Választott bíróság hatáskörének vizsgálata illetéke és tisztességtelensége
A Kúria 2013. október 15-én 3/2013. számú jogegységi határozatában a Vbtv. 3. § (1) bekezdése szerinti választottbírósági eljárás helyéről és a jogorvoslati lehetőségek kizárásáról szóló rendelkezések összefüggésében a rendes bírói út kizárásának tisztességtelen volta körüli problematikát tárgyalta. E kijelentés lényege, hogy a szerződő felek alkotmányos alapjogaikból fakadóan lemondhatnak a bírósághoz fordulás jogáról, és ezt akár szerződésbe foglalva, akár a jogi lehetőségek igénybevételét kizáró rendelkezésekkel tehetik meg. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján a jogvita szerződő felek által választottbírósági útra terelése lehet a lemondás tartalma is. A jogegységi határozat hangsúlyozta, hogy az ilyen joglemondás formája és hordozóeszköze egyrészt lehetőséget ad a tisztességtelenség megállapítására, másrészt felveteti annak alaptörvényes és uniós kontextusát is.
A jog- és törvényhozás összefüggései az irányelvek tükrében
A fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseire vonatkozó szabályozás alapját az Európai Unió jogforrásai és irányelvei adják. A tagállami bíróságoknak a tisztességtelenség felülvizsgálatát nemcsak anyagi jogi szempontból kell végezniük, hanem hivatalból is ki kell vizsgálniuk, hogy a felek közötti konkrét kikötés milyen hátrányos kedvezőtlen helyzetet teremt a fogyasztó számára. Az irányelv 3. cikke (1) bekezdésének kulcsmomentuma az „jelentős egyenlőtlenség” megállapítása a fogyasztó hátrányára. Ebbe beletartozik az is, hogy a rendes bíróság kizárása önmagában nem feltétlenül jelent tisztességtelen kikötést, mert a fogyasztó választhatja a választottbíróságot és annak eljárását. Ugyanakkor az irányelv és az EUB gyakorlat figyelembe veszi az adott jogviszony és a felek közötti viszony összetett contextusát, például a költségviselés és a helyszín összefüggéseit, amelyek a fogyasztó számára rögzített költségek és megjelenési akadályok tekintetében hátrányosak lehetnek.
A jogegységi határozat és a következő jogi lépések összefüggései
A 2013-as Kúria-határozat a jogegységi szempontokat úgy értelmezte, hogy a választottbírósági kikötés tisztességtelenségének vizsgálata során figyelembe kell venni a kikötés típusát, annak célját és a mögöttes szerződési viszonyt. A döntés rámutatott, hogy az irányelv 8. cikke alapján, ha egy feltétel nem minősül tisztességtelennek az irányelv alapján, akkor ezt a rendelkezést sok esetben nem lehet kirekeszteni a gyakorlatból, azonban a nemzetközi és magyar jog közötti összevetésben a fertőző kijelentések vizsgálata elkerülhetetlen. A Vbtv.-vel kapcsolatosan kimondottakat a későbbi Ptk. módosítások is megerősítették: különös tekintettel a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre a tisztességtelen kikötések megítélését a Ptk. 6:104. § (1) i) pontja rögzíti, amely megtiltja a fogyasztó peres vagy jogi út igénybevételének kizárását, különösen ha kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, vagy korlátozza annak bizonyítási lehetőségeit. Ugyanakkor a tanulmányi és joggyakorlat szerint a kizárólagos illetékességi kikötés nem automatikusan tisztességtelen, amennyiben a kikötés csak bizonyos feltételek mellett és az adott jogviszony keretrendszerében érvényesíthető.
Az új Ptk. és a jogértelmezés egységessége
Az új Ptk. 6:104. § (1) i) pontja deklarálja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül többek között az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó rendes bírósági jogorvoslati lehetőségeit, különösen ha kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót. Ennek fényében a jogalkalmazás során a kikötést akkor lehet tisztességtelenség okának tekinteni, ha annak hatása a fogyasztó hátrányát jelentő jogi helyzetet hoz létre. Emellett az irányelv és az EUB gyakorlata szerint a fogyasztó védelmének erősítése érdekében az eljárásjogi eszközök is igénybevehetők, ha az anyagi jogi védelem önmagában nem elegendő.
Gyakorlati szempontok és példák
A 2007-es és későbbi jogesetekben a perbe, illetve döntőbírói eljárásba bevont kikötések értelmezése során a bíróságok a joglemondás formáját és a jogviszony jellegét együttesen vizsgálják. Például a fogyasztói kölcsönszerződések kapcsán a kikötés érvényessége megkérdőjelezhető lehet, ha a fogyasztó számára olyan helyen és olyan költségstruktúrával jár együtt a perindítás, amely egyáltalán nem áll arányban a követelés összegével. Ugyanakkor a kikötés érvényességének megítélése szempontjából nem elegendő a formális megoldás: fontos a konkrét eljárási és tárgyalási körülmények összehasonlítása azzal, amit a rendes bírósági út nyújtana. Emellett a jogegységi határozat rögzítette, hogy az alávetési kikötés érvényessége megállapításának pillanata fontos - a keresetlevél benyújtásának időpontja alapján kerül meghatározásra, és a 27. § (5) bekezdése korlátozó hatással lehet rá, ha a fogyasztó a lakóhelyéhez vagy az üzletkötés helyéhez kötődő választási lehetőséget él.
Eljárási és díj-bonyodalmak
A Választottbírósági eljárások díja és illetékei meghatározott rendeletek és mellékletek alapján kerülnek megállapításra. Az regisztrációs díj 40.000 Ft, amelyet a keresetlevél benyújtásakor kell befizetni. A díjazásban szerepel az adminisztrációs díj, a bírálók honoráriuma és az állami közterhek is. Fontos megkülönböztetni a választottbírósági díjat az illetéktől: az illeték kizárólag az eljárás tárgya értékének 1%-a, minimum 5.000 Ft, maximum 250.000 Ft. A felek ezt az összeget egyenlő arányban előlegezik, és ha az alperes ebben nem teljesít, a felperesnek kell pótolni a mulasztást. A gyorsított eljárásban a Kamaránál működő Állandó Választottbíróság jár el, és az ítélet hatálya megegyezik a jogerős bírósági ítéletével.
Fontos a jogi keretek közötti különbségtétel - a Ptk. és a Vbtv. rendelkezéseinek összhangja - és annak megértése, hogy a fogyasztói szerződések esetén a kiválasztott bíróság kizárása vagy kizáró lagolása csak akkor tisztességtelen, ha összhangban áll a szóban forgó jogszabályok és az irányelvek értelmezésével. A Kúria példája szerint a kikötés érvényessége nem zárja ki automatikusan a fogyasztó jogait, és a közvetítő jogvita-meghatározásokban a hazai szabályozás és az uniós gyakorlat összevetése szükséges a tisztességtelenség megállapításához.
Összegzés a gyakorlatban
A fogyasztóvédelmi jog gyakorlata szerint a tisztességtelen kikötések vizsgálatát nem csupán anyagi jogi, hanem eljárásjogi szemszögből is meg kell közelíteni. A közvetlen összehasonlítás a rendes bíróság és a választottbíróság eljárásai között, valamint a költségek és költségviselés tekintetében megengedett eltérések konkrét vizsgálatát igénylik. A jogegységi és uniós kritériumok fényében a joglemondás csak az adott jogviszonyban előnyös vagy hátrányos helyzetet eredményez-e, ennek meghatározásához a nemzeti jog szabályait és az irányelvek értelmezését kell figyelembe venni.
Köztársaságielnök-választás: „A jelöltünk Laczó Adrienn"
tags: #valasztottbirosaghataskorenek #vizsgalata #illeteke