Utolsó régi Tabáni ház Budapesten: Tabán históriája, bontás,romantika és városfejlesztés

A negyedek közül hajló lámpasora: azon túl a legrafináltabb élet folyik. vonzotta a költőket, teátristákat, írókat, festőket. Nemzeti Színház legendás színművésze is. Bagyik vendéglő voltak. le a föld alá, óriási fekete tárnává öblösödve. tégláit nem egyszer csodálták meg építészek, akkoriban. egészen a Vízivárosig. Szépvadászné kedvenc korcsmárosa. Sándornak, aki gyakorta rándult el a Rudas Fürdő után egy jó pohár borra. De politikusok is törzsvendégnek számítottak.

Írásaink középpontjában a Tabán története áll: a régi Tabán, melyet a városrendezés előtti romantika, a vékony viskók és a sűrű vendéglők világa jellemzett, s amelyet később bontásra ítéltek. a mélypince lakói és gazdagságában is egyszerre tragikus és csodálatra méltó hangulatot teremtettek. A Mélypince például Krúdy Gyulának és Bródy Sándornak is gyakran asztalt adott, miközben politikusok és hírlapírók is törzsvendégként emlegettek ott megírt tudósításokat.

A Tabán természetrajza és korai története

A Tabán a Duna-parttól a Gellért-hegy és Naphegy felé magasodó völgyben feküdt, és a Tímár-telep, a régi timárok műhelyei nyomán kapta régi nevét. A török hódoltság alatt dzsámiak és fürdők épültek a melegvízforrásokra, s a területet lakók az évtizedek során számos kultúra találkozóhelyévé vált. A 18. században a szerbek, majd a németek és a rácok telepedtek rá, s a szőlőművelés, kereskedelem és vendéglátás virágzott a zsúfolt utcácskák között.

Az 1810-es tűzvész és az 1838-as árvíz után a Tabán és Ördög-árok megélte mindkét csapást, de újra felépült. A Lánchíd megnyitása után a sorsát már nem tudták visszafordítani: a „Budapesti Montmartre” megtestesítette romantikáját, ahol írók és művészek találtak menedéket és ihletet.

Az 1909-es bontási terv és a városrendezés szele

1909-ben a Tabán lebontásának terve felmerült, mert a fővárosi vezetés úgy vélte, hogy a helyi nyomornegyedek modernizálásra szorulnak. a középkori és 19. századi városrész hangulatát felváltó parkosított területek ötletei születtek. Ekkor számoltak be először arról, hogy a Tabán helyére fürdővárost vagy villasort lehetne építeni. A bontási tervet a világháború és gazdasági korlátok is megbéklyódtatták, így a megvalósítás nem valósult meg. A tabáni templom, a Rác- és a Szerb ortodox örökség ugyanis megérintette a városképet, amely később Erzsébet híd lehajtója által is összekapcsolódott a budai oldal újraformálásával.

1930-1935 között a bontás végső periódusa zajlott; a múltat idéző portékákból kevés maradt fenn. A Döbrentei tér és környéke a városrendezési tervek miatt „ideiglenes park” jelleggel maradt meg, amely 1945 után sem szűnt meg teljesen. A Tabán tehát a városi fejlődés egyik legdrámaibb, mégis romantikus példája maradt meg a város történetében.

A bontás utáni Tabán: park, zöld övezet és emlékhelyek

A bontás során több funkcionális épület és épületegyüttes süllyedt el, de megmaradt a hangulatot közvetítő néhány emlékhely: a Rác fürdő és a Szerb ortodox templom egykor volt példái a Tabán kulturális örökségének. A Parkoltatás után a Tabán parkká alakult, amely ma is ad otthont nyári rendezvényeknek és sétáknak. A tabáni eperfa, amely 200-250 éves, a város történeteinek élő tanúja. A Gellért-hegyi sikló előkészítése és a Gellért-hegy belsejében lévő víztárolók kiépítése részei voltak a hegy és a park rendezésének.

Írók, költők és a Tabán mint Montmartre

A Tabán költők, írók és színészek kedvelt helye volt, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Márai Sándor és Szerb Antal a híres vendégek közé tartoztak. A Mélypince legendás hely volt, ahol Poldi bácsi asztalaihoz gyakran ült be Krúdy és Bródy, s a falakon túl a ház román proudja, az élettel teli diszkrét hangulat élt. A Tabán a romantika és a bohém élet egykori kiváltsága volt, amelyet a későbbi nagyvárosi fejlesztések visszavetették.

Ma csak néhány épület és emlék maradt: a Virág Benedek-ház, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Döbrentei utca néhány megőrzött háza idézi az egykori negyed atmoszféráját. A Tabán újjáépítésének lehetőségei és a városivá alakítás víziói mindig felmerülnek a történeti utazók és várospolitikusok beszélgetéseiben.

Tabán a jelenben: park, zöldfelületek és kulturális emlékek

A Tabán ma zöldterület és közterek gyűjtőhelye, benne az évszázados eperfa és a tabáni emlékekkel tarkított sétányok. A Döbrentei tér és környéke a parkokkal, történeti kiállítóhelyekkel és a tabáni múzeumokkal igyekszik megőrizni a városrészt, miközben a budavári oldal és a Várkert Bazár környéke továbbra is a város új arcát mutatja. A városközpont felé vezető út azonban a Tabánból indulva meséli el Budapest 19-20. századi átalakulását.

Tabán koordinátái és a városrendezés története

Tabán Budapest I. kerületének városrésze, amely egykor önálló település volt, majd Buda, végül Budapest részévé vált. A terület keleti határa a Duna, észak felől Víziváros, Krisztinaváros, a Várhegy; délről a Duna, nyugatról a Déli pályaudvar. A tabáni történetbe beépül a Felújítás és a modernizáció iránti törekvések sorozata, amelyek végül a régi házak eltűnéséhez vezettek.

Meta leírás és kulcsszavak

tags: #utolso #regi #tabani #haz

Népszerű bejegyzések:

• Mit érdemes tudni az új építésű házakról Gödöllő környékén
• Szomolnok utca lakásai: piaci példák és kiemelt tranzakciók
• A beltéri terek és külső nyílászárók összhangja a modern házakban
• A Facebooktól a Fórumig: a közösségi terek új arca
• Közös költség jóváírásának értelmezése és kiszámítása