Veszprém Bakony Művek lakótelep: történet, kapcsolatok és városfejlődés
A hetvenes évek végén Veszprémben volt egy mondás, nevezetesen, hogy háromféle ember él a városban: aki dolgozott, aki most dolgozik és aki dolgozni fog a Bakony Műveknél - és ez nem vicc volt, hanem statisztika.
A Bakony Művek fénykorában 6500 embert foglalkoztatott, ezzel nemcsak a város legnagyobb munkáltatója lett, hanem a megye legnagyobb gépipari üzeme is.
A Bakony Művek, illetve jogelődje története 1938-ban kezdődött: a Magyar Királyi Hadianyaggyár alapított itt lőszergyárat, amit a németek a háború végén szétszereltek és elvittek.
1949-re állami vállalat lett belőle, hivatalos néven Veszprémi Fémfeldolgozó, papíron turistafelszerelésekre szakosodva, gyakorlatban lőszerrel és harckocsijavítással.
Aztán lassan átfordult civil irányba: szifonpatron, rúzstok, öngyújtó, kerékpárdinamó, zár, kapcsoló.
1968 után jött a szintlépés.
A Szovjetunió és a Fiat megállapodott a licencgyártásról, megszületett a Togliattiban épülő óriásüzem, és ezzel együtt Magyarországot is bevonták beszállítóként.
Innentől a veszprémi Bakony Művek nemcsak csavarokat gyártott: komplett gyújtáskapcsolókat, kormányzárakat, ablaktörlő rendszereket, kürtöket és feszültségszabályzókat szállítottak a Zsiguliba/Ladába/VAZ-ba - nevezzük, ahogy tetszik, ugyanaz az autó.
Az első évben 35 ezer komplett elektromos készlet ment Togliattiba.
1971-re ez 150 ezerre nőtt, 1972-73-ban pedig már 300 ezerről beszélünk - ez akkoriban nagyjából a teljes szovjet igény felét jelentette.
A hetvenes évek végére évente 400 ezer szett ment ki Oroszországba.
A kooperáció nem forintban térült meg.
A hetvenes-nyolcvanas években úgy nézett ki a deal, hogy a Bakony Művek alkatrészt adott, Magyarország pedig cserébe autót kapott.
A szám kemény: a csúcsidőszakban évente körülbelül 10 ezer Lada jött be a szovjet oldalról csak ezért a programért, plusz a lengyel vonalról is érkeztek Kis-Polákok.
Ez nagyjából évi 16 ezer új személyautót jelentett Magyarországnak - egy olyan időszakban, amikor a saját autó státuszszimbólum volt, sorban állással, valutakerettel, telefonos ismerősökkel.
A Bakony Művek közben elkezdett mindenbe belefolyni, amiben csak áram folyt.
Volt egy kényes sztori is.
A budapesti gyújtógyertyaüzemet a hatvanas évek végén „betolták” a Bakony alá.
A termék először Timkor néven futott, majd Bakony gyújtógyertya lett belőle.
A gond az volt, hogy a minőség nem volt mindig ott, ahol lennie kellett, a piac inkább vette az NDK-s Isolator gyertyát.
A selejtarány néha húsz százalék (!) körül mozgott.
Ere jött a korszakváltás: a nyolcvanas évek elején a Bakony Művek leszerződött az angol KLG-vel (Smith Industries).
Ez teljes technológiatranszfert jelentett: receptúra, kemence, mérés, minden.
A gyár 1982-re eljutott oda, hogy már nemcsak belföldre, hanem tőkés piacra is tudott gyertyát adni.
A nyolcvanas évek elején a cég már nemcsak egy gyár volt, hanem rendszer: Veszprém mellett hét másik telephelyen dolgoztak (Várpalota, Tapolca, Keszthely, Devecser, Dudar, Kerta, Mezőlak), Budapesten pedig saját márkabolt működött a Kertész utcában.
A vállalat annyira meghatározó szereplő volt, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag hozzá igazodott.
A létszám 3000-ről 5000-re ugrott, majd 6100-ra, és a dolgozók több mint fele nő volt - ez fontos: a Bakony Művek nemcsak ipart épített, hanem családi megélhetést adott egész városrészeknek.
Csakhogy közben a nagy rendszer már recsegett-ropogott.
A KGST-kapcsolatok lassultak, az alkatrész-utánpótlás akadozott, a beruházások csúsztak, a géppark öregedett.
A Bakony Művek évtizedeken át meghatározó autóipari beszállító volt Veszprémben, amelynek neve összeforrt a város ipartörténetével.
A gyár a hatvanas évek végén csatlakozott a legendás VAZ-kooperációhoz Magyarországon, így a veszprémi üzem alkatrészei - gyújtáselosztók, kürtök, kormányzárak - százezres tételekben kerültek be a Zsigulikba és Ladákba.
A magyar autóipari alkatrészgyártás ezzel a programmal kapott új lendületet: a szocialista gazdaság egyik legsikeresebb exportmodellje született meg, amely évtizedekre meghatározta a régió fejlődését.
A Bakony Művek (BAKONY Autóalkatrész Gyártó Rt.) története a II. világháború előtti időkre nyúlik vissza, ugyanis a Bakony Művek Rt. Az elkövetkezendő években élte a gyár az aranykorát.
Az 1998-as orosz válság miatt a gyár működése ellehetetlenülni látszott.
A súlyos anyagi helyzet miatt a Bakony Művek Rt. eladta ingatlanjait, beleértve a sportkomplexumot is.
Időközben a Bakony Művek Rt. A gyár a működése ideje alatt jelentős mértékű környezetkárosítást követett el, ami még napjainkban is jelen van a területen.
Az elmúlt évtizedek hátrahagyott dokumentumait, okleveleket, korabeli fényképalbumokat, könyveket és egyéb egykor a falakon büszkén lógó kitüntetéseket annál inkább.
Bejárásunk során találunk egy térképet is, amin további bővítések is szerepeltek, mint például a tanmedence, és a fedett-pályás lőtér is.
A tekepályából szinte csak maga a nyers pálya maradt meg, meg néhány bábu.
Gyerekek játszanak a betonos pályán.
Kevés emlékeimről a videó elején beszámolok nektek, ugyanakkor a túratársam, Balázs a második napi bejáráson jött rá, hogy ő is volt ebben a táborban.
Ha tetszett, iratkozz fel a youtube csatornára is a további videókért!
Kövess Instagramon is!
Autóroncs videókért ide, cikkekért pedig ide kattints!
Amennyiben a város is rábólint, az egykori Bakony Művek területén (ma Csererdő városrész) további kisvárosi lakóövezet és kisebb ipari üzemeket magában foglaló ingatlanegyüttes is kialakulhat.
A tanulmányterv elkészült, amely tartalmaz egy újabb közúti csatlakozást a Házgyári úthoz.
A beruházás ütemezetten valósulhat meg.
V7 - Az egykori Bakony Művek területén még szabadon álló ingatlanok tulajdonosa kezdeményezte Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatánál az ingatlanokat érintően a területfelhasználás, illetve építési övezet módosítását, valamint a tömbbelsőt érintő úthálózat felülvizsgálatát az ingatlanon tervezett fejlesztéseinek megvalósíthatósága érdekében.
Az önkormányzata felhívta az indítványozó figyelmét, hogy a módosítás kidolgozásához, átvezetéséhez településrendezési szerződés megkötése szükséges.
Az egyeztetés alapján a megbízó a fejlesztés ütemezése mellett döntött.
Első ütemben, jelen módosítással a fejlesztéssel érintett terület egyrészt a közelmúltban a hatályos településrendezési tervekkel összhangban lakóterület céljára felparcellázott 8676-8703 hrsz. ingatlanok (28 916 négyzetméter), valamint a jelenleg szintén beépítetlen (tervezett használat szerint szintén lakóterület) 8675 helyrajzi számú, belterületi ingatlan egy része (26 600 négyzetméter).
Második ütemben, jelen tanulmánytervvel, módosítással még nem érintett, a 8675 hrsz. belterületi ingatlan fennmaradó része (64 755 négyzetméter) és a 0111/22 hrsz. A hatályos településrendezési eszközökben rögzített kisvárosias lakóterület indokoltsága ma már nem áll fenn.
Az egykori Bakony művek területén mára kialakult tulajdonos és vállalkozások stabil alapjai egy ipari park rendszerű gazdasági terület működésének.
A terület ma egyértelműen fejlődés alatt áll, amely további vállalkozásokat vonz.
A ma még nem beépített területek iránt az a reális igény, hogy az egykori Bakony Művek területén elhelyezkedő (tervezett) lakó- és különleges beépítésre szánt területek a közvetlenül szomszédos ingatlanokkal azonos területfelhasználásba kerüljenek.
Mindez ütemezetten tervezett, első ütemben (jelen módosítással érintetten) a már kialakított, közművel ellátott, megközelítéssel biztosított, tervezett lakóterületek, illetve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó különleges terület egy részének hasznosítása tervezett.
Az I. ütemben hasznosításra tervezett ingatlanok a már jelenleg is beépített ingatlanok határáig terjednek északi irányban.
Jelen módosítás célja a lakóterület céljára kialakított, jellemzően 1000 négyzetméter körüli telkek megtartása kisebb telephelyek céljára, a fennmarató, e területektől északra lévő 8675 hrsz.
Megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a beépíthetőség az egész területre vonatkozóan tíz százalékkal nö, a területhasználat intenzitása (szintterület) ennek többszörösével csökken, mindamellett, hogy a zöldfelület mértéke nem csökken!
Az látszik, hogy a terület használatának aránya megváltozik.
A terület ma a működéshez szükséges közművekkel ellátott.
A korábban kisvárosi lakóterület céljára kialakított telkek közművesítése megtörtént.
A kiépülő gazdasági telkek közműfejlesztése szükségszerű.
A várható fejlesztésekkel a közlekedési forgalom a jelenlegihez képest növekedni fog.
tags: #veszprem #bakony #muvek #lakotelep
Népszerű bejegyzések:
- Nagyító alatt a földalapú fedezet: mit jelent a lakáshitelben?
- Ismerje meg a Paksi Atomerőmű tájékoztatóját és látogatócentrumát
- Gyors jelzáloghitel feltételeinek részletes összehasonlítása
- Legfelsőbb Bíróság birtokvédelem: gyors védelem és a bírósági eljárás útja
- Tokodi Zoltán: Királykút lakópark információi