Szabályozási innovációk és 2023-as módosítások

A társasházi törvényt 2003-ban az Országgyűlés azért alkotta meg és azért frissíti évről évre, hogy egyre nagyobb biztonságban, jogilag és gazdaságilag egyaránt átlátható módon megvalósuljon a társasházak létesítése és fenntartása. A társasházi törvény 2023-as módosításaival a kormány a társasházi törvényt módosításával gyökereiben változtatja meg az addigi szabályozást. A társasházi törvény 2023-as megfogalmazásából kiderül, hogy július 1-től jelentősen átalakulnak a közös képviselő legfontosabb feladatai és kötelezettségei. Transzparensebbé válik a társasházkezelés felelősségi dimenziója, hiszen a közös képviselők tevékenysége rögzül, és az is láthatóvá válik, hol történnek esetleges hibák a rendszerben, mi okoz nehézségeket a gazdasági működésben. Az ilyen hibák elkerülése érdekében vezeti be a törvény a közös képviselők szakképzésének igényét, tehát a társasházi törvény többnyire mindenképp a közös képviselőkre hárít többletkötelezettségeket 2023-ban.

A társasházak a 2023-as társasházi törvény jegyében a jogi személyek rendszerében kerülnek rögzítésre. Vagyis bármikor ellenőrizhetőek, áttekinthetővé válnak a hatóságok, a lakók és bárki számára. Könnyebben visszakövethetővé válnak a gazdasági adatok a társasházi törvény 2023-as megjelenése által. Ez jelentősen csökkenti a könyvelési és működtetési hibák mennyiségét, ehhez viszont a közös képviselőknek magasabb szinten kell teljesíteniük.

04: A társasház közös képviseletének átvétele

Kinek fontos ez a szabályozás?

Az új szabályok, a jegyzői felügyelet, a közös képviselők szakképzési kötelezettsége és a nyilvántartási rendszer mindazon személyek számára fontosak, akik társasházban laknak bérlőként vagy tulajdonosként, valamint a közös képviselők, intézőbizottsági elnökök és ingatlankezelő cégek számára. A jogszabályi változások különös jelentőséggel bírnak a közös költségek beszedése, a közgyűlési döntések végrehajtása és a társasház törvényes működésének biztosítása szempontjából.

Hasznos tájékoztatás tulajdonosoknak

  • Mindig kérjünk igazolást az eladótól a közös költség tartozásról lakásvásárlás előtt.
  • Ismerjük meg a társasház alapító okiratát, SZMSZ-ét és házirendjét.
  • Amennyiben a közgyűlési határozat jogsértőnek tűnik, járjunk el időben: bírósági kereset 60 napon belül.
  • Kamerarendszer telepítése esetén figyeljünk az adatvédelmi és tájékoztatási szabályokra.

Gyors áttekintő táblázat - alapvető intézkedések és jogi alapok

Intézkedés Jogalap Fő következmény
Társasház alapítása Ptk. 5:85., Társasházi törvény 5. § Alapító okirat + ingatlan-nyilvántartásba vétel
SZMSZ megalkotása Társasházi törvény 13. § Részletes működési szabályok, ingatlan-nyilvántartáshoz csatolandó
Közös költség behajtása Társasházi törvény Jelzálogjog, fizetési meghagyás
Jegyzői törvényességi felügyelet Társasházi törvény 27/A., 155/2015. Korm. rendelet Felhívás, bírság, működés helyreállítása
Közös képviselő nyilvántartása Társasházi törvény 54.§ Nyilvános adattá válás, nagyobb kontroll

A társasház-jogi környezet alapvető célja, hogy biztosítsa a közös tulajdon értékének megóvását, a jogbiztonságot, a transzparenciát és a hatékony gazdálkodást. A szabályozás fejlődése - különösen a 2023-as módosítások - egyértelműen a felelősség növelését és az átláthatóság erősítését célozza, különös figyelmet fordítva a közös képviselők szakképzettségére és a társasházak törvényes működésére.

tags: #tulajdonosi #intezkedes #tarsashazban

Népszerű bejegyzések: