Hazai jogrendszerünkben a végrendelet érvénytelenségének megállapítása és a végintézkedés érvényessége
Hazai jogrendszerünk elismeri az örökhagyó végintézkedési szabadságát. Mit jelent a végintézkedés? c.) halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Mit jelent a végintézkedési képesség? A végintézkedési képesség a jog szabályai szerint azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon rendelkezhet. Végintézkedést tenni csak személyesen lehet. Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. - cselekvőképtelen személy ennek megfelelően nem rendelkezik végintézkedési képességgel. Ez a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személyekre is vonatkozik. Ilyen esetekben a bíróság először abban a kérdésben foglal állást (elmeorvos szakértő bevonásával), hogy az illető személynek a végintézkedés megtételének időpontjában teljesen hiányzott-e az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége. Ugyanakkor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy végrendelete érvényes, ha a végrendelkezés idején a gondnokságot még nem szüntették meg, de a gondnokság alá helyezés oka már megszűnt. A cselekvőképesség hiánya miatt érvénytelen végrendelet érvényessége minden esetben orvosolható (később, az ok megszűnésével és a végrendelet jóváhagyásával.) - korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet. Ilyenkor sem a törvényes képviselő beleegyezésére nincs szükség, sem a gyámhatóság hozzájárulását nem kell beszerezni. Amennyiben a végintézkedés formája öröklési szerződés - mivel kétoldalú jogügyletről van szó - a hozzájárulás és a beleegyezés is szükségessé válik. - A vak, az írástudatlan és az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Az általa kötött öröklési szerződés vagy általa tett halál esetére szóló ajándékozás is csak közvégrendelet formájában érvényes. Mi a végrendelet? E feltételek hiányában a végrendelet jogi szempontból nem létezik. Az örökösnevezés csak a köztudatban kötelező eleme a végrendeletnek, valójában nem törvényi kellék. Végrendelet tehát az olyan okirat is, amely mondjuk csak kizárást vagy kitagadást tartalmaz. A fent említett minimális kellékek vizsgálata az eljáró hatóság (bíró vagy közjegyző) számára hivatalból kötelező. A végrendelkezés történhet írásban vagy kivételesen szóban.
Közvégrendelet alakszerűségi követelményei
Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közjegyző előtt tett végrendelet csak abban az esetben minősül közvégrendeletnek, ha rendelkezik a közjegyzői okiratra előírt általános kellékekkel. Közvégrendelet bármelyik közjegyző előtt tehető, de a közjegyző csak olyan személyhez mehet ki végrendeletet készíteni, aki illetékességi területéhez tartozik. Közvégrendelet felvételére helyi bíróság előtt 2014. március 15. Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a végrendelkező házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
Írásbeli magánvégrendelet
Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyónak vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére szóló magánokiratba foglalt rendelkezése. Ki kell hogy tűnjön az okiratból a végrendeleti minőség, valamint a keltezés ideje. A keltezés időpontjának egyetlen meghatározott napra kell esnie. Holográf végrendelet esetén a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell aláírnia. Az ügyvéd bélyegzője vagy a végrendeleti tanuk címe önmagában nem elegendő a keltezés feltüntetésére. A keltezés téves megjelölése korrigálható, ha utólag tisztázható a valós időpont. A keltezés helye és az örökhagyónak a dokumentumot saját kezűleg alá kell ínie. Általában a teljes névnek kell szerepelnie, de egy személyes levélben tett végrendeletnél a Kúria egy ügyben engedte, hogy csak az utónevet tüntessék fel. Ha a végrendelet több lapból áll, minden lapot folyamatos számozással és aláírással kell ellátni. Összeférhetetlenségi szabályok: a végrendelet tartalmának kialakítója és ezek hozzátartozói javára szóló juttatások csak akkor érvényesek, ha azt a végrendeletet készítő személy saját kezű aláírásával hagyta jóvá. Tanú javára szóló juttatás akkor érvényes, ha a végrendelkezésnél a kedvezményezett tanún kívül még két tanú közreműködött. A PK 86. sz. 3.) közjegyzőnél letett végrendelet esetében az érvényesség feltétele, hogy az örökhagyó a végrendelet minimális kellékeivel rendelkező magánokiratot célzatosan és személyesen helyezze letétbe a közjegyzőnél. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell tudomása legyen. A közjegyző a végrendelet letétbe helyezéséről jegyzőkönyvet kell felvennie és annak átvételéről elismervényt kell adnia. A végrendeletet a közjegyző a jegyzőkönyvvel együtt őrzi. A szóban történő végrendelkezés a végintézkedés tételének kivételes formája. A PK 88. számú állásfoglalás szerint az életet fenyegető rendkívüli helyzet objektív legyen, és a tanuknak a végrendelet tartalmát pontosan ismerniük kell. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy előtt nem tehető érvényesen szóbeli végrendelet. A tanuknak képesnek kell lenniük az örökhagyó személyazonosságának azonosítására.
