Födémek világa: fafödémek, vasbeton födémek és modern öszvérmegoldások

Nyilván tető, még pontosabban a mai poszt esetében födém. Falazni már falaztunk itt, most lépjünk feljebb, virtuálisan és szó szerint is, azaz beszélgessünk egy kicsit a födémekről. Először is tisztázzuk, mi az a födém, mert ez egy sokkal fontosabb kérdéskör, mint azt elsőre gondolnánk! A födém a különböző rendeltetésű építmények (és ezek helyiségeinek) lefedésére, az egymás fölé kerülő terek térelhatárolására szolgáló, vízszintes szerkezet. Persze nem csak a lefedés a szerepe, hanem a térelhatárolás, a függőleges teherviselés és a vízszintes merevítés is.

A födém tartószerkezeti követelményei

Legyen szilárd (hiszen el kell bírnia az állandó jellegű terhet), tűzálló, többtámaszú (többtraktusú épület esetében az alátámasztó szerkezetek fölött a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak) és persze az is fontos, hogy a terhelés a tartószerkezet minél nagyobb felületén szétterüljön. Épületszerkezeti szempontból ott van például a hővédelem, ami a különböző mértékben fűtött helyiségek között és a zárófödémnél is fontos, hacsak valakinek nem az a heppje, hogy tízezreseket dobál ki fűtésszámlára az ablakon. Ugyanilyen fontos a hangszigetelés, aki lakott már panelházban, az nagyjából tudja, hogy miről is van szó (pl: székek húzogatása, vagy a lépések a fejünk fölött, azaz a lépéshang-gátlás).

A fafödémek története és jellemzői

A vasbeton megjelenése előtt a födém gyakran fagerendás kivitelben készült. A fafödémek lényegében fagerendákból épített vízszintes térelhatároló szerkezetek. A fában gazdag országokban még ma is használatos nemcsak födém, hanem a falak elkészítésére egyaránt. A fafödémek könnyűek, gyorsan megépíthetők, jó a hő- és hangszigetelésük, nincs szükség ideiglenes alátámasztásra. Nagy előnye, hogy a tetőszerkezettel általában egy időben készül, azaz a kivitelezési idő viszonylag rövid, viszont nagyobb fesztávok esetében célszerű vigyázni vele, ilyenkor érdemes erősítő gerendákat beépíteni. Hátrányuk viszont a fa biológiai kártevőkkel, nedvességgel és tűzzel szembeni kedvezőtlen tulajdonsága. Ezért a fafödémek építésénél gondoskodni kell a faanyag károsodásainak megelőzéséről és megszüntetéséről, ami a farontó gombák és rovarok elleni kémiai védőszerekkel történő védekezést jelenti. A födémszerkezet emeletes házaknál nem szerencsés választás, mert ráépítés vagy tetőtér beépítés esetén viszonylag alacsony a teherbírása.

Az előfeszített vasbeton gerendák alkalmazása lehetővé teszi a hatékonyabb és gazdaságosabb építkezést, különösen olyan helyeken, ahol nagy fesztávolságok áthidalására van szükség. A gerenda betonacél szálait a beton megkötése előtt megfeszítik, majd a kötés után kiengetik. Ennek eredményeként a gerenda teherbírása megnő, és hajlamosabb lesz a terhelés alatti lehajlásra, mint egy hagyományos vasbeton gerenda, valamint vékonyabbak és könnyebbek is lehetnek ugyanakkora teherbírás mellett. A gerendák közé béléstestek kerülnek, amelyek lehetnek beton vagy kerámia anyagúak. Ha a ház túl összetett, akkor lehet, hogy érdemesebb a monolit vasbeton födémre szavazni. Az előregyártott födémpallók nagy előnye, hogy elemei egy pontos kiosztási tervnek megfelelően kerülnek legyártásra, így az épület alaprajzi szabadságát - a lehetséges teherbírási határok tiszteletben tartása mellett - gyakorlatilag semmi nem korlátozza. A födémszerkezet építés közbeni ideiglenes megtámasztást nem igényel, a szükséges betonozási, vasalási, illetve szerelési munkák pedig minimálisra csökkenthetők.

