Üzletrész elővásárlási joga az új Ptk szerint

Az elővásárlási jog Ptk. 1.1. Elővásárlási jog: az elővásárlási jog keletkezhet írásbeli megállapodással vagy jogszabály is alapíthatja.

Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére [2013. évi V. tv. 6:221. § (1) bek.].

A régi Ptk. szerint elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.

Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át (1959. évi IV. tv. 373. § (4)-(5) bek.).

A Ptk. Az elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni [2013. évi V. tv. 6:226. § (1) bek.].

Áttekintő diagramm a közlési és határidő-szabályokról

Ha az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez [2013. évi V. tv. 6:226. A Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi [2013. évi V. tv. 6:226.].

VÉSZ: LÁSD MÉG: Visszavásárlási jog. Vételi jog.

Írásbeli elővásárlási jog-fajták sorrendje

1.2. A tulajdonosnak csak akkor nem kell értesítenie az elővásárlásra jogosultakat, ha ez a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna [2013. évi V. tv. 6:222.

Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg [2013. évi V. tv. 6:222.

1.3. A Ptk. ajánlati kötöttség időtartama áll rendelkezésre az elővásárlásra jogosultnak. Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja [1959. évi IV. tv. 373. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:222.].

1.3. Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat [2013. évi V. tv. 6:221.].

Elővásárlási jog sorrendi elrendezése

1.4. Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan [2013. évi V. tv. 6:223. § (1) bek.].

A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti [2013. évi V. tv. 6:223.].

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés mindenkire kötelező erővel bírhat az elővásárlási jogra vonatkozóan.

Bejegyzés hatályossága a jogokra

Az elővásárlási jogokra vonatkozó jogszabályok közül a jogszabályon alapuló elővásárlási jogokat általában nem jegyzik be, hiszen a jogszabályt mindenkinek ismernie kell [1959. évi IV. tv. 373.].

Fontos, hogy az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorolására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át.

Jogosultak és sorrendek feltüntetése a jogszabályban

1.5. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2/2009. (VI. Az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló, a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott 2/2009. (VI. A 2/2009. (VI. 1. A tulajdonosnak a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot mint a saját eladási ajánlatát - a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott módon - teljes terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosulttal.

2. Meggyőződés: A szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a sorrendet a szerződések létrejöttének az időpontja határozza meg. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a jogszabály rendelkezése sorrendet állíthat fel. Ilyen esetben az elővásárlási jog a jogszabály szerinti sorrendben gyakorolható.

Jogosultsági sorrendek társasági jogi keretben

3. 3.1. A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető, de ezt a jogosultságot is megelőzheti az egyéb jogszabályokban rögzített elővásárlási (előbérleti) jog [2003. évi CXXXIII. tv. 5. 3.2. A szövetkezeti lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg.

4. A szabályozás összefüggése a gazdasági közvetítő szektorban és a szuverén állami elővásárlási jogok vonatkozásában részletesen kifejtésre kerül a cikkben.

Elővásárlási jogok állami és önkormányzati keretek között

5. A cikk bemutatja a Kúria releváns állásfoglalásait és a bírósági gyakorlat alakulását az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozóan a vállalkozásokra és ingatlanokra vonatkozóan.

6. A szerződéses és jogszabályon alapuló elővásárlási jogok összefüggéseit, sorrendjét és a bejegyzés folyamatát részletes példatár alapján mutatja be a szöveg.

Összefoglaló ábra: elővásárlási jogi kapcsolatok

Társasági jog és az üzletrész elővásárlása

Gyakorlatban az üzletrész átruházása a társasági jogban több védekezési mechanizmust tartalmaz a külső befolyás ellen. A kötelező feltételek között írásba foglalás és értesítés szerepel a jogosultak felé.

A társasági szerződés és a Gt. elővásárlási jogrendszere mindkét esetben érvényesül, és a Gt. elővásárlási jogot is érintő speciális rendelkezések mellett a Ptk. előírásai is alkalmazhatóak. A társaság belső döntéshozatali rendje szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az elővásárlási jog gyakorlása és a kijelölt személy meghatározása.

Ha több tulajdonostárs érintett, akkor az elővásárlási jog gyakorlása közös képviseleten keresztül történik, és a több személy részére történő elosztás arányában valósul meg. Eltérő rendelkezés hiányában az elővásárlási jog elsőbbsége a társasági szerződésben meghatározott sorrend szerint érvényesül.

Gt. és Ptk. összefüggései az üzletrész elővásárlásában

Eljárási gyakorlati tippek és jogi következmények

Ha az eladó nem közli az ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal, vagy színlelt szerződés révén próbálkozik a jog kijátszásával, a földhivatal vagy az illetékes hatóság a bejegyzést megkísérli, de a bizonyítékok alapján a jogsértés eljárás alá vonható. A bizonyítási teher részben az elfogadó nyilatkozat egyidejű igazolását is megköveteli.

A bírói gyakorlat szerint az elővásárlási jog megsértéséből eredő igény akkor érvényesíthető, ha a jogosult igazolja, hogy gyakorolta volna a jogát, és anyagilag is képes lett volna rá. A teljesítőképesség igazolása általában nem kötelező, de peres igények esetén elengedhetetlen.

Fontos olyan körülmények figyelembevétele, mint az elfogadó nyilatkozat tartalma, a határidő és a kezdő nap számítása. A 8 napos határidő vitás lehet; általánosan kb. 15 nap elfogadható az elfogadó nyilatkozat megfogalmazásához, de a konkrét esetekben ennél több vagy kevesebb is lehet.

Ha szükséges, az ingatlan-nyilvántartási eljárás elektronizálásáig döntő bizonyíték a postai tértivevény vagy kísérő igazolás lehet, amely igazolja a közlést.

Gyakorlati tippek: határidők és bizonyítékok

Összefoglaló táblázat

JogFő szabályBejegyzésAzonosítás
Írásbeli megállapodásElővásárlási jog keletkezikBejegyzendő ingatlanraIntézményes szabályok
Jogszabályon alapuló jogElsőbbségNincs általános bejegyzésTájékoztatási kötelezettség
HatáridőÁltalában 15 nap körüli tartamHa elfogadó nyilatkozat érkezikKeletkezési sorrend
Táblázat az elővásárlási jog fő elemeiről

Meta adatok

tags: #uzletresz #elovasarlasi #jog #uj #ptk

Népszerű bejegyzések: