X. kerület Újhegyi lakótelep története és ingatlanpiaca
Első ránézésre talán piszkos, szürke, rozsdás ez a vidék, és van, akinek nem más, csak egy hatalmas távoli kőkupac. Utcáit, terei járva, most lehajolunk egy-egy kavicsért, megtörölgetjük, és alaposabban szemügyre vesszük. A lakótelep kialakulásának korai időszakáról szóló történet a környék múltját és jelenét is összeköti. Az Újhegyi lakótelep Kőbánya déli részén található, határai a Maglódi út a Sibrik Miklós úttól a Kozma utcáig, a X. és a XVIII. kerület közigazgatási határa, a MÁV szolnoki vonala és a Sibrik Miklós út a Maglódi útig terjed.
Az újhegyi telep 1977-ben jött létre, amikor a korábbi kukoricatáblákból modern lakótelepi házak nőttek ki. A környék gazdasági múltját a Guttmann-család téglagyárának három agyagfejtője idézi fel. A mocsaras, hosszú ideig elhanyagolt terület átalakulása során a Szocialista Brigádok Parkjának építéséről szóló sajtótájékoztató részletesen beszámol arról, hogyan vált a tó a környék kedvenc pihenő központjává. Az új terület a tóval együtt 3,5 hektár nagyságú volt, és a földből 70 ezer köbmétert fejtettek ki, hogy emelkedő dombot hozzanak létre, majd kiépítették a vízvezetéket és közvilágítást.
722 cserje és 300 lombos fa ültetésével gondoskodtak a növényzetről, és közel 25 ezer m² területet füvesítettek be. A tó vizébe halakat telepítettek a horgászok örömére. A tó működése frissíti és szellőzteti az állott vizet és annak faunáját. A fürdőzés a tóban szigorúan tiltott volt, ennek ellenére történtek sajnálatos halálesetek. A tó partján az Újhegyi út folytatásában található Európa első téglamúzeuma is a társadalmi munkában készült alkotásokat mutatja be, és a szabadtéri kiállítás jó példája a környék múltjának.
A környék apraja nagyja régi lenyomatokkal és pecsétes téglákkal gyűjtötte az emlékeket. Később a hosszasan elhanyagolt parkot a környék iskolásai és a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény dolgozói közösen varázsolták széppé: falak mellé régi itatót és malomkövet helyeztek, így idézve fel a korábbi téglaégetőket és telepeket. A meredek tóparton egy rendíthetetlen acélember sugárzó erővel tartja szemmel a környéket. A több mint 5,5 méter magas mű kövezett dombtalapzatra nehezedik, súlya 3,5 tonna. A fejhez vezető acélhuzalok a föld mélyébe futnak, és a szobor fényes felülete a tó túlsó partjáról is feltűnő.
A szobor alkotója Varga Imre, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, aki több mint 300 alkotást hozott létre. Közülük kiemelkedő a vatikáni Magyar Kápolna három műve, köztük a Madarak című alkotás. A szobor a Munkás címet viseli, és a gyerekek kedvence is. 1977. november 7-én adták át a parkot és a szobrot ünnepélyes keretek között fúvószenekar, vízi parádé és sorra érkező beszédek kíséretében.
Az Újhegyet ma sem tartják Budapest legkedveltebb lakótelepei között, különösen mert a zöldterületek frissebbek és a lakóterületek jobb állapotban vannak, de a környék egyedi oázist rejt. A mai Újhegy park az akkori elvárások egyik legszebb példája: a lakótelep környezeti életszínvonalát szolgáló zöldfelszínek már a 70-es években is fontos szerepet játszottak. A park és a tó területe ökölbe zárt, ám a környező utcák között egyfajta életigenlő összhang jött létre. A tó neve Bányató, amely a helyi köznyelvben maradt, valójában Mély-tó a hivatalos név, és a víz mélysége meghaladja a környező utcákét. A rekonstrukciók során akadálymentesítésre is gondoltak: a lejtőket és sétányokat úgy alakították ki, hogy kerekesszékesek és babakocsival közlekedők is könnyen megközelíthessék a tópartot.
A 70-es évekből származó zöldterületi program keretében a lakótelep sétánya a központi tengely, az Újhegyi sétány, amelynek mentén kisebb üzletek, edzőterem, kávézó, könyvtár, posta, gyógyszertár és orvosi rendelő is található. Jelenleg azonban a sétány kissé elhanyagolt, és az üzlethelyiségek alulhasznosítottak, így a kerület 2014-ben pályázati forrásokkal a környező közterek és zöldterületek megújítását tűzte ki célul. A telep legfeltűnőbb arculata talán a színes hengerformájú panelépületek, amelyek élénk színeikkel megtörik a régi, szürke látványt, és a tömbök közötti fák is hozzájárulnak a hangulathoz.
A városrész múltjáról szóló adatok között szerepel az is, hogy a terület történelme a kőiparral és téglagyártással összefüggő tevékenységekre utal. A kezdeti kőbányászat és téglagyártás nyomait a környék közterületein és a telep környezetében is megtalálhatjuk. Az 1850-es évektől kezdve a X. kerület területén zajló vasúti fejlődés és a hozzá kapcsolódó ipari tevékenységek alakították a vidéket. A korai években az ország első lóvontatású vasútja és a lebegővasút kísérleti példánya is a környéken futott, tovább erősítve a telep gazdasági jelentőségét. Ezek a történelmi gyökerek adták az Újhegy ma is jellegzetes karakterét: a zöldövezeteket és a kulturális örökséget összekötő lakótelep hangulatát.
Az ingatlanpiac szempontjából az Újhegyi lakótelep közműveltsége és közbiztonsága kedvezőbb képet mutat a kerület többi részéhez képest. A lakótelepi beruházások óta elért beruházási és közműfejlesztések képezi a jövőbeni ingatlanérték-növekedés alapját. A parkok és zöldfelületek rehabilitációja, az aktív közösségi életet támogató intézmények, valamint a közlekedésközeli elhelyezkedés mind hozzájárulnak az ingatlanpiac stabilitásához. Az új építésű és felújított épületek élénk színvilága, a sétányok és a közösségi szolgáltatások fejlesztése pedig vonzóvá teszi a területet a fiatal családok és a hosszú távú lakásvásárlók számára.
Az Újhegyi lakótelep ma egy olyan városi környezetet kínál, amely ötvözi a korabeli ipari örökséget a modern lakókörnyezet kényelmével. A Mély-tó és a Bányató park továbbra is példát ad arra, hogyan lehet egy ipari múltú területet környezeti és közösségi szempontból értékében növelni. A végleges kép azonban az, hogy az emberek itt élnek és dolgoznak, a tópart pedig fontos találkozóhely és pihenőhely marad a kerület számára.
Kőbányai Regionális Hiradó - 2011-02-21 film.mp4
tags: #x #kerulet #ujhegyi #lakotelep