Homlokzati hőszigetelés: Minden, amit tudni érdemes
A homlokzati hőszigetelés az épület külső falára erősített szigetelőanyag, aminek célja, hogy minimálisra csökkentse a hőcserét a fal két oldalán található légtömegek között. A szigetelőanyagot új épületek esetén már a tervezéskor figyelembe veszik, de az elhelyezhető régebben épült házakon utólag is. A homlokzati hőszigetelés rétegrendje általában az épület homlokzati falára ragasztótapasszal felerősített hőszigetelő lapokból, ragasztótapaszba ágyazott üvegszövethálóból, vakolatalapozóból és dekoratív vékonyvakolatból áll.
A homlokzati hőszigetelés jelentősen növeli az épület energetikai hatékonyságát, csökkenti energiafelhasználásunkat és így az ehhez kapcsolódó kiadásainkat is. Télen nem engedi, hogy a falak áthűljenek, a lakás egyenletesen meleg tud maradni. A fűtési költségek alacsonyabbak lesznek és komfortérzetünk is növekszik azzal, hogy a falak nem sugározzák a hideget a lakótérbe. Nyáron a közvetlen napsugárzás nem a falazóanyagot éri, így az jóval kevésbé veszi fel a külső hőmérsékletet. A lakás hűvösebb marad.
A homlokzati szigetelés előnye, hogy az utólag is elhelyezhető, illetve nem csökkenti az épület belső hasznos területét. A megfelelő szigetelőanyagot választva, minden falazaton alkalmazható. A homlokzati hőszigetelés egyes fajtái segíthetnek a hangszigetelésben és a tűzvédelemben is.
A homlokzati hőszigeteléssel kisebb energiabefektetéssel érhetjük el a kívánt hőmérsékletet, legyen szó téli fűtésről vagy nyári hűtésről. Ennek megfelelően költségeink csökkennek, miközben a környezetet is kevésbé terheljük. A konkrét megtakarítás mértéke függ az épület falazatától, a választott szigetelés anyagától és vastagságától.
Kellemesebb lakókörnyezetet hozunk létre, ahol megszűnnek a hőhidak. Ez nem csak egyenletesebb hőmérsékletet és jobb közérzetet biztosít, de segít megelőzni az egészségtelen penészedést és gombásodást is.
Amíg egy esztétikai beruházás értéke szubjektív, addig a homlokzati hőszigetelés értéknövelő beruházás. Utólagos felhelyezés után megújul az épület homlokzata, de a megjelenésen túl korszerűbbé is válik, a ház értéke növekszik.
A homlokzati hőszigetelés különböző anyagokból készülhet. Az eltérő anyagoknak további előnyös tulajdonságaik is vannak a hőszigetelő hatáson kívül. Használatuk mellett szólhat a hangszigetelés javulása vagy a tűzvédelem kialakítása is.
Ahogy feljebb már utaltunk arra, hogy a különböző anyagú homlokzati hőszigeteléseknek eltérő előnyei lehetnek, úgy most jeleznünk kell, hogy eltérő hátrányaik is vannak. Ezeket röviden a hőszigetelő anyagok bemutatásánál vesszük sorra.
A homlokzati hőszigetelés alkalmazásának vannak korlátai. Ha utólag kerül felszerelésre, az természetesen megnöveli az épület homlokzatának méretét és eltakarhat eredeti homlokzati elemeket. A különböző párkányok, terméskő díszítések vagy lábazatok eltűnnek, éppen ezért műemlék épületen nem használható a homlokzati szigetelés. Az épület homlokzatának mérete nem mindig növelhető.
A nem megfelelően alkalmazott vagy kivitelezett homlokzati szigetelések komoly problémát jelenthetnek. Ez azonban nem a homlokzati szigetelés hátránya, hanem az alkalmazás szakszerűtlensége. A részleges kivitelezés erős hőhidakat képezhet, a rossz vízszigetelésű falra helyezett hőszigetelés akár ronthat is a helyzeten, gyorsítva a penészesedést.
A legnépszerűbb hőszigetelő anyagok a homlokzati hőszigeteléshez
Vegyük tehát sorra a legnépszerűbb homlokzati szigetelőanyagokat, amik egyaránt használhatóak új épületek hőszigetelésére vagy utólagos felszerelésre.
Polisztirol (EPS és XPS)
Nyitásként tegyünk rendet az elnevezésekben. A polisztirol egy szintetikus polimer, műanyag. A hungarocell egy konkrét termék neve alapján ragadt rajta hazánkban mindenen, ami habosított polisztirol. Ez a klasszikus levegővel teli golyócskákból álló, könnyű fehér anyag, mely az egyik legnépszerűbb homlokzati hőszigetelő rendszer elem. Az EPS expandált polisztirol neve, a belőle készülő táblákat használják homlokzati hőszigetelésre. Az EPS és az XPS épületek külső homlokzati szigetelésére használható.
Az EPS homlokzati szigetelésnek nagyon jó hőszigetelő hatása van, könnyen kezelhető, könnyű és aránylag olcsó. Hátrányai közé tartozik gyenge páraáteresztő képessége, ami miatt helytelen szerelés esetén nedvesedést okozhat. Fokozottan kell figyelni arra, hogy vakolattal fedve legyen a szigetelőanyag, mert ugyan anyagösszetételében is vannak égésgátló anyagok, de így is tűzveszélyes lehet.
Az XPS lapok nagy nyomásszilárdságúak, teljesen zárt cellaszerkezetük miatt vízállóak és fagyállóak. Hőszigetelő hatásuk jobb, mint az EPS lapoké, így vékonyabbak. Az XPS drágább, jellemzően az EPS szigetelés lábazati kiegészítéseként használatos.
Grafitos polisztirol
A grafitos polisztirol alapvetően hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fent ismertetett EPS. A fő különbség az anyagösszetételében található grafit, ami miatt hőszigetelő képessége jobb. Az utóbbi években megjelent AUSTROTHERM GRAFIT® és GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelő lemezekkel könnyebb kielégíteni a hőtechnikai követelményeket. Az anyag szürke színét az ultrafinom szemcséjű grafit adalékolásnak köszönheti, aminek hatására hőszigetelő képessége közel 25%-kal javul a megszokott fehér színű homlokzatszigetelő lapokhoz képest.
A sötétszürke hőszigetelő anyagoknak viszont van egy hátránya: tűző napsütésben kellemetlen mértékben fel tudnak melegedni, ami kivitelezési problémákhoz vezethet, ezért ügyelni kell a technológia pontos betartására. Amennyiben a kezeletlen sötétszürke táblák közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, úgy hajlamosak lesznek arra, hogy a túlzott felmelegedés következtében beálló dilatáció hatására még a ragasztó megkötése előtt elváljanak a faltól. Erre fokozottan az esély a tavaszi és őszi átmeneti időjárás esetén. Ilyenkor a napi kivitelezés kezdésekor még hideg, esetleg nedves a szigetelendő falfelület, ami növeli a ragasztó kötési idejét, de napsütéses időben a felület fokozott melegedésével kell számolni.
Szerencsére van ellenszer: vagy állványhálóval kell megvédeni a teljes szigetelendő felületet az erős napsugárzástól (ez a kisebb projekteken nem általános), vagy a GRAFIT REFLEX® hőszigetelő anyagot kell alkalmazni. Ez utóbbi olyan GRAFIT® termék, mely egyik oldalára gyárilag felhordott festékbevonatot kap, mely világos színének köszönhetően nagyobb mértékben veri vissza a beeső napsugárzást. A festék egyedi fejlesztésű, és nem csak a táblák hőmérsékletét szabályozza, hanem fokozott tapadást is biztosít a rákerülő ragasztó rétegnek. Ezért nem elfogadható a festetlen táblák kereskedelemben kapható bármilyen festékkel való felületkezelése. A festésnek köszönhetően a táblák nem melegszenek fel túlzottan, a ragasztó megbízhatóan tartani fogja a hőszigetelést.
A megbízható kivitelezés érdekében homlokzati felületeken kezelés nélküli grafitadalékos hőszigetelés alkalmazása nem javasolt! Amennyiben szükséges, a ragasztó megkötése után dűbelezéssel lehet teljessé tenni a rögzítést. Fontos hangsúlyozni, hogy a táblákat a festett felületükkel kifele kell a falra ragasztani, mert a kívánt hatás csak így várható el - ez a termék csomagolásán is fel van tüntetve.
A GRAFIT REFLEX® lapokat különösen előnyösen lehet használni felújítások során, mikor a rendelkezésre álló rétegvastagságban minél hatékonyabb hőszigetelést szeretnénk elérni. Fokozottan igaz ez az ajtók, ablakok környékén, ahol gyakran fizikailag nincs annyi hely a hőszigetelésre, amennyire szükséges lenne. Az ilyen kritikus helyeken mindig a bevonatos szürke színű hőszigetelést kell alkalmazni.
Ugyancsak célszerű a GRAFIT REFLEX®-et alkalmaznunk akkor, ha már az új hőtechnikai követelményeknek szeretnénk megfelelni. 2015. januárjától ugyanis azokra az épületekre, melyekhez épületenergetikai célú hazai vagy EU pályázati forrást, központi költségvetésből származó támogatást is igénybe vesznek, már a költséghatékony modell határértékei és követelményei vonatkoznak.
Kőzetgyapot
A kőzetgyapot alapanyaga a bazalt, amit előbb összezúznak, felhevítenek majd egy speciális centrifugában szálas szerkezetűvé alakítanak. Tehát a kőzetgyapot természetes alapanyagokból készül, nem műanyag. Szerkezete miatt rendkívül jó hőszigetelő hatása van. Páraáteresztő, így minden fajta falazatra szerelhető, nem okozhat penészesedést. Anyaga nem éghető, akár tűzzáróként is használható.
Homlokzati hőszigetelő rendszer szempontjából a kőzetgyapot szigetelés jóval korszerűbb és környezetbarátabb, mint az EPS, nagyobb mértékben növeli meg az ingatlan értékét. A kőzetgyapot bármilyen épület szigetelésére használható, legyen szó akár lakóépületről, akár ipari létesítményről. A falazat anyaga nem számít, a tégla, beton, és kő mellett akár fára vagy vályogra is szerelhető.
A hátrányok között a magasabb alapanyag árakat és nehezebb - ezért költségesebb - kivitelezést kell megemlíteni. A kőzetgyapot hőszigetelő rendszerek kivitelezése nagyobb figyelmet igényel, mivel a kivitelezők többsége nem gyakorlott ezen szigetelő anyagok felrakásában és szabásában. Több munkafolyamattal jár, illetve nagyobb figyelmet igényel.
A ROCKWOOL magas minőségű homlokzati szigetelőtermékei minimalizálják az épület hőveszteségét, megvédik a ház szerkezetét a légköri hatásoktól (pl. fagy, magas páratartalom, hőmérséklet-ingadozások). Forró napokon a ház falai nem melegednek túl, télen nem hűlnek le - ezzel egész évben kellemes belső lakóklímát biztosítva a bent élőknek. A jó szigetelés csökkenti a nedvesség és a penészedés kialakulásának kockázatát a falak belső felületein. A homlokzatok kőzetgyapottal történő szigetelése jelentősen növeli az épületek energiahatékonyságát, ami egyben alacsonyabb fűtésszámlákhoz vezet. A ROCKWOOL szigetelések alkalmazásának további előnyei: hangszigetelés, tartósság hosszú évtizedeken át, valamint a szigetelőanyag neméghetőségéből fakadó tűzbiztonság.
A ROCKWOOL szigetelési megoldásaival lehetőség van a homlokzatok különféle konstrukciókban történő szigetelésére. A szigetelés hosszú távú beruházásnak kell tekinteni, amely nemcsak a fűtési és légkondicionálási költségeket takarítja meg, hanem a külső és belső zaj ellen is véd, továbbá növeli a ház tűzbiztonságát . A hőszigetelés javítja az energiahatékonyságot és egyúttal növeli az ingatlan értékét.
A ROCKWOOL általánosságban 20 cm-es vastagságot javasol a homlokzatok szigetelésére.
Vakolható kőzetgyapot szigetelő rendszert leginkább tömör falazatok, vályogházak szigetelésénél szoktuk javasolni. Ennél az esetnél a legfontosabb a jó légáteresztő képesség. Kőzetgyapot szigetelő lemezeinket nem szabad összekeverni az üveggyapot vagy airrock lapokkal, ezek a vakolható termékek bazaltból készülnek. Termékek között megtalálható a Knauf Insulation FKD lap, illetve a Rockwool Frontrock Super termék is.
Egyéb természetes alapanyagú szigetelők
Cementtel megkötött, összepréselt faforgács alkotja a fagyapotot. Könnyen szerelhető, ezért erősen tagolt homlokzatokon is jól használható. Hőszigetelő hatása mellett hangszigetelő is. Jól alkalmazható nem lakó funkciójú épületek, például garázs vagy kerti tároló szigetelésére. A homogén fagyapot szigetelőanyag éghető. A fagyapot megjelenhet kevert kialakítású hőszigetelő lapok összetevőjeként is.
A szalmából készülő szalmapaplan szigetelés tulajdonságai nem kiemelkedőek, ugyanakkor rendkívül környezetbarát. A termék teljesen természetes alapanyagokból készül és előállítása sem igényel olyan energiabefektetést, mint a többi szigetelőanyagé. Használat után lebomlik, de egyben ez azt is jelenti, hogy nem olyan tartós, mint a fent említett termékek. Páraáteresztő, alkalmas lehet bármilyen falazatra. Hangszigetelő hatása is van.
A szalmapaplanhoz hasonló módon más természetes alapanyagokból is készülhet szigetelőanyag. Ezek mindegyike segíti az energiafelhasználás hatékonyságát úgy, hogy közben teljesen természetes, belátható időn belül lebomló anyagokat használ.
A kendertábla és a szalmapaplan majdnem azonos módon használható.
Fontos szempontok a kivitelezés során
Olyan falakra, amik vizesednek ne tegyünk homlokzati hőszigetelő lapokat, hanem a vizesedést szüntessük meg előbb. Minden esetben kövessük a gyártói előírásokat, hiszen a szakszerűtlen kivitelezés akár ronthat is az épület állapotán. Csak a gyártói ajánlásnak megfelelően használjuk a szigetelést: például EPS szigetelést ne tegyünk a lábazatra.
Ugyan elsőre egyszerűnek tűnhet a különböző lapok homlokzatra helyezése, több buktatót is tartogathat a kivitelezés.
Ragasztótapasz felhordása pont-perem módszerrel: Először a ragasztótapaszt kell fogas simítóval felhordani, majd ebbe kell az üveghálót beágyazni. Ezután újabb ragasztóréteget kell a felületre húzni, úgy, hogy a háló mindenhol fedve legyen. A hálóátfedés legalább 10 mm legyen.
A homlokzatburkolás hőszigetelésre egy speciális eljárás, amikor az épület hőszigetelése után nem a hagyományos nemesvakolatot, hanem különféle burkolatokat helyeznek fel a homlokzatra. Ez lehet például kerámia, kő, fa, vagy műanyag burkolat, melyek nem csak esztétikai szempontból különböznek a vakolattól, hanem gyakran tartósabbak és időjárásállóbbak is. Ezek a burkolatok lehetnek légmentesen illeszkedő lapok vagy olyan rendszerek, amik szellőzést biztosítanak a szigetelés és a burkolat között, így javítva a falazat szárazságtartalmát és megelőzve a penészedést.
Hőszigetelés és napelemek
A megújuló energiák iránti globális törekvés, és a fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos elmozdulás a napelemek telepítését egyre vonzóbbá teszi, különösen az emelkedő energiaárak fényében. Az energia mindig is korlátozott erőforrás volt, és az árak már a konfliktusok előtt is magasak voltak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy napelemekkel felszerelt, de rosszul szigetelt otthon nem biztosítja a kívánt komfortot. Bár a napelemek hasznosak lehetnek a növekvő energiaárak elleni küzdelemben, a szigetelés az, ami valóban képes kontrollálni a rezsiköltségeinket, és hosszú távon energiahatékonyabbá tenni otthonunkat.
A homlokzati hőszigetelés árai
A homlokzati hőszigetelés árait az alkalmazott szigetelőanyag típusa, vastagsága, a felület nagysága és a kivitelezés bonyolultsága határozza meg. A hőszigetelés árakat befolyásolják a munkaerő költségek, az anyagárak és az infláció.
Amikor hőszigetelésről beszélünk, gyakran ajánljuk az EPS (expandált polisztirol) szigetelést, különösen azokban az esetekben, ahol a költséghatékonyság kiemelt szempont. Az EPS egy költségvetésbarát opció, amely megfelelő hőszigetelést biztosít a legtöbb lakó- és ipari épület számára. Azonban, ha különösen magas hőszigetelési értékeket vagy tűzállóságot igényelünk, érdemes lehet megfontolni a grafitos polisztirolt vagy a kőzetgyapotot, annak ellenére, hogy ezek magasabb költséggel járnak. Fontos megjegyezni, hogy a hőszigetelés kiválasztásánál figyelembe kell venni az épület sajátosságait és az energiamegtakarítási célkitűzéseket. Sok esetben az EPS szigetelés teljesen elegendő, és nem szükséges a drágább szigetelési opciókba fektetni.
A homlokzatszigetelés árak összetevői közé tartoznak az anyagköltség és a kivitelezési díjak. Végül a homlokzatszigetelés m2 árak általában négyzetméterre vetített költségeket jelentenek, amely magában foglalhatja az anyag- és munkadíjakat is.
| Anyag típusa | Ár (Ft/m²) |
|---|---|
| EPS 80 (standard) | 1500 - 2500 |
| Grafitos polisztirol | 2500 - 4000 |
| Kőzetgyapot | 2000 - 3500 |
| XPS (lábazati) | 2000 - 3000 |
Megjegyzés: Az árak tájékoztató jellegűek, és függenek a vastagságtól, gyártótól és a kivitelezés bonyolultságától.
Külső falszigetelés telepítése - Barkácsolásnak is bevált?
tags: #vasvary #haz #homlokzat