Födém típusok: a részletek összevetése

Az Ytong födém- és tetőpallók pórusbeton anyagszerkezetükből adódóan az összes kitűnő épületfizikai tulajdonsággal rendelkeznek (homogén, kiváló hőszigetelés stb.), valamint gyorsan és egyszerűen beépíthetők. Ez párosul még az egészen egyedülálló méretpontossággal, az optimalizált teherbírással (korrózióvédett vasbetétek). A kéregpanel födém (más néven zsalupaneles födém) a monolit vasbeton födémek és a panelos födémek közötti átmenetet képezi. A födém teherhordó vázát előre legyártják az üzemben (vékony vasbeton kéregpanelek), majd az építkezés helyszínén daruval beemelnek a megfelelő helyre. A panelek általában 5-6 cm vastagok és sima felületűek, ami előnyös lehet a későbbi vakolás szempontjából. Az elhelyezést követően vasalást helyeznek el a beemelt panelek tetején, majd a vasalást kitöltik betonnal, így alkotva meg a teljes födémtestet. Ez a technológia egyesíti az előregyártás előnyeit (gyorsabb kivitelezés, kisebb helyszíni építési idő) és a monolit vasbeton födémek szilárdságát.

A monolit vasbeton kifejezés arra utal, hogy az épület szerkezeti elemeit (pl. födém) a helyszínen, könnyen és közvetlenül a különböző építészeti formákhoz és méretekhez, beton és vasalás kombinációjával alakítják ki. Nagy teherbírású (többszintes házak), erős és strapabíró, viszont jelentős élőmunkát igényel (zsaluzás, vasszerelés, betonozás), ami komoly többletköltség jár. Ennek az oka, hogy a födémet ilyenkor külön ki kell zsaluzni, vasbetont szerelni, majd betonágyú segítségével több lépcsőben el kell készíteni a betonfelületet, ami alátámasztást igényel és azonnal nem terhelhető. Viszont az elektromos és gépészeti vezetékeket el lehet benne rejteni és jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik.

És hogy otthonunk számára melyik födémtípus lesz a legszerencsésebb választás? Régi földszintes családi házakban az egyik leggyakoribb födémszerkezet. A fő tartószerkezetét a ~ 0,8 - 1,1 méterenként elhelyezett párhuzamos, fűrészelt fagerendák alkotják. A gerendák tetején minden esetben merőleges irányban elhelyezett deszkázatot találunk, erre sokszor agyag tapasztást, vagy salakterítést készítettek. A fafödémek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a födém, és a tető szaruzata egy szerkezeti egységet alkot, szerkezetileg együttműködnek. Ennek egyik következménye, hogy nagyon kicsi annak az esélye, hogy a tető szerkezete fiatalabb legyen, mint a födémé, mivel a tető elbontása nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne kicserélni a teljes födémet. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy egy fafödém gerendái a tetőszerkezettel ellentétben takartan helyezkednek el, de a nedvesség, és a rovarok hozzáférhetnek, akkor érthető, hogy egy ilyen szerkezet esetében számítani kell arra, hogy a födémgerendák esetleg (sokkal) rosszabb állapotban vannak mint a tetőszerkezet. Eredetileg a fafödémünk egy padlás terheinek a hordására készült, egy lakószint terhei ennél jóval nagyobbak. Az eltelt idő alatt a faanyagot különböző károsodások érhették: rovarrágás, gombásodás, korhadás, mechanikai sérülések. A meglévő fafödém anyaga elöregedett, esetleg károsodott. A deszkázat nem zsaluzat céljára lett kialakítva. A gerendák osztásköze ritkább mint a zsaluzási szabályok által megengedett. Vélhetően a terhelési, és vetemedési deformáció miatt a felület jelentősen eltér a megkívánt síktól. A réseken a nedves technológia miatt nagy mennyiségű cementlé, víz folyik le. Ha műanyag fóliával takarjuk le a „zsaluzatot”, a fólia a beton kitükrösödését okozza, ami kizárja az esetleges későbbi mennyezet vakolás lehetőségét. A fóliát kiszúrhatja a vasszerelés. A fafödém régebben elterjedt építési technológia volt Magyarországon, az utóbbi évtizedekben azonban szinte teljesen kiszorította a betonfödém, vasbeton-födém. Az épületek átalakítása vagy tetőtérbeépítés során, amikor hozzá kell nyúlni a fafödémhez, általában kicserélik vasbetonra vagy megerősítik vendégfödémmel a meglévő szerkezetet. A fafödémeknek az egyik legfontosabb előnye, hogy gyorsabban ki lehet alakítani, mint a betonfödémet, hiszen nem kell számolni a technikai száradási időkkel. A fafödém anyaga szálas fa, amelynek a fő tartószerkezetét a kb. 0,8-1,1 méterenként elhelyezett fagerendák alkotják. A gerendázat alsó és felső részéhez rögzítve merőlegesen elhelyezett deszkázatot találunk. Az alsó és a felső réteg között többnyire üreg található. Az alsó részét nád-stukatúr vakolattal eltakarhatják, a felső részét sárral, agyaggal, olykor könnyűbetonnal is pluszban erősíthetik. A borított fafödém szerkezettípus utólagos hőszigetelése az alsó és felső deszkaborítás és a födémgerendák közötti tér kitöltésével oldható meg. A fafödém rétegrend esetében fontos, hogy a fafödém érzékeny a nedvességre, épp ezért a rétegrend kialakítása során figyelni kell arra, hogy a lakótér felől érkező pára ne kerüljön bele a faanyagba. Ezt több féle módon el lehet érni.

Modern födémtípusok és a döntési szempontok

Gyors és gazdaságos építés: A fafödémeket viszonylag gyorsan és költséghatékonyan lehet megépíteni. Könnyű súly: A fa könnyű anyag, így a fafödémek nem terhelik túl az épület szerkezetét. Jó hő- és hangszigetelés: A fa természetes hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Esztétikus megjelenés: A fa meleg és természetes megjelenést kölcsönöz az épületnek. Könnyű megmunkálhatóság: A fa könnyen vágható, fúrható és formázható. A fafödémek ára általában kedvezőbb lehet, mint más típusú födémeké, de a munkaerő és a karbantartási igények miatt a végösszeg változó lehet. A fafödémek és modern födémszerkezetek világa a hagyományos kézművesség és a kortárs mérnöki megoldások találkozása. Amikor egy épület karakterét határozzuk meg, a födém kiválasztása az egyik legmeghatározóbb szerkezeti és esztétikai döntés.

Ha a ház összetettebb alapszerkezetű, ergo nem négyzetes alaprajzú, akkor érdemes inkább a monolit vasbetont választani. A különféle panelos födémszerkezetek legnagyobb előnye, hogy építés közben egyáltalán nem igényelnek semmiféle megtámasztást, és a betonozás tekintetében is csak minimális anyagszükséglettel bírnak. Amit nagy hátránynak szoktak megemlíteni: nehezen szállíthatók nagy méretük miatt, és építkezéskor mindenképpen daruzást igényelnek, ami sok helyen nem kivitelezhető. A panelos födém vastagsága általában 5-6 cm körül van, felületük sima, és így ideális alapot ad a további vakoláshoz.

Monolit födém akkor a legjobb választás, amikor többszintes házakhoz keresünk megfelelően tartós és nagy teherbírású alternatívát. Ennek oka, hogy a födémeket a helyszínen zsaluzva és vasalással, több lépcsőben készítik el, ami költségekkel jár, de kiváló teherbírás és hosszú élettartam érhető el. Fontos megjegyezni, hogy a födém kiválasztása során a legfontosabb, hogy a szerkezet minden részletében az igényeket szolgálja. Meghoztad a döntést: irány a padlás! A fenti leírás alapján talán logikusnak tűnik. Mégse tedd egyedül! Egy családi ház felépítésekor rengeteg olyan kérdésre kell válaszolnunk, amiről sok esetben semmiféle információnk nincs. Ide sorolható például a megfelelő födémszerkezet kiválasztása is. Merthogy otthonaink födémszerkezete sokkal fontosabb kérdéskör, mint azt elsőre gondolnánk.

A gyakorlati döntések összegzése

1. Fafödém: gyors kivitelezés, jó hő- és hangszigetelés, könnyű, de érzékeny nedvességre és kártevőkre; tetőtéri beépítés vagy ráépítés esetén elővigyázatosság szükséges.
2. Előfeszített vasbeton gerendák: nagy fesztávolságok áthidalása, nagy teherbírás, de speciális kivitelezést igényel.
3. Előregyártott födémpallók: gyors és kis helyszíni munka, de szállítási és daruzási korlátozásokkal járnak.
4. Monolit vasbeton födém: legnagyobb teherbírás, több lépéses kivitelezés, magas szakértelem és költség.

Meghoztad a döntést: irány a padlás! Szükség van a felesleges terhek levenésére a födémen, és a száraz technológiák előnyben részesítésére a renoválás vagy bővítés során. A fafödémek gyorsasága és költséghatékonysága szuper, de a nedvesség és a rovarok elleni védelem létfontosságú. A modernebb megoldások, mint a fa-vas beton öszvér vagy a monolit vasbeton, a teherbírás és a hosszú élettartam miatt lehetnek előnyösebbek összetett házakban.

Az alábbiakban összefoglaló táblázat segítheti a döntést:

Meghoztad a döntést: irány a padlás!

tags: #uj #haznal #fa #gerendas #fodem

Népszerű bejegyzések:

• Csaba utca környéki lakásárak és állapotok
• Házdesign kulisszatitkok: hely, technika és egyéni kényelem
• Fonyód elit lakóparkjában ingatlan eladó
• Minőségi szempontok közbeszerzési építési beruházásoknál
• Badacsonyörs eladó nyaralója a Balaton északi partján