A tulajdoni lap és az épületek feltüntetése: mit érdemes tudni a berbeadas szerepel e a tulajdoni lapon témáról

A mai téma kevés alkalommal kerül elő ingatlanos blogokon, és ritkán is esik szó róla ügyfél és értékesítő között. A minap azonban olyan helyzet történt, hogy belebotlottam egy ingatlanba, amelynél egy fontos mozzanat elmaradt. No, de mi történik akkor, ha megnézted a megvásárolni kívánt házat, majd lekéred a tulajdoni lapját, és legnagyobb megdöbbenésedre egyáltalán nem szerepel a lakóház megnevezés a dokumentumon. Az épületfeltüntetés lényege és célja az, hogy egy elkészült felépítmény létezése rákerüljön a tulajdoni lapra, és a nyilvántartási térképre egyaránt. Ezzel válik az ingatlan-nyilvántartás részévé, vagyis hivatalosan így bizonyítható egy épület létezése.

A földmérő szakember a felmérés után elkészíti a vázrajzot, amelyet a megfelelő mellékletekkel együtt benyújt a területileg illetékes földhivatalba. Kell hozzá az épület használatbavételi engedélye. Azonban, ha az épület, vagy épületrész engedély nélkül, de bizonyíthatóan már több mint tíz éve felépült, abban az esetben ki kell deríteni, hogy megvan-e még az épületre vonatkozó eredeti, jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedély. Esetleg meg lehet próbálni az illetékes építési hatóság irattárából kikérni annak hitelesített másolatát. A záradékolt épületfeltüntetési vázrajzhoz csatolva a korábban kiadott használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt, azonnal megtörténik a földhivatali ingatlan-nyilvántartási átvezetés is. Ha a ház 10 éven belül épült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni az építési hatóságtól. Keresni kell egy építészmérnököt, aki elkészíti az építészeti-műszaki tervdokumentációt. Ezt csatolni kell a fennmaradási engedélyhez, és ezen kívül a hiteles tulajdoni lap másolatot, a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, a közműkezelők nyilatkozatait, a statisztikai adatlapot, és a polgármester településképi véleményét is. Ha az épület igazolhatóan 10 évnél régebben épült, akkor az építési hatóság intézkedési jogköre már elévült. Általában az ingatlan eladásakor szokott fény derülni arra, hogy nem szerepel az épület a térképen. Ha szerepel ugyan, de nem a valóságnak megfelelően, az általában a térkép elkészülését követően megvalósult, későbbi engedély nélküli, vagy nem engedélyköteles építkezések vagy hozzáépítések következménye. Jelezni kell tehát az illetékes földhivatal felé a változást, és az ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni azt. (A használatbavételi engedély kiadásának 2013. január 1-től feltétele is a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe.)

Az építésügyi hatóság akkor is kiadja a határozatot, ha nem áll rendelkezésre az eljárás megindításakor a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz, viszont a feltöltést az OÉNY-be, a jogerőre emelkedéstől számított 60 napon belül kötelező megtenni. Abban az esetben tehát, amikor az épület kiterjedése, körvonala megváltozik, minden esetben be kell adni az ehhez kapcsolódó vázrajzot a földhivatalba. Ha az önerőn kívül lakáshitelre is szükséged van az ingatlanvásárláshoz, a hitel folyósításának sok esetben feltétele az, hogy a hiteles térképmásolaton látható adatok megegyezzenek a valósággal. Ebben az esetben természetesen nem kell két alkalommal is épületfeltüntetési kérvényt beadni. Ha tehát elbontod az eredeti épület egy részét, de építesz is hozzá új helyiségeket, egy lépésben megoldható az elbontott épület vagy épületrész törlése, majd az új épület feltüntetése is az épületfeltüntetési vázrajzon. Ilyen okirat az eredeti jogerős bontási engedély egyik példánya, ha van. Abban az esetben, ha csak az építési engedélyben van megemlítve a bontás, akkor az önkormányzat építéshatósági osztályától kell kérni egy hatósági bizonyítványt, amely igazolja a bontás tényének megtörténtét.

Szívesen olvasnál hasonló témákról? Bízom benne, hogy érdekes információkat sikerült nyújtanom ez alkalommal is, és aki olvasta ezt a cikket mindenképpen ellenőrzi majd az épületfeltüntetés helyességét a földhivatalban, mielőtt ingatlant ad el vagy vásárol. Az építésügyi előadóval is javasolt egyeztetni. Ha minden rendben van ezen a téren, szívesen segítek az ingatlan értékesítésében Győrben és környékén. Keress bizalommal!

