Vésztő városháza alapterülete és környezete
A városháza a település központjában, nagyobb saroktelken áll. A tagolt tömegű, összetett U alaprajzú épületet téglapilléres kerítés és fákkal beültetett előkert választja el az utcavonaltól. Főhomlokzata zárt, tizenhárom tengelyes központi épülettömbje kétszintes, melyhez L alakban hátranyúló földszintes oldalsó szárnyak csatlakoznak. A főhomlokzat középrészét ötaxisos rizalit emeli ki, a földszinten boltozott kapualjba vezető félköríves portál nyílik. Az emeletet pilaszterek tagolják, s közöttük nagy félköríves ablakokkal. Középsőből konzolos alátámasztású erkély nyílik, amely felett barokkos - a város címerével díszített oromzat - koronázza a főpárkányt. A keleti homlokzat két oldalán kéttengelyes rizalitok, középütt a portál két oldalán pedig hangsúlyos lépcsőháztornyok emelkednek.
Az 1897-1903 között épült vésztői község-, utóbb városháza a település központjában, a városkát észak-déli irányban átszelő Kossuth Lajos utca és a Rákóczi utca sarkán emelkedik. Az épületet a főútvonaltól és az azzal párhuzamos, fákkal és sövénnyel szegélyezett járdától és kerékpárúttól az épülettel egykorúan épült, alacsony téglalábazaton ülő, téglapillérekkel tagolt kerítés választja el. Erről három kapu (egy középső nagyobb, és két kisebb oldalkapu) nyílik, melyek az épület különböző funkciójú részeibe (óvoda, polgármesteri hivatal, okmányiroda/volt rendőrség) vezetnek. A kerítés téglából felfalazott részei vörössel vannak lefestve, a pillérek közötti szakaszokat homorú ívvel lezárt, zöldre festett fémrács tölti ki. A városka egyik legreprezentatívabb épülete nagyméretű saroktelken fekszik. Az épület alaprajza és tömegformája szimmetrikus kialakítású. A városháza funkcióját ténylegesen is ellátó központi épülettömb kétszintes, U alaprajzú, melyhez kétfelől egy-egy L alaprajzú, az udvar irányába lépcsőzetesen hátranyúló földszintes épületszárny csatlakozik. Így a város felé a tagolt tömegű épület zárt főhomlokzatát mutatja, a tágas, de körülkerített hátsó udvar felől pedig egy cour'd honneur-ös elrendezés tárul fel. A városháza főhomlokzatának tömegalakítása és faltagolása is szimmetrikus.
A főhomlokzat részletei
A kétszintes középső épülettömb Kossuth Lajos utcára néző főhomlokzatát tizenhárom axis tagolja. Középrésze előtt enyhe kiülésű, ötaxisos rizalit tűnik fel. Az oldalsó szakaszok négyaxisosak. A rizalit középső axisa hangsúlyosabb: ezt a földszinten boltozott kapualjba nyíló kétszárnyú portál, az emeleten konzolokon nyugvó erkély tagolja. A földszinten egységes kialakítású félköríves lezárású, keresztosztós ablakok sorakoznak (12), melyek közül a délről számított harmadik vaknyílás. Az emeleten, az oldalsó szakaszok esetében a földszintiekkel megegyező szélességű és magasságú, ám téglalap alakú és egyszerű, egyenes szemöldökkel lezárt keresztosztós ablakok láthatóak. Az épületen alacsonyabb, világosszürke kőlapokkal borított lábazat fut körbe. A rizalit emeleti részétől eltekintve az épület vakolata mindkét szinten sávozott. A két szintet kisméretű, kubus-szerű konzolokkal alátámasztott övpárkány választja el egymástól. Az övpárkány két oldalán szélesebb, tagolatlan felületű és vékony keretléccel leválasztott vakolatsáv húzódik. Az alsó övpárkány részeként, a felső az emeleti ablakok vakolatmellvédjeit is befogadó lábazati sávként jelenik meg. Az épülettömb két szélét, mindkét szinten egy-egy pilaszter tagolja. Törzsük sávozott vakolatú, az alsók fejezetrészét a golyvázott övpárkány, a felsők lábazatát a hasonlóképp körbevezetett mellvédsáv alkotja. Az emeleti pilaszterek törzsén továbbá vakolatdísz, fejezetükön virágornamens jelenik meg. A földszintet az ablakok között szélesebb, enyhén előugró falsávok tagolják, az ablakok mellvédjeit e falsávok között fennmaradó mélyebb, eltérő színezésű, geometrikus motívumokkal is hangsúlyozott mezők alkotják. Az emeleten a mellvédek tükrös kialakításúak, tagoltabbak. A rizalit és az oldalsó szakaszok ablakai között e tekintetben is eltérés mutatkozik. A klasszicizáló koronapárkányt szintén vakolatsáv előlegezi meg. A főpárkány lezárását akantuszlevelekkel díszített konzolok hordozzák, a konzolsor alatt tojásléc húzódik. A rizalit esetében a főpárkány felett alacsony attika tűnik fel. A rizalit emeleti részét három-három pilaszter tagolja. A pilaszterek a mellvédzónába illeszkedő bázison ülnek, lábazatuk attikai, artikulált korinthoszi-jellegű fejezetüket a nyakgyűrű felett három rozetta díszíti. Törzsüket eltérő színezésű tükör tagolja. Az osztópárkány alatti sávban a párkányt hordozóknál nyújtottabb arányú konzolpár készíti elő a pilasztereket. A főpárkány alatt húzódó vakolatsáv a rizalit középső szakasza esetében megszakad. Itt a középső, erkéllyel is összefüggő nyílást övező vakolatkeret záradékába (és az ablak puttófejes konzolára) illesztett, barokkos keretbe foglalt címábra látható. Ugyanezt a szakaszt alacsony (Városháza feliratos) attikán ülő törtvonalú, barokkos oromzat koronázza, melynek közepében nagyméretű medalion s benne Vésztő festett címere látható. A korona- és osztó párkányok motívuma a keleti és nyugati oldalsó részeken is folytatódik. Az erkélyt nagyméretű volutás, levéldíszes konzolok hordozzák, mellvédjét törpepillérek közé erősített öntöttvas korlát alkotja. A rizalit emeleti ablakait a pilaszterek oldalához illeszkedő alacsonyabb pillérek fogják közre, melyekről az ablak félköríves lezárását övező vakolatkeret indul. A pillérek fejezetrészét három-három rozetta díszíti. A földszintet és a rizalit emeleti részét tagoló félköríves ablakokat zárókövek koronázzák. A plasztikus záróköveket a földszinten levél, az emeleten puttófej díszíti. Az utóbbiakról vékony, kétfelé hajló drapériadísz indul. Az oldalsó szakaszok emeleti ablakait eltérő színezésű vakolatkeret és magasabbra helyezett egyenes szemöldökpárkány koronázza. Az ablak és a szemöldök közötti felületen geometrikus motívumok vannak. A központi épülettömb nyugati részének két oldalán a korona-, és az osztó párkányok motívuma folytatódik, a mindkét homlokzatrész kéttengelyes, két-két félköríves, illetve egyenes lezárású ablak tagolja. A keleti homlokzat képét az épület középtengelyében nyíló kaput közrefogó erősen kiülő kétszintes épületrészek határozzák meg. Ezek a zárt, csak keleti oldalukon ablakokkal megnyitott toronyszerű tömbök a városháza lépcsőházait rejtik magukban.
Az épületegyüttes környezete és funkciói
A nyugati és északnyugati oldalon lévő két földszintes épülettömb a központi résszel összekötő szárnyakkal rendelkezik. A déli és az északi épülettömb - bár eltérő rendeltetésű intézmények kaptak benne helyet - homlokzataik nagyjából megegyező kialakításúak. Nyugati homlokzatuk négy-négy axisos, tükörképes kialakítású. A széleken egy-egy hangsúlyosabban kiugró, egyaxisos rizalit látható, melyek mögött az épülettömbök hátranyúló, az udvart keretező szárnyai húzódnak. Az északi épülettömb északi homlokzatának keleti részét egy további kiülő épületrész bővíti, így ez a tömb L alaprajzúvá egészül ki. Mindkét épülettömb homlokzatainak vakolata sávozott. A nyugati homlokzaton a rizalitok széleit lizénák tagolják. Az épülettömbök sekély tagolású, kétzónás koronapárkánya a főépület övpárkányának magasságában fut körbe. Az alsó zóna a földszinti nyílásoknál mélyebb faltükört és keretezést kínál, míg az emeleten a mellvédzóna és a nyílások kialakítása eltérő. Az épületek fényezése és vakolatarchitektúrája egységesen sávozott, de a részletekben a rizalitok és a oldal részletei különböznek. A központi épülettömb mögött betonozott parkoló található.
A déli épülettömb déli homlokzata hétaxisos, a széleken lizénákkal és azonos kiosztással hét egyező méretű szegmensíves lezárású ablakot tartalmaz. Az ablakok keretezésmódja, a koronapárkány-attika, a mellvédzóna kiképzése, a vakolatarchitektúra részletmegoldásai az épülettömb nyugati homlokzatának északi szakaszát idézik. Az épület keleti része alá van pincézve. Az udvari homlokzatra néző ablakok formája a déli kivételével eltér az utcai ablakokétól: itt egyszerű egyenes lezárású nyílások tűnnek fel. Az északi oldal nyílásai mögött folyosó húzódik, amelyet a nyeregtetőhöz illeszkedő, de laposabb vonalú félnyeregtető fed. Az északi épülettömb északi homlokzata négyaxisos, a déli oldalon kiülő, valószínűleg részben másodlagosan kiépített épületrészt egy ablak tagolja.
Az óvodaként szolgáló északi épülettömb befüvezett, néhány dió- és gesztenyefával beültetett játszótérnek kialított kertjét közepes magasságú kerítés választja el a városháza udvarától.
A városháza történelmi és kulturális kontextusa
Vésztő városa Békés megye északi részén helyezkedik el, a Kis-Sárrét tájegységben. Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu néven. A sebes-Körös korábbi nádas-sásos területein alakult ki a település, amelynek megélhetését nagyrészt a halászat adta. A település nevét a vejsze eszköz nevéből is származtatják. A török hódítás után Vésztő elnéptelenedett; 1713-ban érkezett az újratelepítés Hajdú-Bihar megyéből. A katasztrófák és a későbbi fejlesztések nyomán 1782-83-ban épül fel templomuk, amelyet 1825-ben bővítenek. 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg. 1925 karácsonyán szinte teljesen elönti a Sebes-Körös jeges árja a községet. 1927-ben épül az első villanytelep, s elkezdődik a járdásítási program. 1943 februárjában az I. Országos Földmunkás Kongresszust tartják Vésztőn. 1944-1945-ben a Rábai-féle „Vésztői Köztársaság” időszaka következik. A II. világháború utáni évtizedek a gazdasági fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat hozzák, beleértve villany, víz és gáz hálózat kiépítését. 1982-ben befejeződnek a Vésztő-Mágori ásatások, amelyek jelentősen emelik a település kulturális ismertségét.
Gyakorlati információk a város iskoláiról és intézményeiről: a városban alapfokú oktatási intézmények működnek, például a Vésztői „Négyszínvirág” Óvoda és Bölcsőde, a Szabó Pál Általános Iskola, a Kis Bálint Református Általános Iskola, és esti gimnázium Báthori István nevét viselő. A kulturális élet központja a Sinka István Művelődési Központ, Népfőiskola és Városi Könyvtár, illetve az Alapfokú Művészeti Iskola. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Csolt Monostor Történelmi Emlékhely, amely Szeghalom felé található, és látogatható a Holt-Sebes-Körös és a környező területek mentén.
Vésztő-Mágor emlékhelyek és kultúrtörténet
A monostorok értékei között szerepel a Vatához tartozó Csolt nemzetség monostora, amelyet a domb belsejében mutat be a kiállítás. A másik halom belsejében neolit korból származó leletek találhatók. Az emlékhely természetvédelmi területen fekszik, és bemutatja a Sebes-Körös szabályozása előtti és utáni tájat. A Holt-Sebes-Körösön csónakkirándulások érhetők el, a gyalogos turisták pedig jelzett turistaúton érhetik el a területet Vésztő-Mágortól.
tags: #veszto #varoshaza #alapterulet