USA 1853-as területvásárlása: Louisianától Alaszkáig
A cikk a más kontinenseket összekötő, a történelem folyamán meghatározó terjeszkedési folyamatról szól, amely 1853-as vásárlásokkal is gazdagodik. Az amerikai terjeszkedés során a Monroe-doktrina és a nyugati frontier alakította az ország identitását, és egyre nagyobb földterületekhez jutottak a telepesek és a kormányzat közös döntései nyomán. A terjeszkedés gazdasági, politikai és stratégiai motivációkkal is összekapcsolódott: bőséges ásványkincsek, földterületek és a nemzetbiztonság erősítése állt a folyamat középpontjában.
A korai gyarmatok és a földhöz ragadó"küldetéstudat"
A 17. század elején létesültek az első francia, angol és holland kereskedelmi telepek a keleti partvidéken és a Mississippi mentén. A spanyolok és angolok hatalmi törekvései, a földek megszerzése és a különböző indián törzsekkel való kapcsolatok mind hozzájárultak az amerikai kontinens területeinek formálódásához. A 18. században a brit-francia rivalizálás és a bennszülöttekkel vívott harcok nyomán alakult ki az ország terjeszkedésének sűrű térképe, amely a későbbi vásárlások előfutára lett.

Louisiana és a Nagy kiáramló terület
Az 1803-as Louisianai vásárlás James Monroe és Talleyrand közvetítésével az Egyesült Államoknak mintegy 15 millió dollárért több mint 1,2 millió négyzetkilométert adott. Thomas Jefferson elnök úgy gondolta, hogy Napóleon visszakozni fog, ám az események összekapcsolódtak a nyugati terjeszkedés spirituális és gazdasági megfontolásaival. Az Adams-Onis-szerződés és a 1819-es megállapodások tovább bővítették az amerikai területet, megtörtént Floridát átengedő egyezmény és a keleti part mentén történő határrajzok.
Alaszka megvásárlása és a Had- és Közlekedési Szükségletek
Az 1867-es Alaszkai vásárlás 7,2 millió dollárért történt, ami hozzásegített az amerikai terjeszkedéshez az északi fronton. Oroszország ekkor már nem tudta folytatni a kelet-szibériai terjeszkedést, és Washington felé hajolt az eladás felé. A megvásárolt terület azonnal arany- és később kőolajkincsben is gazdag lett, ami tovább erősítette az amerikai gazdasági és stratégiai pozíciót a hidegháború előtti időszakban és később is.

A grófságok és a panama-csatorna előtti földrajzi kiterjesztések
A terjeszkedés történetében fontos rész volt Texas annexiója, majd a mexikói háború utáni területvásárlások: Kalifornia, Utah, Arizona és más nyugati területek kerültek az USA fennhatósága alá. A 1850-es években a Monroe-doktrína és a küldetéstudat erősítette meg az amerikai érdekeket a karibi térségben és más kontinenseken is. A határvonalak és a különböző megállapodások révén a kanadai Alberta és Saskatchewan is részesei lettek a terjeszkedésnek.
Az Ostende-i Nyilatkozatot követően a Kuba megszerzése iránti törekvések is megjelentek, és bár Franklin Pierce elnök ezt a kiáltványt elhatárolta, a későbbi évek során ezt a koncepciót politikailag és stratégiailag is vizsgálták. A nyugati terjeszkedés végső koronázása a Monroe-elv jegyében történt, amely felhatalmazta az Egyesült Államokat a kontinensek közötti befolyásszerzésekre.

A 19. század végi állomások és a polgárháború
A polgárháború egyszerre volt társadalmi és földrajzi váltás is: az északi államokban a szabad társadalmi rend és az ipari fejlődés felülkerekedett a déli, ültetvényes gazdálkodáson alapuló gazdaságán. A háború után a területi bővülés és a függetlenség megvalósulása új korszakot nyitott: a földek sikeres megvásárlása és a terjeszkedés modernizációja része lett az amerikai identitásnak.
Az 1867-es Alaszkai vásárlás és a 1898-as háborús győzelem során Puerto Rica, Guamo, a Fülöp-szigetek és Kubatérítések is meghatározóak voltak, miközben a politika útján a földrablás és a terjeszkedés összefonódott a gazdasági és katonai érdekekkel. A 20. század elején a Szabadság és a demokrácia eszméje egyre határozottabb lett az ország belső struktúrájában, és a 250. évforduló is emlékként szolgál a korábbi terjeszkedési törekvésekre.
tags: #usa #1853 #terulet #vasarlas
