XIX. Földmérő Találkozó: Technikai Lehetőségek és Szakmai Megoldások
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő szakosztálya május 10-13 között Temesváron rendezte meg a XIX. Földmérőtalálkozót. A rendezvény fő témája a „Technikai lehetőségek és szakmai megoldások összehangolása” volt. A találkozón 115 fő vett részt, mintegy 1/3 - 2/3 arányban erdélyi és anyaországi kollégák részvételével.
Az eseményt Ferencz József, az EMT Földmérő szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az elnökség tagjai üdvözölték a résztvevőket.
A Márton Gyárfás professzor emlékére alapított emlékérmet idén két kimagasló szakember vehette át. Köllő Gábor, az EMT elnöke Imre Sándornak, a szilágysági születésű gyergyószentmiklósi földmérőnek méltatta életútját. Imre Sándor a Bukaresti Építészeti Egyetem Geodéziai Karán szerzett geodéta mérnöki diplomát, majd a Gyergyószentmiklósi Geológiai Kutató Intézetben, később a Kataszteri Hivatalban, valamint a Gyergyószentmiklósi Városi Tanács földügyeiben dolgozott vezető munkatársként.
Ádám József, az MFTTT elnöke Bartos Ferenc magyar földmérő szakmai tevékenységét mutatta be. Bartos Ferenc, aki 1945-ben Vácott született, földmérőmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte, amelyet 1982-ben szakmérnöki végzettséggel egészített ki. Bartos Ferenc jelentős szerepet játszott az erdélyi EMT Földmérő szakosztály és az anyaországi MFTTT közötti együttműködésben, valamint az EMT-MFTTT együttműködési megállapodás egyik aláírója volt. Aktív MFTTT főtitkári évei alatt egészen 2010-ig részt vett az erdélyi földmérő találkozókon és támogatta azokat. Bartos Ferenc egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a találkozón, a Márton Gyárfás-emlékérmet az MFTTT soron következő közgyűlésén veheti át.
A szakmai előadások sorát összesen tizenkettő, plusz egy Temesvárról szóló ismertetés követte. A délelőtti szekció levezető elnöke Ferencz József volt.
Busics György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet igazgatója az előadásában hangsúlyozta, hogy a vonatkoztatási rendszer ismerete minden helymeghatározási feladat esetében alapvető fontosságú. Összefoglaló jelleggel ismertette a Magyarországon használatos rendszereket (3D, 2D, 1D), de kitért az önálló rendszerekre is.
Nagy István (Székelyudvarhely) előadásában a GEOTOP legújabb fejlesztéséről, a Geotop dróntechnológiájáról számolt be.
A szünet után Rákossy Botond József (Csíkszereda) a tőle megszokott fanyar humorral fűszerezett előadást tartott „A bizalmi férfiak és a román részletes kataszteri felmérés” címmel.
Kolesár András, a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály munkatársa „Minőségi téradat-szolgáltatások fejlesztése” című előadásában az interneten keresztül történő adatszolgáltatás legújabb nyílt forráskódú szoftverekkel kidolgozott lehetőségeit taglalta.
Vlasits József (gita - Műszaki Térinformatikai Egyesület) „A Magyar Telekom tervezési folyamatainak támogatása térinformatikai alapokon” megnevezésű előadásában elmondta, hogy a Szupergyors Internet Program (SZIP) projekt keretében számos terület fejlesztésére nyertek támogatást.
Az ifjúság sem maradt ki az előadások sorából. Az ebédszünetet követő szekcióban, amelynek levezető elnöke Mihály Szabolcs volt, Katona János, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar oktatója a „Termőföld-értékelés térinformatikai alapokon” címmel a termőföld értékbecslésének egy lehetséges módját, a módszer alkalmazhatóságát korrekciós tényezők összefüggésein és egy mintaterületen keresztül mutatta be.
Őt Kovács Miklós követte, aki ugyancsak az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar oktatója.
A szakmai előadások sorát Ferencz József és Erdélyi Marcell (Nagyvárad) „A műemlék épületek homlokzat restaurálásának támogatása 3D-s technológiákkal”, valamint „Folyamatosan felújított technológiákon alapuló szakmai kompetenciánk állandó bővülése” című előadásai zárták. Erdélyi Marcell, aki nemrég védte meg doktori értekezését, az épülethomlokzatok restaurálásában a nagy pontosságú fotorealisztikus térmodellezési technológiák alkalmazhatóságát, az épületek díszítő elemeinek digitális javítását, az elemek 3D nyomtatását elemezte.
A szakmai napot az esti díszvacsora követte, amelyet a nagy hagyományokkal rendelkező Lloyd-házban működő Lloyd étteremben tartottak. Az étkezések között és után jó hangulatú, vérpezsdítő zene ösztönözte táncra a jelenlévőket.
A szombat a városnézésé és a Temesrékási Pincészet meglátogatásáé volt. Idegenvezetőjük, Jancsó Árpád építőmérnök, Temesvár történetének szinte teljes lexikális ismeretéről tett tanúbizonyságot. Temesvár, a Temesköz, a Bánság közigazgatási és gazdasági központja, Károly Róbert alatt királyi székhely volt, itt élt Hunyadi János. A török uralom alól csak 1716-ban szabadult fel.
A gyülekező a Lloyd soron - más néven az Opera téren - volt (ma Piaţa Victoriei). A tér egyik végén az Opera épülete, a másik végén az 1936-46 között épült legnagyobb romániai ortodox katedrális található, amelynek tornya 86 méter magas. Ezen a téren gyűltek össze 1989-ben.
Az elhúzódó díszvacsora ellenére szép számmal gyűltek össze, hogy közös akarattal elsőként az 1989. decemberi román forradalom kiindulásának helyszínére, a református lelkészi hivatalhoz látogassanak el. Ez a helyszín, Tőkés László püspök egykori lakhelye, a romániai forradalom egyik legjelentősebb emlékhelye.
Visszatérve az Opera térre, annak közvetlen szomszédságában található a Hunyadi-vár, amelyet Károly Róbert épített a XIV. század elején. Ebben a várban lakott Hunyadi János családjával, itt nevelkedett a későbbi Mátyás király is. A várban található a Bánáti Múzeum (nem volt látogatható). A bejárat mellett láthatók azok az utcai lámpák, amelyek elsők voltak Magyarországon (1884).
Tovább haladva a Bolyai János utca sarkán találhatók a Bolyai-emléktáblák (öt nyelven), amelyeken az a híres mondat áll, amellyel 1823. november 3-án hírül adta az első nemeuklideszi geometria alaptételének felfedezését: „Semmiből egy új, más világot teremtettem.” Az emléktáblát Ferencz József és Ádám József elnökök koszorúzták meg.
Sok említésre méltó épület között haladva jutottak el az egykori Kossuth Lajos (Dóm) térre, ma Piaţa Unirii a neve. Fő épülete a római katolikus dóm, a székesegyház, amely barokk stílusban 1736-73 között épült. Két tömzsi tornya a város elsősorban katonai védelmi céljait szolgálta, ugyanis a magasabb torony könnyen támadhatóvá tette volna.
A dóm előtt látható a Szentháromság- vagy Pestis-szobor, amely az 1738-39-ben lezajlott pestisjárványnak állít emléket.
A tér túlsó felén található a szerb püspöki palota, mögötte pedig a szerb székesegyház.
Kelet felé haladva az evangélikus templomhoz, majd a Bástyához értek, amely a régi várfal megmaradt része.
A séta során láthatták a római katolikus püspöki palotát, a Vastuskós-házat, a Savoya-házat, amelyet Szavoyai Jenő épített a törökök 1716-ban történt kiűzése után.
A több órás sétától kissé elfáradva ebédeltek, majd a Temesrékási Pincészet következett, ahova busszal mentek. A pincészet 1945-ben létesült, 2003. május 26-tól a borturizmus egyik célpontja. 750 hektár területen számos szőlőfajta található, többek között cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, chardonnay, sauvignon blanc és muskotály. A gazdaság éves termelése meghaladja az 5 millió litert. Változatos borfajtákat palackoznak és exportálnak több mint 25 országba (USA, Anglia, Kanada, Japán, Németország, Dánia, Ausztria, Hollandia stb.). Boraik számtalan aranyérmet nyertek. A pincészetben öt fajtát kóstolhattak meg.
A szállásra visszaérkezve, a vacsorát követően köszöntöttek el barátaiktól. Megállapították, hogy magas színvonalú előadásokat hallhattak, jól érezték magukat a díszvacsorán, kellemes volt a városnézés és a borkóstolás is.
Köszönetet mondtak az erdélyi kollégáknak, a szervezőknek áldozatos munkájukért, a szeretetükért, amellyel körülvették őket. A jövő évi találkozó helyszíne még nem ismert.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szakmai kapcsolata már a 90-es években elkezdődött. Dr. Joó István, az akkoriban Sopronhoz tartozó Földmérési és Földrendezői Kar főigazgatója komoly szerepet játszott ebben. Már a rendszerváltás előtti években személyes kapcsolatot tartott Márton Gyárfás professzorral és támogatta az erdélyi földmérőket, szakmai könyveket juttatott el hozzájuk, majd - amikor erre már hivatalosan is lehetőség nyílt - támogatta több erdélyi szakember doktori képzését.
A két szakmai szervezet kapcsolata 2000-ben vált szorosabbá, amikor első alkalommal szervezték meg a magyarországi és erdélyi földmérők hivatalos találkozóját, aminek helyszíne Nagyvárad volt. Így az idei évben május 23-26 között a Marosvásárhelyen megtartott XX. Földmérő Találkozó is folytatta ezt a hagyományt.
Az Alba Regia Műszaki Kart két oktató, Dr. Földváry Lóránt tudományos dékánhelyettes és Balázsik Valéria mestertanár, valamint két hallgató, Fekete Nándor és Sulyok Ádám képviselték két előadással: „A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben” és „Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS vevőjével: első eredmények”.
Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármesterének tanácsosa, aki szintén foglalkozik hőlégballonokon végzett mérésekkel, köszöntőjében kiemelte a hallgatók előadásának címét, és felajánlotta a jövőbeni együttműködést, közös kutatást.
A szervezők „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás” címet adták meg a konferencia idei mottójaként. Az anyaországi és erdélyi magyar földmérők által tartott előadások sokszínűek voltak, átfogták a geodézia, térképészet, fotogrammetria és térinformatika tudományterületeit.
Vendéglátóik, az EMT Földmérő Szakosztálya, a korábbi évekhez hasonlóan nagy odafigyeléssel szervezték meg mind a konferenciát, mind pedig a közös kirándulást. A harmadik napon ezúttal is olyan - a konferenciahelyszínhez közeli - helyekre kalauzolták el őket, melyek a közös magyar múltban kiemelkedő történelmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak. Így került a választás idén a marosvécsi Kemény-kastélyra, mely hosszú időn keresztül az erdélyi magyarság kulturális központjaként próbálta megőrizni a határon kívül rekedt szellemi értékeket. Itt született meg az Erdélyi Helikon gondolata 1926-ban, és a kastély rendszeres vendégei voltak többek között Jékely Zoltán, Tamási Áron, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kós Károly és még sokan a jeles irodalmárok közül. A kastély utolsó tulajdonosa báró Kemény János volt, majd a kastélyt és az ugyancsak államosított erdőterületek egy kis töredékét több mint két évtizedes pereskedés után, 2014-ben kapták vissza a leszármazottak. Azóta nem kis erőfeszítések árán próbálják felújítani, megőrizni az utókornak.
A kirándulás másik jelentős állomása Erdőszentgyörgy volt, ahol a Rhédey-kastélyt és Rhédey Claudiának, a Windsor-ház egyik ősanyjának nyughelyéül szolgáló református templomot keresték fel.
Kellemes emlékekkel tértek haza azzal a gondolattal, hogy érezhetően mindkét szakmai szervezet számára fontos a kapcsolattartás.
Az idei Mérnökgeodézia Konferenciát október 26-án a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék Rédey termében rendezték meg a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Mérnöki Kamarával és a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékével közösen. A Kamarai Továbbképzési Testület (KTT) akkreditálta a konferenciát, így a résztvevők továbbképzési pontokat kaphattak. A regisztrációt lezárták (jelentkezési határidő 2024. október 10.).
A konferencián két szekcióban zajlottak az előadások. Az I. szekció levezető elnöke dr. Rózsa Szabolcs, a II. szekcióé pedig dr. Turák Bence volt.
Az előadások témái között szerepelt a ROMPOS - a román helymeghatározó rendszer, amely a romániai Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség által 2004-ben kezdett fejlesztés eredménye, jelenleg 75 permanens GNSS állomásból áll, és ± 2-3 cm-es valós idejű pontmeghatározást biztosít. Az ETRS89 koordináta rendszerből az átszámítás a ”Stereografic 1970” országos koordináta rendszerbe a TransDatRO programmal történik, amelyet az ügynökség fejlesztett ki és ingyenes hozzáférést biztosít a forráskódhoz is.
Szó esett a BIM és GIS integrációjának (City Information Modeling) lehetőségeiről az építőipari projektekben, amelyek jelentősen növelhetik a beruházási projektek kivitelezés-szervezési hatékonyságát és sikerességét. A NOVU Tervezőiroda Kft. már 2015-től foglalkozott a két technológia összekapcsolhatóságával.
Kiemelték a nagypontosságú abszolút helymeghatározás (PPP) és mérnökgeodéziai alkalmazhatósága témakörét. Ez az új műholdas helymeghatározási technika a hagyományos RTK szolgáltatásokkal ellentétben korlátlan számú felhasználót szolgálhat ki korrekciós adatokkal. Utófeldolgozással akár mm-es, valós időben pedig több cm-es, inkább dm-es pontosság érhető el.
Bemutatták a MMK 2024. évi Feladat Alapú Pályázata keretében készült szakmai útmutatót vonalas létesítmények 3D modellezéséhez, amely több tervező és modellező szoftver segítségével mutatja be utak és vasutak 3D modellezésének helyes gyakorlatát.
Szó esett a Geodéziai Útügyi Műszaki Előírás megújításáról is. A 2018 decemberében hatályba lépett előírás tapasztalatai, a kapcsolódó más műszaki előírásokkal és szabályzókkal való összhang megteremtése, valamint az új technológiák szabályozása érdekében vált időszerűvé a megújítás.
Vizsgálták a Nemzeti Összetartozás Hídjának deformációvizsgálatát GNSS technológiával. Az újonnan megépült hídszerkezetek deformációit hagyományosan próbaterheléssel ellenőrzik, és szintezést, valamint mérőállomással való mérést alkalmaznak az alakváltozások kimutatására. A próbaterhelés során a hagyományos módszerek mellett GNSS technikát is alkalmaztak.
Egy mélygarázs 3D mozgásvizsgálatát is bemutatták, amely egy frekventált helyen lévő műtárgy, és üzemeltetése során felmerült az igény a teljes háromdimenziós mozgásvizsgálatra. A létesítmény nagysága, a környezet beépítettsége és változása több feladatot is elé állított a geodétáknak.
Érintették a hazai GNSS szolgáltatások alkalmazását Nagykanizsa térségében végzett statikus és kinematikus GPS mérések összehasonlításával.
Poszterek formájában bemutatták a YASC geodéziai szoftvert, amely mérnökgeodéziai feladatok támogatására lett fejlesztve, lehetővé téve a terepen rögzített adatok utólagos feldolgozását, elemzését és további adatok előállítását.
A Lechner Tudásközpont szakemberei tíz előadással vettek részt a XXV. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya által Csíksomlyón tartott Földmérő Találkozón. Előadásaik között szerepelt az 1940-44. évi katonai topográfiai térkép észak-erdélyi helynevei, az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának minőségi osztály folt táblája éghajlatváltozási indikátorként való használhatósága, magyar helynevek Csíksomlyótól Neszterfejérvárig, valamint a kataszteri földmérési munkák során felmerülő megbízhatósági kérdések.
Szó esett a „Nemzetközi magassági alaphálózati csatlakozások Magyarország és Románia között” című előadásról, amely ismertette az EOMA I. rendű hálózatát és a nemzetközi csatlakozó vonalakat, valamint a magyar-román határszakaszt érintő nemzetközi csatlakozó vonalakat.
Bemutatták a térképezés 5500 éves fejlődését, a papírtérképtől az adatbázisokig.
Felvetődtek az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat jövőjének kérdései, különös tekintettel az alappontok számának csökkenésére és a GNSS RTK technológia térnyerésére.
Egy előadás foglalkozott a „Térképfelújítás a közösség szolgálatában” címmel, bemutatva a modern felmérési technológiák alkalmazását egy vidéki település térképi adatbázisának korszerűsítésén keresztül.
Egy műholdas technológiák támogatásával létrehozható naprakész magassági alapponthálózat kialakításának lehetőségét is megvitatták, kiemelve a GNSS és InSAR technológiák szerepét a felszínmozgások pontos kimutatásában.
Végül bemutatták a fokozatosan bevezetésre kerülő elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszert, a földmérési, térképészeti és telekalakítási eljárásokat (FTTR), amely jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén az ügyfélorientált elektronikus szolgáltatások kialakítása és a belső folyamatok elektronikus újraszervezése révén.
tags: #xix #foldmero #talalkozo