Zártvégű lízing után kell-e még egyszer vagyonszerzési illetéket fizetni?

A zártvégű pénzügyi lízinggel történő ingatlanhasználat kapcsán fontos tisztázni, hogy a futamidő végén a tulajdonjogra történő átszállás (vagyont szerző lízingbeadó által végzett szerződés alapján) mikor és milyen illetékkötelezettséget von maga után. A szöveg összegyűjtött érintett mondatokból ad áttekintést a szabályokról, kedvezményekről és a gyakorlati teendőkről, különös tekintettel az illetékkötelezettség keletkezésére és az esetleges mentességekre.

A futamidő végén történő tulajdonjog-átszállás és az illeték szempontjai

A lízingbeadó által fizetendő illeték az ingatlan adásvételi szerződés aláírásának napján válik esedékessé. Noha a vagyonszerzési illetéket a lízingbeadó fizeti, az ingatlan megszerzése lízingbeadás céljára történik, ezért a vagyonszerzési illeték a bekerülési költség részeként a lízingbevevőre áthárításra kerül. A futamidő lejártával, amennyiben a lízingbevevő az ingatlan tulajdonjogát meg kívánja szerezni, a lízingbeadó a maradványérték lízingbevevő általi megfizetését követően kiadja a tulajdonjog átruházó nyilatkozatot. Fontos megemlíteni, hogy a lízingbevevő a vagyonszerzése idején hatályos forgalmi érték után köteles megfizetni az illetéket.

Tehát nyílt végű lízingszerződés esetében nem az adásvételi szerződésben feltüntetett érték, hanem a lízing futamidejének leteltét követően, a tulajdonjog átszállást eredményező nyilatkozat aláírásának napján aktuális forgalmi érték lesz az irányadó az illetékkötelezettség megállapításánál. A lízingbeadó az ingatlan forgalmi értéke után 2%-os illetéket köteles fizetni, feltéve, hogy igazolja PSZÁF által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget végzőtársaságként történő működését. Az illetékkedvezmény érvényesítéséhez a lízingbeadó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik.

Jogszabályi hátterek és határidők

A 2009. január 23-ig hatályos illetéktörvény jogvesztő határidőket tartalmazott; a hatályos törvény ugyanilyen jellegű explicit határidőkre vagy jogkövetkezményekre utalhat, de általánosságban megállapítható, hogy a nyilatkozattétel elmulasztásának hatása jogkövetkezményekben érhető tetten. A praktikus megoldás az, ha a lízingbeadók már az adásvételi szerződésben nyilatkoznak arról, hogy PSZÁF engedély alapján pénzügyi lízinget végezhetnek, és az adott ingatlant a futamidő végén tulajdonjog-átátszállást eredményező zárt végű lízingkeretben adják lízingbe.

A NAV adatszolgáltatási rendszere alapján a lízingbeadó bejelölheti egy NAV adatlapon, hogy az illetékkedvezményt igénybe veszi, és vállalja az ingatlant a futamidő végén tulajdonjog-átadással lízingbe adni. A két éves határidő a földhivatalhoz benyújtandó zártvégű lízingszerződés benyújtására vonatkozik, és a földhivatal által nyilvántartásba vett tény alapján az adóhatóság ellenőrizheti a végleges bejegyzést. A lízingbevevő számára kedvezmények csak a megfelelő feltételek teljesülése esetén érvényesek.

Hogyan lehet kedvezményeket és mentességeket igénybe venni?

A fent említett kedvezmények között a legfontosabbak a következők:

  • CSOK vagy CSOK Plusz igénybevétele esetén járó teljes illetékmentesség lakásvásárlásra vonatkozóan 2024-től érvényes, feltéve, hogy a vásárlás 2021. július 10. után történt; visszafizetés esetén azonban NAV kiszabhatja az illetéket.
  • Cserepótló vétel esetén, ha az új ingatlan forgalmi értéke meghaladja a korábbiét, csak az értékkülönbözet után kell illetéket fizetni; az eladott ingatlan értékétől függően emellett lehet kedvezmény a két ingatlan forgalmi értékének különbözetétől számított 4%-os illetéket megfizetni.
  • Egyenes ági rokonok és házastárs közötti adásvétel vagy ajándékozás esetén általános mentességek érvényesek lehetnek.
  • Bejegyzéshez kapcsolódóan lakóépület építésére szánt telek vásárlása 4 éven belüli építés esetén mentességet adhat.
  • Újépítésű ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig illetékmentesség van, és a 15-30 millió közötti részre a 4%-os illeték vonatkozik; 30 millió fölött pedig további mentességek nem járnak.

Gyakorlati példák és számítások összefoglalása

A lakásvásárlás esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték általában a forgalmi érték 4%-a az 1 milliárd forintig, azt követően 2% a meghaladó rész után, maximum 200 millió forint ingatlanonként. Az illeték alapját a NAV állapítja meg, és a forgalmi érték lehet eltér a szerződésben feltüntetett vételártól. Az adóbehajtás NAV által történik a földhivatal benyújtott adatok alapján; a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított általában 30 nap áll rendelkezésre a befizetésre.

Ha a lízingbeadó igényli a kedvezményt, és a futamidő végén a tulajdonjog átszállását bejegyzik, a kedvezmény érvényesíthető lehet. A BEJT: a NAV ellenőrzése során a bejegyzés elmulasztása vagy helytelen igazolása esetén a kedvezmény visszafizetési kötelezettsége felmerülhet, és az illeték összegének megemelkedését vonhatja maga után.

Részletfizetés és kérelem

Bármilyen jövedelmi helyzettől függetlenül lehet kérni a NAV-tól akár 12 hónapos részletfizetést legfeljebb 1 millió forint összegig, a fennálló illetéktartozás összegére, és ezt évente egyszer lehet kérni. A részletfizetés kérelemének előterjesztése nem halasztó hatályú. A leggyakoribb gyakorlati út az előzetes becslés vagy kalkulátor használata, hogy felmérhessük az előre megfizetendő összeget.

Összefoglaló támpontok az illetékekről

- A lízingbeadó által fizetett illeték az ingatlan forgalmi értéke alapján kerül megállapításra, és a futamidő végén bejegyzett tulajdonjog-átadást követően a lízingbevevő jogosult az illeték kedvezményére, amennyiben feltételek teljesülnek.

- A haszonélvezeti jog vagy egyenesági rokonok közti ügyletek speciális kedvezményeket és mentességeket vonhatnak maguk után; a NAV az ilyen konstrukciókat értelmezésében és értékelésében jelentősen befolyásolhatja a végső illetéket.

- CSOK és CSOK Plusz esetén bővülnek a mentességek és kedvezmények a lakásvásárlásoknál, de minden esetet alaposan át kell nézni az aktuális jogszabályok alapján.

Infografika: Lízingszerződés végén a tulajdonjog-átadás folyamata

Tőkenyereség-adó magyarázata: Miért NEM fizetsz 0%, 15% vagy 20%-ot (A valódi matematika)

Gyakran ismételt kérdések röviden

  1. Ki fizeti a lakásvásárlási illetéket? - A vevő, kivéve amikor kedvezmények (pl. CSOK, cserepótló vétel) vagy mentességek vonatkoznak rá.
  2. Mikor keletkezik az illetékkötelezettség? - A tulajdonjog megszerzésének ténye a bejegyzés és a NAV végzés alapján kerül meghatározásra, és a befizetés a NAV által kiadott fizetési meghagyás után történik.
  3. Mikor nem kell illetéket fizetni? - Egyenes ági rokonok közötti adásvétel, házastársak közötti vagyonközösség megszűnése, CSOK+ és környezetkímélő járművek, telek építés célú vásárlása 4 éven belül.
  4. Lehet-e részletfizetést kérni? - Igen, max 1 millió forintig, legfeljebb 12 hónapra; pénzügyi helyzettől függetlenül bárki igényelheti; feltétele, hogy a NAV jóváhagyja.

tags: #zartvegu #lizing #utan #kell #e #meg

Népszerű bejegyzések: