Új építésű házakhoz is ajánlott a cserépkályha
Egy új ház tervezésekor gyakori építtetői igény, hogy a kivitelezés során vagy később beépítendő cserépkályhát már a ház tervezésekor vegyék figyelembe. Ez azonban a leggyakrabban egy tartalékkémény betervezésében merül ki. Kár érte, hiszen megfelelő tervezés esetén a cserépkályhával való fűtés környezetbarát, kényelmes, hőkomfortja pedig szinte páratlan. A cserépkályha megjelenésére a lehetőségek korlátlanok, a tűz pedig igazi családi otthonná varázsolja a házat.
Ezen írás célja, hogy tervezői segédletként szolgáljon a cserépkályhára vágyó építtetők és a ház tervezésében résztvevő építész, épületgépész, belsőépítész kollégák számára. Nem állítom, hogy minden cserépkályhás képes a következőkben leírt tervezési feladatokhoz kellő adatszolgáltatást nyújtani, az ehhez kapcsolódó számításokat elvégezni. A cserépkályha fűtési teljesítményét a ház energetikai számításainak birtokában és a kályhával szemben támasztott követelmények ismeretében lehet megtervezni, a névleges fűtési időt, szükséges hőtároló tömeget pedig az előbbiek, és a leendő tulajdonosok életvitelének megismerése után.
A cserépkályha élvezetes használata, élettartama és az elvárt fűtési teljesítmény teljesítéséhez ez ugyanolyan fontos tervezési lépés, mint a megjelenés megtervezése. A cserépkályha sugárzó felületfűtés, így funkcióját a nappali tartózkodási helyiség közepén tudja a legjobban beteljesíteni. Törekedni kell tehát az ehhez legközelebbi elhelyezésre!
A cserépkályha tervezése és kivitelezése új építésű házban
Amennyiben új házat tervez építeni, vagy komoly átalakításra készül, már a tervezés fázisában érdemes cserépkályhás mesterrel felvenni a kapcsolatot. A megbeszélés során az ön elképzeléseit ötvözni tudjuk a cserépkályha építés lehetőségeivel, és így egy optimális kályhaterv alakulhat ki. Ezt a tervet figyelembe lehet venni a ház tervezésekor.
A cserépkályha ideális helye a fűtendő tér közepén, vagy ahhoz legközelebb van. Az előzetes megbeszélés során még rengeteg más szempont, adottság, igény felmerülhet.
A kémény szerepe és kialakítása
Cserépkályha szinte bármilyen új gyártmányú, lehetőleg hőszigetelt rendszerkéményre köthető. A szükséges kéménymagasság és -átmérő a cserépkályha hő- és áramlástechnikai méretezésekor határozható meg, amit a kályha tervezésekor végez el a kályhás.
Ha a kéményt még a kályha megtervezése, méretezése előtt szükséges betervezni, esetleg megépíteni, úgy amennyiben a kémény teljes magassága a kályhát befogadó helyiség végleges padlószintjétől a kitorkollásig mérve legalább 6,2 méter, a kürtő-átmérő legyen 200 mm. A kémény magasságának meghatározásakor fordítsanak figyelmet arra, hogy a kitorkollás szélnyomás szempontjából ne legyen kedvezőtlen kialakítású.
A kémény építésekor a bekötőnyílást csak akkor építsék ki, ha a kályhás előre pontosan meg tudja mondani annak magasságát, mivel a cserépkályhát többnyire éppen az utolsó járat magasságában, kb. vízszintesen kell bekötni. Ha a kályhát később kivitelező cserépkályhás ismeri annak gyári technológiáját, sokkal célszerűbb a bekötőnyílást a cserépkályha építésekor, utólag kivitelezni, így az biztosan az optimális magasságba fog kerülni.
A kémény kitorkollását ne fedjék esővédő sapkával, galambdúccal, mivel azok alaki ellenállása jelentős, csökkenti a cserépkályha formájával, teljesítményével kapcsolatos lehetőségeket. A kémény lábában található kondenzvíz-, esővíz-elvezető csonkot bűzelzáró közbeiktatásával a szennyvíz-elvezető csatornába kell kötni. Feltétlenül ajánlom hőszigetelt kémény alkalmazását, egyrészt a hőhidasság, másrészt a füstgáz túlzott visszahűlésének elkerülése végett.
A hőszigetelt kémények nagy részének hőszigetelése kiszellőztetést igényel. Ez az építési mód azonban ellenőrizetlen légcserét eredményez, ami közvetlen filtrációs veszteségen kívül csökkenti a hővisszanyerős szellőztetés hatásfokát. A+ vagy annál magasabb energetikai szint felett javaslom azokat a hőszigetelt kéményrendszereket, melyeknél a kerámia füstcső különleges gyártástechnológiája miatt nincs szükség kiszellőztetésre, így beépítésükkel a ház tömörsége nem sérül.
Az égési levegő biztosítása
A cserépkályha égésilevegő-ellátásának a ház légterén át történő biztosítása nemcsak komoly energetikai kompromisszum, hanem gyakorlatilag kizárja a házban mindennemű nyomáscsökkentő berendezés használatát. Ezért ezt a feladatot új házban elsősorban az égésilevegőt a házon kívülről a cserépkályha tűzterébe bevezető, zárt csatornával célszerű megoldani.
A cserépkályha szakaszos üzeme miatt az égésilevegő-igény a kandallókhoz képest többszörös, 100-200 m³/óra. Törekedni kell tehát az égésilevegő-csatorna ellenállásainak minimalizálására. A csatornát PVC KG vagy HDPE csőből célszerű megvalósítani, a szerelőbeton alatti kavicsfeltöltésben, vagy az alatt.
A kályha tűztere alatt egy irányváltással kell kialakítani a kiállást a szerelőbetonon keresztül. A betorkollást a háznak a kályhához közeli valamelyik határoló falán kívül érdemes kialakítani. A betorkollás legalsó pontja a terepszint felett legalább 40 cm magasságban kell legyen, tengelye vízszintes. A betorkollásnál a csövet a vízszintessel 45-60°-os szögben kell elvágni, hogy az esővíz ne eshessen bele, valamint minél nagyobb szabad keresztmetszetű bogárvédő háló is alkalmazandó.
A csatorna külső felületén jelentkező kondenzáció épületszerkezetre gyakorolt káros hatása, valamint a higiéniai problémák elkerülése érdekében mindenképpen kerülni kell az aljzatszigetelés felett vagy abban történő égésilevegő-csatorna kiépítést. Az égésilevegő-csatorna szükséges átmérőjét a kályha komplex hő- és áramlástechnikai méretezésekor a kályhás határozza meg.
Az aljzat teherbírása és szigetelése
Egy nehéz építésű cserépkályha tömege 2000-2600 kg, ezért az azt hordozó födém vagy aljzat teherbírásának megtervezésekor ezt figyelembe kell venni. Lépésálló aljzatszigetelés semmiképpen nem lehet a cserépkályha alatt, mivel annak tömege alatt a szigetelés jelentős mértékben zsugorodik, amit a felette lévő aljzatbeton nem biztos, hogy elvisel. A cserépkályha tömegét ezért közvetlenül a vasalt szerelőbetonra kell terhelni.
Alacsony energiaigényű házban - ha szükséges - a sávalapos hőhíd-megszakításra használt anyagokkal váltható ki a kályha alatti aljzatszigetelés. Mindezzel a legmagasabb műszaki követelményeket támasztó házba is kompromisszummentesen építhető cserépkályha.
Cserépkályha passzív- és aktívházakban
A jó hír, hogy a passzív- és az aktívházaknál sem kell lemondani arról a kellemes hangulatról, amit egy cserépkályha nyújt, és amitől a lakásból valódi otthon lesz. Természetesen ebben az esetben néhány szabályt be kell tartani a cserépkályha rakásánál ahhoz, hogy az épület maradéktalanul megfeleljen az igen szigorú szabványoknak, de ez ma már gond nélkül megoldható.
Egy passzívházban épített cserépkályhának a légtömörsége azért is rendkívül fontos, mert a házban működő szellőztető berendezés rossz beállítása esetén (vagy ha a lakók elállítják) a kályhából kiszívhatná a füstgázokat a lakótérbe. Ezt pedig nem megengedhető, mivel életveszélyes.
Szerencsére a modern anyagok, valamint az építési technológia lehetővé teszik, hogy a kályha is megfelelő légtömörségű legyen, így egy passzívházban sem kell lemondani a cserépkályhák nyújtotta egyedi hangulatról. Ezek a cserépkályhák úgynevezett „zárt tűztér rendszerű”-ek, ami azt jelenti, hogy az égéshez szükséges levegő nem az épületből, hanem közvetlenül kintről érkezik a kályhába.
Egy cserépkályhánál vagy egy kandallónál a fűtés teljes mértékben megújuló energia felhasználásával történik, vagyis tűzifával. Az égéshez pedig tudvalévő, hogy oxigén szükséges, ahhoz pedig, hogy az égéstermékek távozni is tudjanak az épületből, huzatra, azaz egy bizonyos levegőáramlásra van szükség.
A cserépkályha légbevezetését úgy kell megoldani, hogy az csak a kályha légterét táplálja. Fontos, hogy ezt is szakembernek kell méretezni, ahogy a kályhát is.
Egy hagyományos cserépkályha könnyedén ad le 8-10 kW teljesítményt, míg egy 120m² passzív családi ház a legnagyobb hidegben is 2-3 kW fűtést igényel. Ebből nem fűtés lesz, hanem szaunázás. Megoldás itt is van: méretezés, tervezés, új technológiák használata. Az eredmény pedig egy 24-36 órán keresztül leadott, közel egyenletes, a házhoz méretezett teljesítményű fűtés.
Cserépkályha építés folyamata - ékelés, sifferezés
A kéményről, illetve annak a kialakításáról sem szabad megfeledkezni, ugyanis a füst elvezetése, valamint a lakásba történő visszaáramlásának a megakadályozása igen égető kérdés a mérgezések elkerülése érdekében.
A cserépkályha gazdaságossága
A cserépkályha nagyon jó hatásfokú, kedvelt fűtési mód. Régen a cserépkályhák az égéshez szükséges levegőt a házak légteréből vonták el. Ez akkoriban működött, hiszen a fa nyílászárók pontatlanságuk miatt könnyen beengedték-pótolták a szükséges levegőt a házba. Ez a mai légtömör házakban nem így van, ugyanis a nyílászárók pontos szigetelése semmilyen levegő utánpótlást nem képes biztosítani.
Ha egy ilyen lakásban próbálunk fűteni kályhával, külső levegőellátás nélkül, akkor a házon belül a nyomás percek alatt annyira visszaeshet, hogy a kémény szívóereje lecsökken és nem képes több levegőt a tűztérbe szívni a helyiségből. Ekkor oxigénszegény, elégtelen égés jön létre és a kályhánk nem fog megfelelően működni.
A légcsatorna méretét légtechnikussal kell terveztetni, mivel annak légellenállása a cső típusától és hosszától függően változik, így annak átmérőjét ennek függvényében kell tervezni. Ez a légcsatorna kialakítható kéményen keresztül, födémen vagy aljzatba épített légcsatornával, természetesen szabályozó szeleppel. A rendszer további előnye, hogy a már felmelegített levegőt nem szívja el a lakásból, növelve ezzel a készülék hatásfokát.
A kályhák, szemben a kandallókkal, a begyújtást követően csak 1-2 óra elteltével kezdik melegíteni a környezetet, viszont jobb hőérzetet adnak. Sugárzó hő útján melegít, mint a Nap. Mivel a hősugarak a környező tárgyakat melegítik, alig keletkezik légáram (nem kavarodik fel a por) és a hőveszteség is csekély.
Összegzés
Minden fatüzelésű berendezés esetében az elhelyezést az igények és a már meglévő adottságok függvényében egyedileg kell mérlegelni. A kémény a füstgázok elvezetésére szolgáló „eszköz”, ami emellett - kályhák esetében - biztosítja az égéshez szükséges levegőmennyiséget is.
Bármelyik fűtőberendezés mellett is döntünk, előtte mindenképpen kérjük ki szakember segítségét. A legfontosabb otthonunk biztonságának fenntartása. Fontos, hogy kellő körültekintéssel válasszunk kályhát vagy kandallót, gondoskodjunk a tűzvédelemről és a megfelelő szellőzésről.
tags: #uj #epitesu #hazba #kotelezo #a #kalyha