Új ház építése régi telekre adózás: részletes útmutató a magyar jogi környezetben

A vagyonszerzési illeték és a lakóingatlanok áfa- és adózási kérdései összetett témát alkotnak, különösen akkor, ha régi telekre új házat építenek. Ebben a cikkben a rendelkezésre álló anyagból követhetően foglaljuk össze, ki fizeti az illetéket, mennyit kell fizetni, és milyen kedvezmények érhetők el a telekmérettel és a rendeltetésváltoztatással összefüggő adózási szabályok alapján. Továbbá bemutatunk olyan gyakorlati szempontokat, amelyek segítenek eligazodni a helyi adók és a 5%-os áfa vonatkozásában.

Vagyonszerzési illeték: ki fizeti és mennyi?

Az illetéket általában a vásárló fizeti meg, azaz a tulajdonjog bejegyzése után veti ki az adóhatóság. Az átlagos mértéke az ingatlan vételárának 4%-a. A kiszámításnál figyelembe vehetők olyan tényezők, mint CSOK-támogatások, amelyek összegét levonják a vételárból, ezáltal csökkentik a fizetendő illetéket. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a haszonélvezeti jog ellenértéke után is illetéket kell fizetni (bár a vásárló ez alól általában mentes). Ezzel összefüggésben a 1990. évi XCIII. törvény és a 2017. évi CL. törvény rendelkezései irányadóak.

Illetékkedvezmények és illetékmentességek

Az illetékek közül 27 félét nevesít az illetéktörvény. Néhány fontosabb kedvezmény vagy mentesség a következők lehetnek:

  • rokonok közötti adásvétel (pl. szülők, gyermekek között) esetén általában illetékmentes;
  • házastársak vagy bejegyzett élettársak közötti adásvétel illetékmentes;
  • vagyonközösség megszüntetésekor történt adásvétel illetékmentes;
  • telek vásárlásakor, ha 4 éven belül ház épül a megvásárolt telekre, az illetékmentesség gyakran alkalmazható;
  • vállalkozó által újonnan építtetett lakás megvásárlása esetén bizonyos határértékig (például 15 millió forintot meg nem haladó árú új lakás esetében) illetékmentesség jár;
  • 2021. januárjától a CSOK igénybevételével vett új vagy használt lakások vásárlása is illetékmentes lehet (jogi szabályozás a cikk írásakor részletezett állapot szerint).

Ingatlan adózás - SZJA és egyéb adók kapcsolata

Az adóztatás másik releváns területe az ingatlan eladásából származó személyi jövedelemadó (SZJA). Az adó alapja és mértéke az eladott lakás vételárából történő levonásokkal kalkulálható: például a megszerzésre fordított összeg (ügyvédi díj, tulajdoni lap díja), értéknövelő beruházások, és a 24 hónapon belüli időszakban végzett meghatározott felújítások. A számított összeg után 15% SZJA-t kell fizetni. Az egyes részletekhez kalkulátorok is rendelkezésre állnak az ellenőrzéshez.

Telekadó és építményadó - ki fizeti és mikor?

A telekadót annak a tulajdonosnak kell fizetnie, akinek az év első napján a telek a tulajdonában van (több tulajdonos esetén arányos megosztás). A telekadó mértéke önkormányzati rendelet alapján kerül megállapításra, és általában 200 forint/m2/év körül mozog, vagy a korrigált forgalmi érték alapján számított 3%-os adóalap lehet meghatározó. A telekadó minden év március 15-ig az első félévre, és szeptember 15-ig a második félévre esedékes. Vannak esetek, amikor a telek beépítésével vagy rendeltetésváltoztatásával összefüggő adómentességek vagy kedvezmények érvényesülnek, ezért minden telek saját önkormányzati rendeletét érdemes ellenőrizni.

Az építményadó a telekhez tartozó és az év első napján a tulajdonos által használt vagyontárgyra vonatkozik, és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adott önkormányzati rendelet alapján kerül megállapításra. A helyi adókról szóló törvény lehetőséget ad kedvezményekre és mentességekre, amelyeket a központi jogszabály mellett a helyi rendeletek tovább bővíthetnek.

Beépített telek és mentesülések

Beépített telek esetén az épület hasznos alapterülete alapján adóalap számítható ki, míg az üres telekrész adóalap lehetetetlen. Az építményadó és telekadó között a helyi adottságok döntenek, és nincs automatikus összekapcsolás. A Kúria döntései alapján a telekadó mértéke és az adókedvezmények alkalmazása önkormányzati hatáskör, de a törvényi korlátok között.

Új lakások és az 5%-os áfa - meddig él a kedvezmény?

2025-től a jogszabály két évvel meghosszabbította az 5%-os áfakulcs alkalmazhatóságát az új lakásokra (megadott méretkorláttal: 150 m2 alatti társasházi lakás, 300 m2 alatti egylakásos lakóingatlan). A kedvezmény 2026 végéig általánosan érvényes marad, de 2030-ig átmeneti feltételekkel is alkalmazható maradása lehetséges, ha az építési engedély 2026-12-31-ig végleges, vagy a bejelentés határidőben megtörtént. Rozsdaövezeti akcióterületeken az 5%-os áfa továbbra is fennállhat a jogszabályban meghatározott feltételek mellett. A 5%-os áfa visszaigénylésére vonatkozó részletek és határidők a NAV és az önkormányzat részletes tájékoztatásából érthetők el.

GYIK - gyakori kérdések az ingatlanáfa kapcsán

  1. Mikortól számít „új” ingatlannak egy lakás, ha funkcióváltás után kerül értékesítésre? A hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 évig tartó időszak számít mérvadónak.
  2. Új lakásnál választható-e tárgyi adómentesség? Nem. Az új ingatlan értékesítése egyenes adózás alá esik, tárgyi adómentesség nem választható.
  3. Az új ingatlan értékesítése beleszámít-e az alanyi mentes értékhatárba? Nem.
  4. Mely építési munkák fordított adózás alá esnek 2024-től? Létrehozatalra, bővítésre, átalakításra, bontásra és rendeltetésváltoztatásra irányuló munkák, amelyek hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttek; a nyilatkozatot bizonyos esetekben a szolgáltató teheti meg.
  5. Meddig él az 5% lakásáfa és mik az átmeneti szabályok? Általánosan 2026.12.31-ig, de bizonyos feltételek mellett 2030.12.31-ig is alkalmazható lehet.

Hasznos megjegyzések a gyakorlatban

  • Mindig nézd meg a saját önkormányzatod helyi adórendeletét, mert a telekadó és az építményadó részletei ettől függenek.
  • Ha változás történik (telek beépítése, rendeltetésváltoztatás, tulajdonosváltás), gondoskodj az adatbejelentésről és a határozatok szerinti fizetésről annak érdekében, hogy elkerüld a késedelmi bírságokat.
  • Az adóalap számítása során az albetét vagyontárgyi egységek változása befolyásolhatja az adó mértékét, ezért érdemes a tulajdoni lapon és a rendeltetésátírásnál figyelemmel kísérni a változásokat.
  • A 2023-2024-es évek kb. változásai az építőipari fordított adózás körébe tartozó tevékenységek köreit és az Ausztria-szintű szabályozásokat is érinthetik, ezért érdemes szakmai tanácsadóval ellenőriztetni az egyedi projektekre vonatkozó adózási kérdéseket.

Összegzés

Az új ház építése régi telekre összetett adózási kérdés: az illetékek és az adók egy része az ingatlanérték és a rendeltetésváltoztatás körül alakul, és a kedvezmények köre sok esetben országos és helyi szinten is változhat. Fontos, hogy a vásárló az illetéket általában megfizeti, a CSOK és hasonló támogatások pedig csökkenthetik a fizetendőt. A telekadó és az építményadó pedig a telek és az épület tulajdonosát terhelik, és minden évben a helyi rendeleteknek megfelelően kerülnek megállapításra. Minden esetben érdemes ellenőrizni az adott önkormányzat rendeleteit, valamint szükség esetén jogi vagy adótanácsadó segítségét igénybe venni, hogy a lehető legkedvezőbb adózási megoldás érhető el.

Infografika: Hogyan alakul az illeték és adó egy új ház építésekor régi telekre

Alanyi áfa mentesség 2026 Áfa szabályok 2026

tags: #uj #haz #epitese #regi #telekre #ado

Népszerű bejegyzések: