Új építésű ház magassága: belmagasság, előírások és gyakorlati tapasztalatok

A belmagasság az a függőleges távolság, amely a padlószint és a mennyezet (födém) alsó síkja között mérhető. A kifejezés jelentése a padlószint és a födém vakolt vagy burkolt alsó síkja közötti távolság. Ez a szám általában centiméterben vagy méterben van megadva, és minden helyiségre külön mérhető. Az átlagos belmagasság a helyiség térfogatának és a hasznos alapterületének hányadosa.

A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni. A szabad belmagasság a ténylegesen „járható” magasság, vagyis a padló és az épületszerkezetek (pl. gerendák, csövek) alja közötti távolság. Különösen tetőtér esetén fontos, ahol a belmagasság különböző pontokon változik. Nem számít bele a belmagasságba a csak részben hozzáférhető ferde falszakasz (pl. ).

Jogszabályi minimumok és előírások

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, vagyis az OTÉK határozza meg a kötelező minimumokat. Helyiségtípusonként az előírt átlagos belmagasság például:

  • Nevelési-oktatási intézmények, kórtermek, 200 m² feletti huzamos tartózkodású terek: min. 3,00 m
  • Lakóhelyiségek, irodák, közösségi terek: min. 2,50 m
  • Lakás második vagy további lakószobái (pl. háló): min. 2,20 m
  • Nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek (pl. fürdő, WC): min. 2,20 m
  • Közlekedők, menekülési útvonalak (szabad belmagasság!): min. 2,20 m
  • Tárolók, pincehelyiségek: min. - (a rendelet részletei szerint)

A jogilag előírt minimum belmagasság eltérhet attól, ami a gyakorlatban megvalósul. Az eljárás során az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a tervezett építmény megfelel-e a törvényi és helyi építési szabályoknak, a telek rendezett-e, az építkezés nem jelent-e veszélyt a környezetre, és biztosítható-e a közműellátás. Az építési hatóság ellenőrzi továbbá, hogy a mellékletek rendben vannak-e, és a tervezők jogosultak-e az adott építési munkák tervezésére.

Épületmagasság, építménymagasság és beépítési magasság fogalmak

Az épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettségébe meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ("tetőépítmények") homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

Míg 2012. augusztus 7. napjáig az épületek magassági értékét az építménymagassággal kellett meghatározni, ma ez a fogalom már nem szerepel az OTÉK fogalomtárában. A telken álló, a telek beépítési paramétereinél figyelembe veendő épületek magassági értékeinek meghatározására az OTÉK több új fogalmat vezetett be, melyeknek együttesen a beépítési magasság a gyűjtőfogalma.

Gyakorlati példák és tapasztalatok panelek és új épületek esetén

A házgyári paneles építéstechnológiával épült lakások szabad belmagassága jellemzően 2,62 m. A szintek közötti elválasztó födém 10 vagy 12 cm vastagságú, házgyártól és építési évtől függően. A gyári állapot szerint az alsó födémre néhány milliméteres önterülő kiegyenlítő réteg került, hogy a beton gyártási egyenetlenségeit kiküszöböljék. A kiegyenlítő rétegre közvetlenül ragasztották a linóleumot, illetve szőnyegpadlót.

Az Országos Tanúsító Központ belső statisztikája szerint csak a lakások 10%-ában mérhető a fent tárgyalt 2,62 m-től eltérő magasság. Az egyedi belmagasságnak több oka is lehet, a legjellemzőbb az, hogy az eredeti födémre rábetonoztak/ráburkoltak. Előfordulnak olyan földszinti lakások is, ahol hőszigetelés van a pincefödém fölött, hogy védjen a pince hidegétől, értelemszerűen ez elvesz a lakásból körülbelül tíz centimétert. A legkisebb érték, amelyet a helyszínen valaha mértünk: 2,50 m volt, így nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ettől alacsonyabb belmagasságú panel lakás nem létezik Magyarországon.

födémszerkezet és belmagasság metszet

Építési eljárások: egyszerű bejelentés és használatbavétel

Az építési törvény ez év elejétől megengedi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén - építési engedély helyett - az építtetőnek elegendő bejelentenie építési szándékát az építésügyi hatósághoz. Az egyszerű bejelentési eljárás új épület esetén: Szükséges dokumentumok: A bejelentéshez szükséges az építészeti-műszaki dokumentáció benyújtása, településképi szakmai konzultáció, településképi / tervtanácsi vélemények beszerzése, ha szükséges.

Az egyszerű bejelentési eljárásban az építési hatóság ellenőrzi, hogy a tervezett építmény megfelel-e a törvényi és helyi építési szabályoknak, a telek rendezett-e, az építkezés nem jelent-e veszélyt a környezetre, és biztosítható-e a közműellátás. Vizsgálják továbbá, hogy a mellékletek rendben vannak-e, és a tervezők jogosultak-e az adott építési munkák tervezésére. Az építési ügyek intézési határideje (kivéve az egyszerű bejelentéssel történő meglévő lakóépület bővítésének az esetét) általában 25 nap, kivéve, ha szakkérdés vizsgálatára van szükség, akkor 35 nap.

Az eljárás hallgatással is lezárható az építésügyi hatóság részéről, ha a hatóság nem tiltja meg az építést az előírt időn belül. Ez esetben az építés a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz nap elteltével megkezdhető. Az építési munkát az egyszerű bejelentés tudomásulvételétől számított négy éven belül el kell kezdeni. Ha az építkezés négy éven belül megkezdődik (amit az elektronikus építési napló megnyitásával kell igazolni), akkor a munkálatok további hat évig folytathatók.

Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek: Új lakóépület építése: Ha egy legfeljebb 300 m² hasznos alapterületű lakóépületet szeretnél építeni, ahol csak lakóhelyiségek és azt kiszolgáló helyiségek lesznek. És az építkezés során nem szükséges a szomszédos, zártsorúan vagy ikeresen csatlakozó épületek alapjainak megerősítése. Lakóépület bővítése: Lakóépület bővítése, ha a bővítés után sem haladja meg a 300 m² hasznos alapterületet.

Használatbavételi eljárás és hatósági bizonyítvány

Amikor egy új épület elkészül, használatbavételi engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól (kivéve a lentebbi esetet, amikor meglévő lakóépületet bővítesz), mielőtt az épületet ténylegesen használni kezdhetnéd. Ez az eljárás biztosítja, hogy az épület biztonságosan használható legyen. A kérelmet az építtető nyújtja be akkor, amikor az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra készen áll.

Szükséges dokumentumok: Új épület vagy épületbővítés esetén be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképen bekövetkezett változásokat bemutató dokumentumokat. Az épület energetikai tanúsítványát. Egyéb szükséges dokumentumok: Fővállalkozó kivitelező korm. rendelet szerinti nyilatkozata, vagy ha már nem elérhető (például elhunyt vagy megszűnt a cége, vállalkozása), akkor építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata szükséges, amely igazolja, hogy az épület biztonságosan használható.

Mi történik a használatbavételi eljárás során? Hatósági vizsgálat: Az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy az épület megfelel-e az építési engedélyben meghatározott követelményeknek, és biztonságosan használható-e. Eltérések vizsgálata: Ha a valóságban eltérés van az építési engedélyezési / egyszerű bejelentési tervekhez képest, a hatóság megnézi, hogy ezek megfelelnek-e a jogszabályoknak. Záradékok és tanúsítványok: A hatóság ellenőrzi a földhivatali változásokat bemutató dokumentumokat, az energetikai tanúsítványt, valamint a környezettel kapcsolatos igazolásokat, továbbá, hogy feltöltésre került - e az építési naplóba.

elektronikus építési napló felület

Az eljárások egyes gyakorlati részletei és pénzügyi vonzatok

Ha az előbbi bejelentéstől nem telt még el 3 év, akkor a bizonyítványt ingyen adja a hatóság, majd a 3 és 4 év közötti időszakban 200 ezer, továbbá pedig évente 100 ezer forinttal emelkedő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A közlönyben megjelent és július 1-től hatályos kormányrendelet szerint az építési szándék bejelentését az elektronikus építési napló "készenlétbe helyezésével" kell megtenni. Ezen az elektronikus felületen kommunikálnak ettől az időponttól az építés szereplői a hatósággal.

A tervezői művezető legalább hat alkalommal ellenőrzi az építést, az utolsó ellenőrzéskor rögzítenie kell az építési naplóba azt, hogy az épület - a kivitelezési dokumentáció szerint - elkészült. Ezért a tervező legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét kérheti el. A ház elkészültéről kiállított hatósági bizonyítványt is az elektronikus építési naplóba tölti fel a hatóság.

Az építtetőnek - amennyiben nem alkalmaz tervezői művezetőt - 100 ezer forintot, továbbá az épület számított értékének az 5 ezrelékét, de legfeljebb 500 ezer forintot kell fizetnie. Ha szakhatóság bevonása szükséges (például a tűzvédelmi szakhatóság), a hatóság külön is kérheti a szakkérdések vizsgálatához szükséges dokumentációt.

Beépítési magasság-számítás és átmeneti szabályok

Az Építésijog.hu Fogalomtárában megtalálhatják a TÉKA új beépítési magasság-számítására vonatkozó tájékoztatást. A TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) 2025. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseinek nagy részét ténylegesen 2025. július 1-től kell alkalmazni. Az új fogalmak hatályba léptetését pedig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről szóló kormányrendelet biztosítja.

Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos állapot alapján készített tervek alkalmazhatósági dátum több lépcsőben 2023. december 31. napjára változott, azonban egy 2022 decemberi veszélyhelyzeti rendelet ezt egészen 2027-ig módosította. Emiatt az átmeneti rendelkezés miatt, a gyakorlatban, a települések többségén hatályos régebbi szabályozási eszközök alapján történnek az engedélyezések, és így az esetek nagyobb felében az építésügyi hatóságok is az építménymagasság számítását kérik be egy engedélyezési tervdokumentációban. Mivel az új szabályozási eszközök hatályba léptetésének kötelező végdátuma az, ami jelenleg meghatározott, így egy-egy település dönthet úgy, hogy az előírt határidő előtt alkot meg új szabályozást.

Költségszámítások és bruttó-nettó alapterület kérdése

Miért érdemes bemutatni a különböző költségkalkulációkat? Leginkább amiatt, hogy az építkezni vágyók korrekt tájékoztatásban és megfelelő felvilágosításban részesüljenek, hiszen akadnak olyan generálkivitelezők, akik megtévesztő módon az alacsonyabb (nettó) árat a nagyobb (bruttó) négyzetméterrel osztják el. Emiatt természetesen kihagyhatatlan ajánlatnak tűnhet az övék a piacon, az igazság azonban az, hogy legtöbbször még drágábbra is jön ki a végén, mint a konkurenciáé.

A kérdés már csak az, hogy a fentebb leírt gyakorlat (nettó ár / bruttó négyzetméter = négyzetméter ár) miért nevezhető megtévesztőnek? A válasz: a kelepcébe csalt ügyfél a szerződéskötést követően a magasabb, bruttó árat fizeti majd a generálkivitelezőnek, miközben az elkészült ház a kisebb, nettó négyzetméter alapján épül fel. Jogosan merülhet fel a következő kérdés, hogy mégis mi az a bruttó négyzetméter? A bruttó négyzetméter = nettó négyzetméter + épületszerkezetek alapterülete, vagyis a bruttó alapterület magába foglalja pl. a falakat, szigetelést és minden olyan területet, ami a ház része, de az ott élők szempontjából hasznos teret nem kínál.

Mutató Példa érték
Nettó alapterület 250 m²
Bruttó alapterület (példa) kb. 315 m²
Generálkivitelezés nettó költsége (példa) 126.190.476 Ft
Bruttó végösszeg (példa) 132.500.000 Ft
építkezési költségkalkuláció diagram

Építési ütemezés, műszaki ellenőrzés és logisztika

I. II. ütem (15%): kitűzés, sávalap, lábazat, föld feltöltés, alapcsövezés, szerelőbeton - kb. A levegő-levegő hőszivattyú darabszáma az épület hasznos területének függvénye! A levegő-levegő hőszivattyú és a decentralizált hővisszanyerős szellőztetőkészülékek darabszáma az épület hasznos területének függvénye!

Amennyiben a Megrendelő saját műszaki ellenőrt von be a kivitelezésbe, az a kivitelező részéről jelentős többletterhelést jelent. Az egyeztetések, a dokumentációs kötelezettségek, valamint a jóváhagyást megelőző ellenőrzési folyamatok gyakran késleltetik az előre ütemezett munkavégzést. Például ha egy alvállalkozóval (pl. áccsal) előre leegyeztetett időpontra tervezzük a tetőszerkezet építését, de a műszaki ellenőr nem tudja időben átvenni a koszorú vasalását, az késlelteti a betonozást, ezáltal a tetőépítést is. Az ilyen csúszások miatt a szakemberek gyakran tétlenül várakoznak, ami plusz rezsiköltséget generál.

„Logisztikai költség” azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mennyibe kerül egy adott településen egy ház felépítése, ha az Kecskemét 20 kilométeres vonzáskörzetén kívül esik.

Mi az építési tervezés és ütemezés?

Megjegyzések és hivatkozások a szabályozás változásaira

A fenti - nem teljeskörű - ismertetőt a társadalmi véleményre bocsátott jogszabálytervezetekből gyűjtöttük össze, azzal a céllal, hogy megkönnyítsük ezen építésügyi jogszabály változásokkal érintett időkben az eligazodást az építtetőknek. A végleges változásokat tartalmazó jogszabályok 2024. október 1-jén lépnek hatályba a jogalkotó előzetes információi alapján. Ha kérdéseid vannak, vagy építészeti tervezésre van szükséged, fordulj hozzánk bizalommal!

tags: #uj #epitsu #haz #magassaga

Népszerű bejegyzések: