Az anyakönyvi utónevek jövője: a kultúráért felelős miniszter döntése és a megújult utónévjegyzék
Raátz JuditMinek nevezzelek? Kedves Olvasók! Gyakran teszik föl ezt a kérdést a gyermeket váró szülők. De ez a mondat nem csupán az ő szájukból hangozhat el, hanem bárki, aki éppen névadóvá válik, a kérdést megfogalmazva választhat egy élő vagy plüssállatnak, tárgynak, alkotásnak, de bárminek nevet. Mi is a név, a tulajdonnév, mi a funkciója? Erről igen sokan, sokféle megközelítéssel írtak, próbálták a név, ezen belül is a tulajdonnév fogalmát, funkcióját meghatározni (Várnai 2005). Most a tulajdonnevek egy szűk csoportjáról, a személynevekről, illetve azon belül is a keresztnevekről vagy utónevekről lesz szó.
Hazánkban a hivatalosan anyakönyvezhető utónevek az internetről elérhetők (1). Ezek a listák folyamatosan, havonta bővülnek. Jelenleg, azaz 2021 júliusában 2466 női, illetve 1868 férfinév jegyezhető be hivatalosan. Érdemes azt is tudni, ha valaki a hazánkban elfogadott 13 nemzetiség valamelyikéhez tartozik, akkor ő még az előbb említett névlista mellett a saját nemzetiségének a névjegyzékéből is választhat nevet. A nemzetiségi névlisták szintén elérhetők az interneten, az adott nemzetiség országos önkormányzatának a honlapján.
Hiába lehet több ezer névből választani, mindig akadnak olyan szülők, olyan névváltoztatók, akik valami más, új, egyedi, esetleg kitalált nevet szeretnének bejegyeztetni. Erről a 2010. évi I. törvény 44. §-a rendelkezik: „Ha a választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az érintett - jogszabályban meghatározott módon az anyakönyvi szerv közreműködésével - kérheti a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozatát a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.” A Nyelvtudományi Intézet az anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik, és ha a Nyelvtudományi Intézet nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.
A szakmai háttér és a törvényi keretek folyamatosan formálódnak. A 2025. június 11-ei törvénymódosítás értelmében a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter dönti el az anyakönyvezhető utónevekről. A módosítás a jogszabályokat részben átrendezi, és a miniszter rendeletekben állapítja meg a magyar utónévjegyzéket, valamint a nemzetiségi utónévjegyzéket is. Ezzel összhangban a központi lista alapján történő bejegyzéseket a jövőben a Miniszter közvetlen döntése is befolyásolhatja.
Az Utónév-kereső és a történeti háttér részletei szerint az elmúlt évtizedekben a folyamat három fő szakaszán jutott át Magyarország: a Ladó-féle Utónévkönyv, később a hivatalos utónévlisták elektronikus megjelenítése, majd a rendeleti szintre emelt, nyilvánosságra hozott utónévjegyzék. A változások során növekedett a kérelem-szám és bővült a szóban forgó nevek köre, miközben megőrizték az össz-történeti hagyományokat és a nemzeti identitást.
- A jelenlegi rendszer a szülők számára lehetőséget ad olyan utónevek felvételére, amelyek nem szerepelnek a hivatalos listán. Az 44. § (3) bekezdése és az ezt kiszolgáló eljárás írja le a folyamat menetét: a szülők bizonyos feltételek szerint kérhetik az utónévjegyzékbe való felvételét, majd a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont véleménye alapján a kultúráért felelős miniszter dönt.
- A 2025-ös módosítás hangsúlyozza a nemzetiségi utónévjegyzék közzétételének átültetését miniszteri rendelet szintjére, a kulturális identitás védelmére és a nyelvi hagyomány megőrzésére.
- A változások célja a transzparencia növelése, a szakmai szerv bevonása és a közönség számára érthető, nyomon követhető döntési folyamat biztosítása.
A névválasztás trendjei és példák
A bejegyzések alapján gyakran merülnek fel idegen eredetű nevek, valamint a névváltozatok sokasága. Ilyenek a női nevek között a Britni, Damajanti, Darla, Eliska, Karla, Lizel, Lorenna, Lotte, Melani, Merilin, Tiara, Velka, Vendi, Zéna, a férfi neveknél pedig Artem, Glenn, Oszama, Ozán, Peng, Szkott, Triton alakokkal bővültek. A rövidült, becéző formák egyre népszerűbbek mindkét nem esetében, de különösen nőknél elterjedtebbek.
A magyar névválasztásban visszatekintve olyan régi névágyak is feltűnnek, amelyek régebbi írásmódjaik megőrzésével kerülnek vissza a napjainkban. Ilyenek például az Ankissza, Csente, Fenenna, Havadi, Kincse, Rasdi, Sáfély, Ünige vagy épp az Ágas, Apaj, Békés, Bérc, Botos, Erdő, Ecse, Gábos, Harsány, Hős, Kücsid, Monor, Mizse, Orda, Őze, Szeben, Szepes, Tar, Tegze, Temes, Vérbulcsú, Zeke, Zsubor.
Az ilyen tendencia mögött jelentős hatást gyakorol a média, a filmsorozatok és az irodalom. Példák: Amidala, Árven, Denerisz, Anakin, Gandalf, Frodó; továbbá gyerekirodalom szereplői is névváltoztatásokhoz vezettek, mint Bóbita vagy Maminti. Ezek nem jelentenek mindennapi jelenséget, de jelzésértékű irányt adhatnak.
A 2025-ös törvénymódosítás tehát abba az irányba mutat, hogy a szakmai döntéseket egy politikailag és kulturálisan felelős minisztérium hozza meg, a lista tartalmát pedig időről időre frissítik. A módosítás lényegi eleme, hogy a rendeletben meghatározott listát a kultúráért felelős miniszter teszi közzé, és ez a lista NAV-hoz hasonlóan dinamikusan változhat a nyelvi kultúra és a társadalmi igények hatására.
Az augusztusban megjelent friss lista szerint 2691 női és 2012 férfi utónevet lehet válaszolni Magyarországon. A miniszter szerint a névkincs így is hagyományokat, identitást és lehetőséget hordoz, miközben a jövőben a névadás igazodik a modern társadalom elvárásaihoz. A törvénykezés mögött álló szakmai konszenzus szerint a névválasztás személyes identitás része, ugyanakkor a közösségi kulturális identitás része is.
Gyakorlati folyamat és következmények
Az eljárásban a szülői döntés és a szakértői vélemény összefonódik: a kérelmeket a anyakönyvi szerv továbbítja a HUN-REN-nek, amely szakértői véleményt ad a felvehetőségről. Ezután a kultúráért felelős miniszter dönti el, hogy mely nevek kerülnek fel a jegyzékbe. A kérelmeket és a véleményeket haladéktalanul megküldik a miniszter részére.
A nemzetiségi utónévjegyzék kapcsán a guillotine-szerű kizáró tényezők mellett megvalósul a konszenzusra törekvés: a közgyűlés a fenti alapelvek figyelembevételével hozza meg a döntést arról, hogy egy adott utónév felvehető-e vagy sem. A döntés írásban kerül közzétételre, és a jogszabályi átmeneti rendelkezések szerint a mantelet időszaka a Módtv2 hatálybalépéséig terjed ki.
Fontos megjegyezni, hogy az új rendszer keretében a miniszternek joga van bizonyos neveket törölni a jegyzékből, ha úgy ítéli meg, hogy azok nem felelnek meg a nemzeti identitás és a gyermek fejlődése szempontjából megkövetelt feltételeknek.
Összefoglalóan elmondható, hogy a névadási gyakorlatban kétségtelenül erősödik a kultúra és identitás szerepe, miközben a szakmai fegyelem és a jogszabályi keretek biztosítják a gyermekek személyiségének védelmét és a nyelvi hagyományok megőrzését. A folyamatot a közeljövőben várhatóan még finomítják, és a gyakorlatban a miniszteri döntés lesz a végső álláspont.
Hivatkozások és további olvasmányok
- Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § és 46. § (jelenlegi állapot)
- Nyelvtudományi Kutatóközpont és a HUN-REN elnevezés története
- 2009-2021 közötti utónévlisták és alapelvek
tags: #uj #utonev #miniszterelnoksegkerelem #illetek