A társasházi közös költség és a tartozások kezelése
A társasházi életvitel sajátossága, hogy bizonyos költségeket közösen, míg más kiadásokat külön viselnek a lakók. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény.) azt mondja, a közös költség fogalmát a számviteli szabályok szerint kell értelmezni, így szükségünk van a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Sztv.) előírásainak ismeretére ezen a téren. A társasházi élet közösségi jellegéből adódóan számos közös költség merül fel, amelyek hozzájárulnak az épület fenntartásához és a lakók komfortérzetének biztosításához. A közösköltség és az ebből fakadó tartozások kezelése nemcsak jogi, hanem etikai és közösségi kérdés is. A társasházi közösköltség és az ebből fakadó tartozások kezelése kiemelten fontos a lakóközösség harmonikus együttélése és az épület fenntarthatósága szempontjából. A közösköltségek pontos és rendszeres fizetése, valamint a tartozások hatékony kezelése minden lakó közös érdeke és felelőssége.
A társasház önmagában nézve tulajdonostársak közössége, amely - a közös tulajdonú helyiségek hasznosítása kivételével - jellemzően nem végez gazdasági tevékenységet. A társasházak egyik sajátossága, hogy a társasházhoz kapcsolódóan felmerült üzemeltetési, fenntartási költségeket szétosztják a tulajdonosok között. A tulajdonosok a felmerülő költségekre a saját belső szabályzatuk rendje szerint közös költség hozzájárulást fizetnek. A tulajdonosok a közös tulajdon által felmerülő költségek fedezetére biztosítanak forrást. Amennyiben a tulajdonos közös költség hozzájárulást fizet a társasház részére, úgy a hozzájárulás nem minősül adótárgynak az áfa fogalomrendszerében, így arról számlát sem kell kiállítania a társáznak.
A közös költség fogalma és összetétele
A Társasházi törvény (Tht.) kötelező eleme egy társasház Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ). Ebben írják elő és fektetik le, hogy a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására milyen szabályok vonatkoznak. A Tht. 24. § (1) bekezdéséből az derül ki, hogy „A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.” Ebből a szabályozásból azt állapíthatjuk meg, hogy a közös költség a közös berendezések, illetve közös tulajdonú épületrészek fenntartásának a költsége. A közös költség esetén a tulajdonos pénzbeli hozzájárulást fizet azért, hogy a társasházközösség rendelkezhessen olyan vagyonnal, mellyel saját költségeit fedezheti.
A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás összege. Hivatalosan megfogalmazva az üzemeltetéshez a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása tartozik. Vagyis ide tartozik minden olyan tevékenység elvégzése, amiről egy önálló ingatlanban a tulajdonosnak egyedül kell gondoskodnia (pl. takarítás, szemétszállítás, világítás). A karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges. Ilyen például a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. A felújítás az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló, általános javítási építés-szerelési munkák végzése. Ezek megközelítőleg vagy akár teljesen visszaállíthatják az eredeti műszaki állapotot, illetőleg az eredeti használhatóságot. Az üzembiztonságot növelheti az egyes szerkezetek, berendezések kicserélése vagy az eredetitől eltérő kialakítás. Felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítás mellett a korszerűsítést is.
A közös költségnek létezik még egy kategóriája, amelyet rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak nevezünk. Ez az állagvédelmet meghaladó, és a fenntartás körébe nem tartozó olyan kiadásokat jelenti, amelyek a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak. Ilyen kiadások vállalása csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával lehetséges. Hogy egy adott költség a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak vagy a fenntartás körébe eső kiadásnak tekintendő-e, nem az összeg nagysága dönti el, hanem a fenti fogalmak alapján, annak célját szem előtt tartó elemzés és besorolás. Jelentős költségvonzattal járó karbantartás is tekinthető fenntartási munkának, és ezáltal többségi határozattal előírható költségnek, míg egy csekélyebb költség is lehet a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás.
A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény /társasházi törvény/ biztosítja, mögöttes jogszabályként pedig elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. A törvény szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Fontos kiemelni, hogy a közgyűlés a birtoklás, a használat és a hasznosítás módját is meghatározhatja. A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (röviden: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. A Ptk. 5:75. § alapján az esetleges hasznok, illetve természetesen a kötelezettségek a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk alapján illetik meg. Tehát ha valamiben, ami a közös tulajdonba tartozik kár keletkezik, vagy elromlik, akkor a társasházi jogban annak a javítását a tulajdoni hányadnak megfelelően kell anyagilag finanszírozni. Fontos, hogy amennyiben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásra kerül sor, akkor az minden tulajdonost annyiban terhel, ahányad részben tulajdonosok.
A közös költség megállapítása és fizetése
Annyiféle lakás- és háztípus létezik különféle adottságokkal, lakókkal, problémákkal, hogy minden egyes ház közös költség-képzési módszere egyedi. Pontos számokat nem nagyon lehet általánosságban meghatározni, mert ez függ a lakásszámtól, a műszaki állapottól, az épület korától, az építési módjától, hogy van-e lift, kert, garázs vagy egyéb felépítmény a telken. A szervezeti-működési szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját. A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát a tulajdonosok részére, egyszerűen abból az okból kifolyólag, hogy a társasház részéről nem történik semmiféle szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés. (Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget.
A közös költség összegének megállapítása minden esetben egyedi alapon történik, hiszen minden társasháznak és a bennük található lakásoknak, garázsoknak, tárolóhelyiségeknek egyedi műszaki paraméterei vannak. A közös költség összegét befolyásolhatja a lakásunk mérete mellett az épület kora és energiahatékonysága, a társasház anyagi helyzete, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások egyaránt. A Társasházi törvény a Szervezeti és Működési Szabályzatra (Sz.M.Sz.) utal, ami általában 3 havi közös költség elmaradása esetén közös képviselői felszólítást, 6 havi elmaradás esetén közjegyzői Fizetési Meghagyást, majd utána végrehajtást eredményez. A havi közös költséget mindig a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően, általában az aktuális hónap 15-ik napjáig kell befizetni. Amennyiben valaki egyszerre több havi közös költséget fizetne, azt mindig előre kell fizetni, hogy a társasház pénzügyi üzemelését ne veszélyeztesse!
A közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársakat a Társasházi törvény alapján terheli. Ezt kizárni érvényesen nem lehet, a tulajdonostársi minőségből fakad, függetlenül attól, hogy ténylegesen használja-e a közös részeket, berendezéseket. A fizetési kötelezettség a tulajdonostárs tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől annak törléséig tart, utóbbi esetben pl. adásvétel során a felek ettől eltérően, a birtokbaadás időpontjától kezdődő fizetési kötelezettségben is megállapodhatnak.
A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény /társasházi törvény/ biztosítja, mögöttes jogszabályként pedig elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. A törvény szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Fontos kiemelni, hogy a közgyűlés a birtoklás, a használat és a hasznosítás módját is meghatározhatja. A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (röviden: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
A közös költség megállapításának alapja mindig a társasházi alapító okiratban található, ami azt írja, hogy a társasházi külön tulajdonú lakások(albetétek), a tulajdoni hányaduk alapján kötelesek viselni a ház terheit és jogait. (pl az alapján kell közös költséget fizetni, viszont jó hír, hogy a tulajdoni hányaduk alapján lehet több szavazati joguk is egyegy kérdésben). Minden lakás tulajdoni hányada megtalálható a társasházi alapító okiratban.
Felújítási alap képzés (Ez a tartalékolt költség szolgál arra, hogy a később tervezett nagyobb költségű felújítások, karbantartások meg tudjanak valósulni). Minden évben május 31-ig kötelező tartani egy éves beszámolót, amikor a közös képviselő elmondja és elemzi az előző évi kiadásokat, megállapítja, hogy mennyi pénzre volt szüksége a háznak és mennyi maradt év végén.
A közös költség fizetésének kötelezettsége mindig a lakás tulajdonosát terheli, ugyanis neki van szavazati joga a közgyűlésen. A haszonélvező élvezi az ingatlan jogait, de a közgyűlésen nincs szavazati joga, nem szólhat bele a ház ügyeibe, ezért a közös költség fizetése sem elvárható tőle. Több ingatlan tulajdonos esetén a közös költség mindenkit egyetemlegesen terhel, de elég, ha egy megállapodás alapján az egyik tulajdonos fizeti. (hátralék esetén, mindenkin behajtható).
Közös költség tartozás és jogi következmények
A közös költség késedelmes fizetésének jogi következményei lehetnek. A legtöbb társasházban április - május hónapokban (kötelező jellegű határidő: május 31.) tartják meg a rendes éves közgyűlést a tulajdonosok. A közös költség összege annak függvényében növekszik, hogy kinek mekkora a külön tulajdona a társasházban. A közösköltség rendszeres és időben történő fizetése minden lakó közös felelőssége, amely elengedhetetlen az épület zavartalan működéséhez.
Jogi lépések: A közösköltségtartozás jogi következményekkel járhat. Kommunikáció: A tartozások elkerülése érdekében fontos, hogy a lakók időben jelezzék fizetési nehézségeiket a közös képviselő felé.
1. Jelzáloggal történő terhelés: hátralékos tulajdonos külön tulajdonát, valamint a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a társasház - a tartozás erejéig - jelzálogjoggal terheli meg. vagy közgyűlés hiányában, a közös képviselő önállóan is intézkedhet. A jelzálogjog bejegyzésének sajátossága, hogy mind a közgyűlési határozatot, mind pedig a közös képviselő rendelkezését ügyvéd, vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Ez lényeges feltétele az ingatlan - nyilvántartásba történő bejegyzésnek. Ez további költséget jelent a tulajdonostárs számára, melyet rendezni köteles.
2. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet. A fizetési meghagyásos eljárás során szintén felmerülnek költségek, melyekkel a tartozás tovább növekszik. Ha a tulajdonostárs vitatja a fizetési meghagyásban foglalt követelést, akkor lehetősége van azzal szemben ellentmondással élni.
A társasházi törvény értelmében a közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni (akkor is, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta). A közös költség fizetéséről a lakók véleménye nagyon eltérő szokott lenni egy-egy ingatlanon belül. Van, aki tökéletesen jogosnak gondolja a plusz terheket, hiszen az élettér fejlesztéséről, karbantartásáról van szó, ugyanakkor az is előfordul, hogy egy tulajdonos teljes mértékben ellenáll ezeknek a kötelezettségeknek.
A közös képviselő feladatai jelentős részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése tölti ki. Döntéshozatalban való közreműködés: ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok: köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is. Évenként köteles költségvetési javaslatot (Tht. 47.§.) és elszámolást (Tht. 48.§) készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közös költség összegét a társasház tagjainak kötelező befizetnie, különben közös költség tartozás keletkezik. A tulajdonosok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen következményei lehetnek a közös költség elmulasztásának. Végső esetben végrehajtási eljárás folyhat le a közös költséggel tartozó tulajdonossal szemben. A közös költség beszedése a társasház közös képviselőjének a felelőssége: amennyiben egy tulajdonos nem fizet, a közös költség hátralék behajtása céljából előbb írásbeli emlékeztetőt, majd fizetési felszólítást küldenek ki számára, benne a fizetési határidővel (ami alapesetben a közlés tudomásulvételétől indul). Bizonyos esetekben csak az oldja meg a problémát, ha fizetési meghagyási felszólítás kerül kibocsátásra. Elrendelése az SZMSZ felhatalmazása, vagy egyedi közgyűlési határozat alapján történhet meg. Ennek kimenetele akár a polgári peres eljárás is lehet. A fizetési meghagyásos eljárás során szintén felmerülnek költségek, melyekkel a tartozás tovább növekszik. Ha a tulajdonostárs vitatja a fizetési meghagyásban foglalt követelést, akkor lehetősége van azzal szemben ellentmondással élni.
A korábbi tulajdonos tartozásáért az új tulajdonos nem felel, ilyet sem az alapító okirat, sem az SZMSZ, sem egyedi közgyűlési határozat nem írhat elő, ilyen hátralék behajtására a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet sor a korábbi tulajdonostárssal szemben. A Társasházi törvény szerint a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Tulajdoni hányad alatt az ingatlan-nyilvántartás szerinti, oda bejegyzett közös tulajdoni hányadot, a tulajdoni lap I. részén feltüntetett, a külön tulajdonhoz alkotórészként kapcsolódó hányadot kell érteni. Az SZMSZ más szabályokat is alkalmazhat, pl. Amennyiben egy tulajdonnak több tulajdonosa van, az adott közös költséget a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint viselik, ettől az SZMSZ sem térhet el (a tulajdonostársak egymás között megállapodhatnak a költségviselés részleteiről).
A közös képviselőnek a hátralékos tulajdonostárs részére igazoltan postai úton megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. A fizetési meghagyás indítása 8.000 Ft/lakás/tulajdonos, a végrehajtás indítása 8.000 Ft/lakás/tulaj + Földhivatali költség 6.600 ft/lakás/tulaj + végrehajtói díja %-os arányban kb 15.000 Ft. Behajtás módjai: -fizetési letiltás: ami általában a tulajdonos fizetése 30-50%-ig lehetséges, ami több tulajdonos esetén többszöröződik -Folyószámla inkasszó (a folyószámlán levő összeg leemelése a tartozás erejéig, ami több tulajdonos esetén többszöröződik) -Zálogjog bejegyzés: a tulajdonos lakására zálogjog kerül bejegyzésre.
A szerző 2022. Lakás vásárlásánál, új albérletbe való költözésnél egyik első kérdéseink közé tartozik a közös költség összege. De mi is a pontos jelentése, hol mennyibe kerül, mitől függ, hogy emelkedik-e az összeg? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel? Ki fizeti az albérlet közös költségét? Milyen tételeket tartalmaz és hogyan történik a kiszámítása a Társasházi Törvény vonatkozó szakasza alapján? Magyarok milliói élnek társasházakban- az egyik legnagyobb konfliktusforrás pedig általában nem más, mint a közös költség.
Tulajdonosváltozás és közös költség
Az új vevő számára azért jelent biztosítékot ez a nullás igazolás, mert noha főszabály szerint a közös költség a régi tulajdonost terheli, adott esetben megtörténhet, hogy valaki nem figyel az adásvétellel összefüggő ezen „vonalra”, és az ügyletet követően ott találja magát a társasház szervezeti és működési szabályzatával. Természetesen léteznek lehetőségek társasház, illetve vásárló számára is a közös költséget meg nem fizetett eladóval szemben. A szervezeti és működési szabályzatnak tartalmaznia kell a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére vonatkozó szabályokat, miként az okirat rendelkezhet arról is, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást.
A szakmában egyébként nem teljes összhang arra nézve, hogy kit terhel a közös költség-tartozás. Elvileg, értelemszerűen azt, aki az érintett időszakban az ingatlan tulajdonosa volt. Az egyik álláspont szerint az eladó tulajdonjogának fennállása alatt keletkezett közös költség-tartozásért mindig az eladó felel, annál is inkább, hiszen az adásvételi szerződésekben rendelkeznek a per-, teher-, és igénymentességről. Más álláspontok szerint nem lehet elmenni a vevő kötelezettségei mellett sem, hiszen kellő körültekintéssel kideríthető, van-e ilyen tartozás. A vevő is kérhet nullás igazolást a közös képviselőtől, vagy kérheti, hogy azt az eladó „rendelje meg”. Ha ehhez nem fűlik a foga, az sokat elárul a körülményekről. Az is óvatosságra intheti a vevőt, hogy sok jogász úgy véli, a társasház mindig az aktuális tulajdonossal áll kapcsolatban, megtörtént a szerződést, a régi tulajnak törölték tulajdonjogát - ilyen esetben miért a ház próbálja felkutatni hajdani „fekete bárányát”? Erre figyelemmel, javallott, hogy a felek körültekintő módon, szerződéskötéskor rendezzék az ingatlannal kapcsolatos tartozások kérdését.
Tulajdonosváltozás esetében az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést követően terhelik a fenntartási, illetve vagyonjuttatási kötelezettségek. Ha egy vagy több tulajdonostárs nem járul hozzá a közös kasszához, az hosszú távon az egész épület működését lehetetleníti el.
Lakásvásárlás esetén mindenképp javaslom, hogy a vevő kérjen az eladótól igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs közös költség tartozása. A közös képviselő az eladó kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról.
A közgyűlés dönt többek között az alapító okirat módosításáról, a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, a közös képviselő/az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösséget érintő kötelezettségek vállalásáról (pl. közműszolgáltatási szerződések). Közgyűlést évente legalább egyszer tartani kell. A közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni és a meghívó egy példányát a társasházban is ki kell függeszteni. Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérték. A közgyűlésen valamennyi tulajdonos részt vehet és szavazhat. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha a közgyűlés nem határozatképes megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban kell összehívni. A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
A közgyűlés összehívása nélkül is megterhelheti jelzálogjoggal a közös képviselő a hátralékos tulajdonos tulajdonát, ha erre őt az SZMSZ felhatalmazza. A jelzálogjog alapítása 3 havonta megismételhető, ha a tulajdonos továbbra sem fizeti a közös költséget.
A korábbi, 1997. évi CLVII. törvény 24. A társasház közössége és tagja közötti jogviszonyra a Ptk. Amennyiben maga a társasház, a lakóközösség halmoz fel tartozást a közműszolgáltatókkal szemben, a jogszabály szerint a közösséget terhelő kötelezettségekért elsődlegesen a társasházközösség, mint relatíve önálló jogalany tartozik felelősséggel. A bírói gyakorlat is rögzíti, hogy a társasház üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi szolgáltatásoknak maga a társasház az alanya. Ugyanez a lakók közti belső viszonyokban úgy jelenik meg, hogy a Társasházi törvény 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint. Harmadik személlyel szemben a tulajdonostársaknak a társasházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért való helytállására az egyszerű kezesség szabályai az irányadóak. Tehát a szolgáltató a társasház ellen indíthatja a pert elsősorban.
A Társasházi törvény 3. § (1) bekezdésben a társasház részére - a közösség egészét érintő ügyekre korlátozva - jogképességet biztosít. Az ilyen kötelezettségek körében pedig a tulajdonostársak felelőssége mögöttes, kezesi felelősség, melyre tekintettel a társasház, mint adós a tulajdonostárssal, mint egyszerű kezessel együtt is perelhető, aki azonban a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a főkötelezettől a tartozás behajtható (BH 1994/42. sz. eseti döntés). A tulajdonostárs mindaddig nem köteles fizetni, amíg a társasháztól a követelés közvetlenül behajtható.
A blogcikk szerzője Dr. Hazánkban rengetegen élnek társasházban, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan is működik egy társasház jogilag: mit lehet tenni, ha a szomszéd rendszeresen nem fizet közös költséget vagy milyen jogorvoslati lehetőségünk van akkor, ha a társasházi közgyűlésen számunkra kedvezőtlen határozatot hoznak.
tags: #tulajdonosok #ertesitese #a #kozos #koltsegrol #nyomtatvany