A végrendelet tartalmi elemei és értelmezése
A végrendelet tartalmát az örökhagyó szabadon állapítja meg. A törvény példálózó felsorolással és fakultatív jelleggel írja le a legtipikusabb tartalmi elemeket. Az örökhagyó nem köteles öröklési jogi rendelkezéseket teljes mértékben betartani, de a bírói gyakorlat szerint elegendő, ha a végrendelet szövegéből egyértelműen megállapítható az öröklésre jogosult személy. A méhmagzat is örökösül nevezhető, de öröklési jogképessége feltételes. Az örökhagyó halálakor meg sem fogant gyermeket nem lehet örökösül nevezni. Lehetőség van egy vagy több helyettes örökös nevezésére. Ezen felül a törvényes örökös kiesése esetére is lehet helyettes örököst nevezni.
Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha több örököst nevez, és nem határozza meg részesedésüket, egyenlő arányban örökölnek. Az egyenlő hányad szerinti öröklés vélelme megdönthető vélelem. Ha valamelyik nevezett örökös kiesik, a hagyaték rá eső hányada megüresedik, és törvényes öröklés nyerhet érvényt.
Értelmezés és jogkövetkezmények
A végrendeletet úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akaratát minél teljesebben érvényesítse (favor testamenti elve). A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata: ha végrendelet marad az örökhagyó után, az határozza meg az öröklés rendjét. Végintézkedés hiányában a törvényes rend az irányadó. A végrendeletet kizárhatja végakaratban kifejezett nyilatkozat, de a megtámadás folytán válhat érvénytelenné. A tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a végrendelet megtámadására vonatkozó igény bármikor érvényesíthető.
A megtámadás három fő formája: visszavonás, új végrendelet tétele, visszavétel. A visszavonó nyilatkozatot a végrendelet megtételére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Ha a korábbi végrendeletet az új tétele visszavonja, a korábbi hatálytalanításra kerül. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát akkor veszíti, ha a végrendelkező visszaveszi; kivétel, ha a letett irat a végrendelet kellékeinek egyébként is megfelel.
Mi a különbség a végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága között? A hatálytalanság és az érvénytelenség jogi következményei megegyeznek abban, hogy az érdekelt hivatkozhat rájuk, és a hatálytalanság megállapítására vonatkozó igény nem évül el. A végrendeleti örökös vagy hagyományos örökösváltozás jogát a jogerős megállapítás elveszi. A valódi örökös követelheti a hagyatéki tárgy kiadását. Az álörökös továbbra is jóhiszemű lehet addig, amíg a hagyatéki végzés alapján a vagyontartás megmarad. Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés nem érintett. A végrendeletet úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg érvényben maradjon.
- Végrendelet érvénytelenségének megállapítása a megtámadó nyilatkozat alapján történik.
- A tanúk és a szakértői vélemények mérlegelése során a bizonyítékok értékelése a jogalkalmazói szabadság kereteiben történik.
- A végrendelet hatálytalanságának felismerése esetén a hagyaték rendezése törvényes öröklés szerint történik, ha a végrendelet érvénytelenítése jön létre.
tags: #vegrendelet #ervenytelensegenek #megallapitasa #per #illetek