Zsidó szociális szövetkezet társasház: közösségi együttműködés és fenntartható támogatási rendszer
A beszélgetés célja az volt, az lett volna, hogy az itt képviselt szervezetek között dialógus induljon el annak érdekében, hogy erősödjön az elkötelezettség a közös munka, a partnerség irányában, hogy a forrásokat jobban felhasználva egy állandó, megbízható zsidó szociális háló épüljön fel.
A panelbeszélgetést a MAZS szervezte, amire meghívták Cernov Mirceát, a JDC Magyarországi igazgatóját, Dr. Grósz Andort a Mazsihisz elnökét, Dr. Dr. Kovács András szerint először meg kellene határozni azt, hogy ki tartozik a zsidósághoz, hogyan definiálják a különböző célcsoportokat.
Dr. Grósz Andor orvosként közelítette meg a kérdést. Véleménye szerint is meghatározó a közösség ereje, mert a mindennapi kihívások legyőzésében támaszként tud szolgálni. „A Mazsihisznek az a jövőképe, hogy lesz erős zsidó közösség tíz év múlva is, akik megértéssel és tisztelettel fordulnak egymás felé.
Szilágyi Nóra szintén a közösség megtartó erejét emelte ki. „Az a küldetésünk, hogy bebizonyítsuk azt, hogy mi, Magyarországon nem csak zsidók vagyunk, hanem magyarok is.
Szabó György szerint a terített asztal meg van terítve, csak fel kell emelni róla azt, amire szükségünk van. „A zsidó társadalom alapvetően mindenhol a világban az öngondoskodásra és az önkéntességre épít. Az állami egészégi és szociális ellátási hálón kívül ezek a közösségek önálló rendszert építettek ki saját maguknak például Izraelben, Amerikában.
Ezeket a nemzetközi zsidó példákat kellene Magyarországra átültetni. Szerinte elsősorban most az a legfontosabb, hogy „az egyházon belül felmérjük, mekkora szociális ellátórendszert kellene működtetnünk ahhoz, hogy ne legyenek benne infrastrukturális aránytalanságok, azaz a Mazsihisz az erején felül ne vállaljon magára feladatokat, de képes legyen kielégíteni a társadalom felől jelentkező igényeket”.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy egyházi kézben lévő szociális otthonban milyen szinten jelenhetnek meg a vallási tartalmak, Goldmann Tamás a pécsi hitközség fenntartásában 2011 óta működtetett szeretetotthont hozta fel példaként. Mint mondta, mivel náluk az ellátottak többsége nem zsidó, azt tapasztalják, hogy a hozzátartozók részéről jelentős igény mutatkozik arra, hogy közelebbről megismerhessék a zsidó hagyományt és vallási szokásokat.
Ez az oka annak, hogy a helyi zsinagógában rendszeresen szerveznek a zsidóság életéről és történelméről szóló előadásokat a hozzátartozók számára. Hozzátette: ezt az érdeklődést azért tartja fontosnak, mert ezáltal elindulhat egy gyümölcsöző párbeszéd zsidók és nem zsidók között.
A keddi konferencia szervezője a pécsi szeretetotthon mellett az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Szociális Munka és Társadalomtudományi Tanszéke. Honlapunkon korábban igyekeztünk bemutatni a Mazsihisz szociális jellegű feladatellátását. A Szövetség nem hagyja magára a szociálisan rászorulókat címmel két részes cikkben mutattuk be a munkát, amelyet a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközösség (BZSH) számos civil szervezettel, alapítvánnyal és intézménnyel szoros együttműködésben fejt ki a rászoruló hittestvérek és szervezeti dolgozók támogatására.
A kétrészes cikkben Goldmann Tamás, Kádár György, Kósa Judit, Szenthe Antónia nyilatkozott, s többek között bemutattuk a Mazsihisz által megalkotott Együtt programot, amelynek kivitelezését a Magyarországi Zsidó Szociális Segély (MAZS) Alapítvány végezte, együttműködve a Budapesti Zsidó Hitközséggel (BZSH), a Mazsihisz Szeretetkórházával, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemmel (OR-ZSE), valamint csaknem ötven önkéntessel. Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése!
Szociális támogatás 1991 óta az alapítvány partnereivel karöltve, több mint 100 000 embernek nyújtott segítséget (kiemelten: Holokauszt Túlélők program, Jaffe Családsegítő, Narancsliget Adományközpont).
Az időseknél cél, hogy amíg lehetséges, saját otthonuk nyugalmában élhessék napjaikat, a nehéz helyzetben élő, gyermekes családoknál a naprakész segítség javít sokat a családok életkörülményein.
Közösségépítés Alapítványunk egyik legfontosabb küldetése a hazai zsidó közösségi élet tartalommal való megtöltése, a zsidó és nem zsidó közönség megismertetése a zsidó kultúra és hagyományok rendszerével (Bálint Ház, Judafest, ZSIFI). Az alapítvány tevékenysége nem korlátozódik a zsidó közösségek szolgálatára. A zsidó hagyományban a „tikkun olam”, a világ jobbá tételére való törekvés minden zsidó ember erkölcsi kötelessége.
Női Egészségmegőrző programunk ebben a szellemben a leszakadó régiókban élő nőknek nyújt felvilágosítást és egészségügyi szűréseket. A Holokauszt Túlélők programja több mint 5100 idős embernek nyújt rendszeres támogatást személyre szabott szolgáltatáscsomaggal. A Bálint Ház évente több mint 20 000 látogatónak nyújt színes, a zsidó kultúrát bemutató, a párbeszédet előtérbe helyező programokat (előadások, beszélgetések, zene, tánc, film, ünnepek, gyerekprogramok stb.). A Judafest Utcafesztivál évi 8000 látogatójával ez egyik legnépszerűbb budapesti, nyári rendezvény. A Jaffe Családsegítő 2006 óta 583 regisztrát családnak/1060 gyereknek segített jobb életkörülményeik létrehozásában.
Részletes áttekintés a jelenlegi tevékenységekről
- Az idősek támogatása: cél a saját otthon nyugalmának megőrzése és személyre szabott szolgáltatáscsomagok biztosítása.
- Közösségépítés: Bálint Ház, Judafest, ZSIFI programok a hazai zsidó és nem zsidó közönség megismertetésére.
- Holokauszt Túlélők programja: több mint 5100 idős személy támogatása.
- Jaffe Családsegítő és Narancsliget Adományközpont: 2006 óta működnek a rászorulók segítésére.
- Egészségmegőrző programok nőknek: felvilágosítás és szűrések a leszakadó régiókban.
Az Együtt programot a Mazsihisz által megalkotott keretek között valósítják meg, amely a MAZS Alapítvány, a BZSH, a Mazsihisz Szeretetkórháza és az OR-ZSE közreműködésével és közel ötven önkéntessel működik.
A közösségi élet tartalommal való megtöltése elengedhetetlen a hosszú távú elköteleződéshez és a nemzetközi példák beviteléhez, hogy a hazai zsidó közösség erősebb legyen.
„A terített asztal meg van terítve, csak fel kell emelni róla azt, amire szükségünk van.”
Fontos megközelítési pontok
- Azonosítsuk, ki tartozik a zsidósághoz és hogyan definiálhatók a célcsoportok.
- Építsünk erős, autonóm szociális rendszert az állami ellátórendszeren túl, például Izrael vagy Amerikai minták alapján.
- Vizsgáljuk meg, hol jelenhetnek meg vallási tartalmak szociális otthonokban anélkül, hogy az ellátás színvonala csorbát szenvedne.
- Fejlesszünk közösségi programokat a fiatalabb és idősebb generációk összekapcsolására a kultúra és hagyományok megismerése érdekében.
tags: #zsido #szocialis #szovetkezet #tarsashaz