Keressük a legfontosabb információkat a tulajdoni lapról: Ki a tulajdonos, mekkora a tulajdoni hányad, van-e teher, illetve milyen jogok terhelik az ingatlant. A tulajdoni lapot minden ingatlan esetében a földhivatal nyilvántartása tartja, és a bejegyzett adatok tekinthetők közhitelesnek, amíg bizonyítást nem hoznak ellene. A részleteket három részben találjuk a lapon: I. rész - helyrajzi szám és alapterület; II. rész - tulajdonosok és tulajdoni hányadok; III. rész - terhek és jogok. A széljegyek jelzik, hogy folyamatban van-e valamilyen eljárás az ingatlannal kapcsolatban. A teljes vagy szemle másolatban látható minden olyan bejegyzés, amely a jelenlegi és korábbi tételeket érinti. A hiteles tulajdoni lap forgalomképességét és bizonyító erejét hangsúlyozza a legtöbb ügyvéd és közvetítő szakember. A nem hiteles lap csupán tájékoztat, de nem hordoz tanúsító erőt. Gyakran kérik a teljes tulajdoni lap megtekintését az adásvétel előtt, és érdemes megőrizni a releváns iratokat a folyamatban.

Az iratbetekintés és az iratok kikérése költségekkel jár, amelyet az igazgatási szolgáltatási díjak fedeznek. A földhivatal Online rendszere lehetővé teszi a hozzáférést Ügyfélkapus bejelentkezéssel, akár 24/7, a hét minden napján. A jogi és pénzügyi folyamatok során elengedhetetlen a pontos, naprakész információk megismerése: a tulajdonos személye, a tulajdoni hányad, a terhek és a jogok pontos azonosítása. A társasházi lakásoknál külön figyelmet igényel a tulajdoni lap, mert itt a törzslap és a különlap vizsgálata egyaránt szükséges lehet. A bejegyzések sorrendje, a szemle és a teljes másolat közti különbség megértése alapvető a vásárló és az eladó számára egyaránt. A berendezések és a használati jogok tisztázása - például a garázs vagy közös helyiségek viszonyai - gyakran központi kérdés. Végül a helyszíni ellenőrzés és az iratok beszerzése legyen az első lépés minden ingatlanügyletben, hogy elkerüljük a későbbi meglepetéseket.

Rövid összegzés a legfontosabb lépésekről

1. Lekérés - mindig kérjük le a teljes tulajdoni lapot a földhivataltól vagy az Ügyfélkapun keresztül. A szemle másolat a jelenlegi bejegyzéseket mutatja, a teljes másolat pedig a korábbi és aktuális bejegyzéseket is.
2. Széljegyek figyelése - ezek jelzik a folyamatban lévő kérelmeket; sorrendjük alapján kell értelmezni őket.
3. Jelzálogjog és terhek - tisztázni, hogy ki a jogosult, mekkora összeg, és hogyan törölhető a teher a konstrukciók szerint.
4. Haszonélvezeti jog - alaposan vizsgálandó, mert a vevő birtoklását korlátozhatja.
5. Épületérték és rendeltetés - az épület fő rendeltetése befolyásolja a banki és adásvételi feltételeket.
6. Társasházak különös figyelmet - a törzslap és közös tulajdonra vonatkozó jogok összefüggései.
7. Értékbecslés és tanácsadás - érdemes jogi és szerződéses szempontból is tisztázni a helyzetet egy szakemberrel.

Hasznos megjegyzés: ha osztatlan közös tulajdonról van szó, előfordulhat, hogy a teljes adásvételhez használati megosztási szerződésre is szükség lehet a tulajdonjog rendezése érdekében.

tags: #berbeadas #szerepel #e #a #tulajdoni #lapon

Népszerű bejegyzések:

• Iker- és családi házak átgondolt tervezése nulla garázs opcióval
• Ban Ilona Ingatlan – mélyre ásó áttekintés a Jolly Ingatlaniroda és partnerek számára
• Autóbeállók Debrecenben – árak és piac áttekintése
• Miért létfontosságú a megfelelő biztosítás alulbiztosított ingatlanoknál
• Eladó lakások Berzenczey utcában – piaci elemzés a Ferencvárosban