Végrehajtási díjak arverésre és költségek részletes áttekintése

Jelen cikkünkben átfogó tájékoztatást nyújtunk a végrehajtási eljárással kapcsolatos költségekről. A végrehajtási eljárás különféle költségekkel jár, amelyekkel érdemes tisztában lennie. Ha Ön, mint adós ellen végrehajtás indult, akkor az eredeti tartozáson felül számítania kell az önálló bírósági végrehajtó munkadíjára, költségtérítésére és sikeres behajtás esetén a jutalékára is. A végrehajtási költségek mértéke nagyban függ a tartozás összegétől és a szükséges eljárási lépésektől. Például egy 5 millió forintos tartozásnál a végrehajtói díjak akár több százezer forintot is kitehetnek. Fontos tudnia, hogy a végrehajtást kérő előlegezi a költségeket, de végső soron az adós köteles viselni azokat. A végrehajtási eljárásban felmerülő összes díjtételt hozzáadják az eredeti tartozásához. Egy 2 millió forintos adósságnál akár több százezres pluszköltséggel is számolnia kell. Éppen ezért javasoljuk, hogy ha teheti, még a végrehajtási eljárás megindítása előtt rendezze tartozását. Az önálló bírósági végrehajtót a munkájáért díjazás illeti meg, amely több elemből tevődik össze. A bírósági végrehajtói munkadíj főbb elemei: az alapdíj (amely a végrehajtási ügyértéktől függ), a helyszíni eljárásokért járó díj, valamint sikeres behajtás esetén a jutalék. A munkadíj maximális összege egymillió forint lehet, ami jelentős többletterhet jelenthet az eredeti tartozáson felül. Ha például Önnek 14 millió forintos tartozása van, a végrehajtónak járó munkadíj 186.000 Ft lesz. A végrehajtási ügyérték alapján határozzák meg a végrehajtót megillető munkadíjat. Az eljárás megindításakor a végrehajtási ügyérték határozza meg a munkadíj mértékét egy sávos rendszer szerint. Minél nagyobb a tartozás, arányaiban annál kisebb a munkadíj, de abszolút értékben természetesen növekszik. Például 100.000 Ft alatti követelésnél 9.000 Ft a díj, míg 10 millió forint feletti követelés esetén 166.000 Ft és a 10 millió forint feletti rész 0,5%-a. Ez azt jelenti, hogy egy 14 millió forintos tartozásnál a munkadíj 186.000 Ft. A végrehajtási eljárások költségei jelentősen változtak 2019 augusztusától. A 2019. augusztus 11. előtt indult eljárásoknál alacsonyabb munkadíjak érvényesek. Például 100.000 Ft alatti végrehajtás alá vont követelésnél a korábbi 4.000 Ft helyett ma már 9.000 Ft a munkadíj. Hasonlóan, a magasabb értékhatárok esetén is nőttek a díjak: 10 millió forint feletti követelésnél korábban 161.000 Ft és a 10 millió forint feletti rész 0,5%-a volt a díj, ma pedig 166.000 Ft és a 10 millió forint feletti rész 0,5%-a. Ha a végrehajtó kimegy az Ön otthonába vagy más helyszínre, további költséget kell fizetnie. A végrehajtó a székhelyén foganatosított eljárásért minden megkezdett óra után 9.000 Ft munkadíj és 4.500 Ft költségátalány illeti meg a végrehajtót. Ha a végrehajtó a székhelyén kívül foganatosított eljárásért száll ki, akkor ugyanez a díj érvényes, de magasabb, 3.500 Ft utazási költségátalány is felszámításra kerül. Fontos tudnia, hogy ha a végrehajtó ugyanazon a helyszínen egyidejűleg több ügyben is eljár, csak egyszer számíthatja fel ezeket a díjakat. A végrehajtót a konkrét kiadásain túl költségátalány is megilleti. A költségátalány illeti meg a végrehajtót a munkadíja 50%-ának megfelelő összegben. Például ha az Ön elleni végrehajtásban a munkadíj 186.000 Ft, akkor a költségátalány további 93.000 Ft. Ez az átalány akkor is jár a végrehajtónak, ha viszonylag kevés tényleges eljárási cselekményt végez az ügyben. A végrehajtási eljárás során tehát nem csak a munkadíjjal, hanem az 50%-os költségátalánnyal is számolnia kell. Ha a végrehajtó ingóságokat foglal le Öntől, további jelentős kiadásokra számíthat. A lefoglalt tárgyak elszállítása és tárolása komoly kiadást jelenthet. A szállítási költség a távolságtól és a tárgyak méretétől függ, míg a tárolás napi díja a tárolt ingóságok értékétől és méretétől függően változik. A helyszíni eljárási cselekmények során, ha ingóságok leltározására kerül sor, és ez két óránál hosszabb időt vesz igénybe, a végrehajtó minden megkezdett óra után 9.000 Ft munkadíjat számít fel. Emellett a lezárt helyiségek felnyitásának és újbóli lezárásának díja, valamint az esetleges szakértői díjak is Önt terhelik. Ha a végrehajtási eljárás eredményes volt, és tartozását részben vagy egészben megfizette, a végrehajtót behajtási jutalék is megilleti. Az 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegnél a jutalék 8%, az 5-10 millió forint közötti résznél 6%, míg a 10 millió forint feletti résznél 3%. Például egy 14.274.600 forintos teljes tartozás megfizetése esetén a behajtási jutalékot 828.238 forintban állapítják meg. Jó, ha tudja, hogy a behajtási jutalék maximális összege 4 millió forint lehet. Ez a jutalék a végrehajtót ösztönzi a hatékony munkavégzésre, de Önnek jelentős pluszköltséget okoz. Nemcsak a végrehajtót, hanem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart és a felügyeleti hatóságot is általános költségátalány illeti meg. Az általános költségátalány mértéke a végrehajtási ügyértéktől függ: 500.000 forint alatti követelésnél 5.000 forint, míg e feletti összegnél az ügyérték 1%-a. Egy 3 millió forintos tartozásnál ez további 30.000 forint kiadást jelent Önnek. Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján ezt a végrehajtási költséget is Ön mint adós viseli, ami tovább növeli a fizetendő összeget. Érdemes megjegyezni, hogy 2019. augusztus 15. Ha az Ön ellen indított végrehajtás kizárólag zálogjog érvényesítésére irányul, kedvezőbb helyzetben van. Ebben az esetben az önálló bírósági végrehajtót csak a munkadíj 50%-a illeti meg, ami jelentős megtakarítást jelenthet. Például egy 10 millió forintos jelzáloggal terhelt ingatlannál a munkadíj a szokásos 166.000 Ft helyett csak 83.000 Ft lenne. Ez a kedvezmény akkor is jár, ha a végrehajtót kéri, hogy csak zálogtárgyból kielégítés legyen. Ellenőrizze a végrehajtótól kapott értesítést, hogy valóban csak a csökkentett munkadíjat számították-e fel az Ön esetében. Ha az adós mellett más személyek is egyetemlegesen felelősek ugyanazért a tartozásért, bizonyos költségmegtakarításra van lehetőség. Ilyen esetekben a végrehajtót minden adós után csak a munkadíj 50%-a illeti meg, és az ügyviteli és iratkezelési díjat (8.000 Ft) is csak egyszer számíthatja fel. Ha például Ön és házastársa együtt vettek fel hitelt, és a teljes tartozás után a munkadíj 186.000 Ft lenne, így mindkettőjüktől csak 93.000 Ft-ot kérhet a végrehajtó. További kedvezmény, hogy a behajtási jutalék illeti meg a végrehajtót az egyetemleges adósok ellen egyidejűleg kért végrehajtásban, de csak egyszer. Ez különösen nagy összegű tartozásoknál jelenthet érdemi megtakarítást Önnek és adóstársainak. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. 7.1. Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni. A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. - a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. - az 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 38. A kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a kormány dönt. 7.2. 7.3. Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. 7.3.1. A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azokról, akiknek az ingatlanra vonatkozólag joguk van bejegyezve. 7.4. 7.5. A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - szakértő becsüs véleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. A végrehajtó (szintén a becsérték közlésével egy­idejűleg) tájékoztatja a zálogjogosultat, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. 7.6. A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosult kérelmére dönt (lásd a 6.12. 7.7. 7.8. Az ingatlant is rendszerint árverésen kell értékesíteni, főszabályként beköltözhető állapotban. 7.8.1. 7.8.2. 7.8.2.1. Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át, és legalább az árverést megelőző 5. A végrehajtó a hirdetmény kivonatát közzéteszi a kamara hivatalos lapjában. A kivonat a végrehajtó nevét, telefonszámát, az ügy azonosítására alkalmas számot, az ingatlan művelési ágát, helyrajzi számát, a tulajdoni hányadot, az ingatlan területét, lakott vagy beköltözhető állapotát, becsértékét, az árverésnek, valamint az ingatlan megtekintésének helyét és időpontját tartalmazza. A kivonatot legkésőbb az árverést megelőző 5. A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. A árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény ilyenkor is a licitnapló lezárásáig történő közzétételhez kötődik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha a közzétételi időtartamban az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára. Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének időpontját és a licitnapló lezárásának időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában. Az árverés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételének napját követő 60. 7.8.3. Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési AJÁNLAT megtétele előtt a végrehajtónál letétbe helyezte. Az előleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen a végrehajtói letéti számlára. 7.8.4. Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. Elektronikus árverés esetén, ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa. 7.8.5. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó közli az árverezőkkel a becsértéket és a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére. A kikiáltási ár a becsérték összege. Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. 7.8.5.1. 7.8.6. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlási jog gyakorlója megvette. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba. 7.8.7. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtó letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Ptk. 7.8.7.1. Ha az árverési vevőnek a fenti követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Ptk. szerint a szerződéses kapcsolatokban járó - az árverést követő 15. 7.8.7.2. Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog - amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna - az ingatlanon továbbra is fennmarad. Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 7.8.7.1. 7.8.8. Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja. 7.8.9. Az elektronikus árverési rendszer az árverést - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. 7.8.10. Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek. Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékes időponttól illeti meg, feltéve hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. 7.8.11. Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek az árveréstől számított 30. napig (ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg. 7.8.11.1. A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha a lakóingatlan az adós egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. A halasztás iránti kérelmet meg kell jelölni indokkal és alátámasztó iratokkal. A halasztásról szóló döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezés jár. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni. 7.8.11.2. Ha a kiköltözésre az erre megadott időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt. 7.8.12. 7.8.12.1. Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - a végrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta, és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet. Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a korábbi árverési vevő felajánlott, a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító bíróság végzése alapján megtéríteni. 7.8.13. Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni. Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni. 7.9. A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára - az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken - árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ha az ilyen értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül. A vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél. 7.10. Amennyiben a második árverés is sikertelen volt, úgy a végrehajtást kérő veheti át az ingatlant. Ha több végrehajtást kérő van, a végrehajtó megállapítja a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot. Az ingatlant az veheti át, aki a becsérték felét meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. 7.10.1. A becsérték felének, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. 7.10.2. A szünetelés kezdő időpontjától számított 6 hónapnál korábban nem lehet újabb árverést kitűzni. Az újabb árverésre a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a végrehajtást kérő kívánsága szerint a fenti szabályok szerint átveheti az ingatlant. Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. Jogerős fizetési meghagyás alapján kezdeményezett végrehajtási eljárás esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 12.000,- Ft, legfeljebb 150.000,- Ft. ...

Infographic: A végrehajtási költségek felépítése (munkadíj, költségátalány, behajtási jutalék, általános költségátalány)

tags: #vegrehajto #dija #arveres

Népszerű bejegyzések: