zugloban felbemaradt epitkezes: történetek, félbehagyott tervekkel és befektetési lehetőségekkel
A török hódoltságot követően Buda területén belül a Víziváros indult először fejlődésnek. Az esztergomi hercegérsek, Keresztély Ágost kezdeményezésére templomépítésbe kezdtek, melyhez Buda város tanácsa megvásárolta a korábban gróf Sinzendorff Vencel tulajdonában álló, Duna-parti házat Forstmayer Mátyás fakereskedőtől. Az épület földszintjén működő fogadóból kápolnát alakíttattak ki, amely hamarosan szűknek bizonyult, ezért a város tanácsa kisajátította a szomszédos telket. Hamon a csehországi Pogratizban született, és 1728-tól pallérként dolgozott az újlaki Krichhammer Sebestyén budai kőművesmester mellett. Krichhammer halála után feleségül vette a mester árván maradt lányát, Klárát. A céhbe való felvétel során előnyt élvezett a mester fia, veje vagy özvegyének új férje, így szerezte meg Hamon 1731-ben a céh- és mesterjogot. A Szent Anna-templomot osztrák és olasz hatást is mutató, ismeretlen szerzőségű alaprajzi terv nyomán kezdte építeni, ám halála miatt nem fejezte be. A templomépítéskor Nöpauer nem követte Hamon tervét. Özvegy Krichhammer Klára (1714-1764) 1748. július 20-án férjhez ment ura pallérjához, Nöpauer Mátéhoz. Nöpauer 1749 tavaszán a budai kőműves és kőfaragó céh kőművesmestere lett. A XIX. Nöpauer életéről, a házasságot megelőző időkről keveset tudunk. Hamon és Krichhammer Klára házasságából tíz gyermek született, közülük egy csecsemőként gyermekágyi lázban, egy pedig skarlátban meghalt. Krichhammer Klára Nöpauer házasságából született Bernát, akit 1750. április 8-án kereszteltek (meghalt 1750. június 4-én), Mária Franciska, akit 1751. február 24-én kereszteltek (meghalt 1751. március 11-én) és Mária Terézia, akit 1752. szeptember 17-én kereszteltek. Gy. Balogh Ágnes kutatásaiból tudjuk, hogy Hamon 1740-ben félbehagyott munkáját Nöpauer Máté még a házasságkötés évében, 1748-ban folytatta az elsőszülött Hamon János Mihállyal. Hamon halálakor csak a szentély és az alapfalak álltak, és Nöpauer megváltoztatta elődje terveit. A kéttornyú templomtípus mintáját a pálosok nemes arányú homlokzati kiképzése szolgáltatta. A homlokzat szerkezeti beosztása, az ablakkeretezések, a pilaszterek elhelyezése, a tagolások, a középre helyezett fülke, az oromzat figurális díszei egyértelműen a helyi megoldásokat követik. Nöpauer megnyújtotta a zömök arányokat, csökkentette a zsúfoltságot, világosabbá tette a szerkezetet. Az eredeti terv háromszögű timpanonját a domonkosok templomának hatására ívelt oromzatra cserélte fel, s kifejezőbb mozdulatot kölcsönzött a térdelő angyaloknak is. Hamon jelentős egyházi építmények befejezését hagyta maga után Óbudán is. Az újlaki plébániatemplom (Sarlós Boldogasszony-plébánia) munkálataiból csak a torony, a homlokzat és a boltozás maradt az utódra. A nedves talaj süllyedése miatt a már kész újlaki plébániatemplom ferdülő tornyát 1757-ben le kellett bontani, és a mester csak 1765-ben pótolta azt, ám az új torony immár a templom déli homlokzatára került. Deminger Mátyás, Nöpauer pallérja a beadványában később azt állította, hogy a templomot nem Nöpauer, hanem ő fejezte be, ráadásul saját tervek alapján. Ugyan az egyházatyák is cáfolták a pallér állítását, Deminger még később is jelentkezett hasonló vádakkal. Első önálló építkezése 1752-re datálható. Az egyértelműen nöpaueri jegyeket mutató Margit körúti ferences (volt Ágoston-rendi) templomot 1770-ben szentelték fel. Említenünk kell továbbá a vízivárosi Szent Flórián-templomot (1759-61), amelynek építési költségeit Christ János Antal pékmester állta. Világi épületeinek sorában kiemelkedő jelentőségű az egykori Verbőczy utca 7. szám alatt található Erdődy-palota (később Hatvany-palota). A területen álló házat gróf Erdődy György vásárolta meg 1743-ban Rabel Ádám János kőfaragótól. A gróf elfogadta Nöpauer Mátyás tervét, de a kivitelezéssel már Deminger Mátyást bízta meg. Deminger később - a Klingmayer József által kiadott bizonyítvány szerint, amellyel mestercímért folyamodott - azzal kérkedett, hogy az újlaki plébániatemplomhoz hasonlóan a palota esetében is felülírta mestere munkáját, és a saját tervei szerint valósította meg azt. Noha stíluskritikailag Nöpauer szerzősége kétségtelen, Deminger munkássága legfeljebb a belső elrendezésre vonatkozhatott. A Szent Anna-temploméval hasonlatos díszítőelemek ugyanis kétségtelenné teszik Nöpauer stílusát. Ugyan a házat a múlt század elején átépítették, de sokat megőrzött eredeti megjelenéséből. Felépítése, tagolása tiszta, kapuzatának tartópillérei és az ebből mintegy kinövő konzolok tartóiránya az erkélyívvel párhuzamosan halad, ellenben más helyi kapuzatokkal. A mester egyéni kéznyoma jelentkezik az ablakok erősen kiemelkedő, élesen levágott szélű és többszörös vonalozással ismételt csigavonalas lezáródásaiban is. A mester nevéhez köthető a régi budai Városháza felújítása, amellyel 1769-ben bízta meg a városi tanács. Lényeges átépítésre csak az udvarban volt szükség, ahova Nöpauer új lépcsőházat emelt. Krichammer Klára 1764-ben elhunyt. Hamon Kristóf gyermekei abban az időben már önállóan éltek, saját közös gyermekeiket pedig Nöpauer feleségével, Staudinger Júliával közösen nevelték fel, akivel 1764. Tizenöt éven át volt a céh választott főcéhmestere, két éven át alcéhmester városi hatvanasként, majd 1776-tól a külső tanács tagjaként is megjelent. Jelentős vagyona volt, egyebek mellett az ő tulajdona volt 1773-tól a Hess András tér 3. szám alatti híres (ma már nem működő) Vörös Sün fogadó, de az ezzel szomszédos házak, a Fortuna utca 3. és Táncsics Mihály utca 2. szám alatt is. Lassan másfél évtizede meredezik a Rákóczi úton a nagyreményű Hotel Orient és apartman ház puszta betonszerkezete. A telek beépítettsége mindig is lemaradt az út fejlődésének tempójától, ma pedig az utolsó hiátust jelenti azon. A budapesti Rákóczi út évtizedek óta keresi helyét a város életében. Masszív közlekedési szerepből nehezen tudna kilépni, hiszen a teljes hosszban átvágató autó- és buszforgalom egyszerre teszi vonzóvá és kevésbé hasznosítható lokációvá. A zaj és por miatt a lakhatás egyre nehezebb, egyedül a hang-és hőszigetelt ablakok mögött lehet elviselni az utca forgalmát, de a szellőztetésben már nem lel sok köszönetet az ott lakó. Klein és Baumel üzlete Budapesten, a mai Rákóczi út 66. sz. telken. A 19. század második felében már pezsgett az élet az eredetileg a város igényeihez igazodva, természetesen módon fejlődő, akkor még Kerepesi névvel illetett útvonalon. Az igen korán lóvasúttal, majd villamosvasúttal ellátott úton egymást érték az üzletek, szállodák, paloták, rendezett bérházak. A pezsgő élet a II. világháború után a metróépítéssel megszüntetett villamos vonallal és a motorizáció erősödésével kezdett veszíteni vonzerejéből. Ugyan az 1970-es években a homlokzatok egységesen megújultak és számos szaküzlettel, vagy éppen az 1961-ben, Csapó József tervei alapján megépült Otthon Áruházzal a kereskedelmi funkciók újfajta, a kor igényeit figyelembe vevő orientációt kaptak, amelyet az elterjedő neonreklámok még inkább látványossá tettek, de a rendszerváltás után mindez szétforgácsolódott. Míg a forgalom egyre nőtt, az üzletek és egyéb vendéglátóhelyek azonban sorra zártak be. Így került lakat például hosszú évekre a patinás Hauer Cukrászdára, majd küzdelmes évek után az Európa Mozira végleg. Rákóczi (Kerepesi) út 63. és 66., Licskó fényképész. 1900-ban készült fényképfelvétel hátoldala. Az ingatlan-befektetők a szálloda- és irodaépítésben látták az útszakasz felélesztésének zálogát. Az 1950 óta foghíjként tátongó 66. számú telekre nagyszabású szállodaépítkezést álmodott befektetője, majd a tervet az ingatlanválság megakasztotta. A közel másfél évtizede szellemházként meredező hatalmas betonváznak „csak" a homlokzati része néz az útra, mögötte komoly belső világot és a merőleges Hársfa és Szövetség utcára kinyúlva további szárnyat rejt magában. A város, ha nem is közepén, de igen frekventált területén magakadt nagyszabású építkezés természetesen sokaknak szemet szúr, így a terület kalandos történetét és a beruházás üzleti hátterét többen is kikutatták. Az első, értékelhető dokumentumok szerint a területen a 19. század derekán börtön működött, az udvaron kivégzőhellyel. Rákóczi út 66., a metróépítés területe 1952-ben. A Kerepesi út felől klasszikus kereskedősort talált az arra járó, mögötte műhelyekkel, udvarokkal: benne a Klein és Baumel cukorka és viaszgyertya gyárral, Ries és Berkovits szikvíz üzemével, Reinkopf Adolf, Bindfeld Adolf, Chajosz Lipót üzleteivel, egy címfestő műhellyel és a 66 Női kalap Divat Teremmel. A tulajdonos ekkor Wagner Marczell és neje lehetett. Itt üzemelt Licskó János fényképészműterme is, dokumentálhatóan legkorábban már 1860-tól és a 20. század első felében is még készítettek itt stúdióképeket. A műhelyekkel teli udvarra belépett a város legismertebb korabeli vizuális krónikása, Klösz György is. Alig két évtizeddel és egy pusztító világháborúval később már egy teljesen üres, ledózerolt telket találunk itt, amit 1950-ben az akkor induló kelet-nyugati metróvonal építési munkálataihoz felvonulási épületekkel és magasban álló felvonószerkezettel pakolták tele. A palánkok az építkezés sok éves ideiglenes leállásakor, majd újraindulásakor is megmaradtak. A Rákóczi út alatt 1970-ben indult meg a metróforgalom, de a 66-os számú teleken megállt az élet, üresen, elhagyatottan tátongott. Igaz, egy 1969-ben kiadott rendelet mindenképpen megfelelő funkciókat kívánt rendelni több, a metróépítésnél felvonuló területre, így a Rákóczi út 66-hoz is. „A Rákóczi út 66. sz. alatt a jövő év végén kezdik meg a munkát és ott az üzleteken kívül 30 lakás is épül. A földszinten cipőbolt lesz, az I. emeleten pedig reprezentatív IBUSZ-irodát rendeznek be" - írta az Ország-Világ 1974-ben. A foghíj látványa és beépítési terve 1974-ben. Kép: Ország-Világ, 1974. A másik két megjelölt helyszínt is csak jóval később sikerült megfelelően beépíteni, így bő két évtizedig üresen tátongott a Rákóczi út és Múzeum körút sarka, ahol ma az 1992-ben átadott East-West Business Center áll, valamint a Baross téri Park Szálló szomszédágában fél évszázadot kellett várni, hogy az üres telek hasznosuljon: itt jelenleg az InterCity Hotel építése zajlik. Az 1980-as években parkolókét használták a Rákóczi út 66. Az ezredforduló után jutott legmesszebb a folyamat, amikor elkészült a Casiopea Group Kft. (vezető tervező: Helyes Gábor) tervei szerint megvalósítandó Hotel Orient és a mögötte elhelyezkedő apartman ház monolit beton vázszerkezete. A legaktuálisabb, nyilvánosan elérhető látványterv. A Rákóczi úti beruházásnál lényegesen merészebbet is álmodó - 360 fok elnevezésű projektjükkel egy 12,6 hektáros területen kívántak volna hatalmas mértetekben többfunkciós városrészt építeni 2014-es véghatáridővel a Duna Plaza és a Népsziget öble közötti területen - Home Center 1 Zrt. fejlesztőcég végül az építőipart sújtó pénzügyi válságba belebukott, így az építkezés a vázszerkezettől elakadt és leállt. A projekt jelenleg a berlini székhelyű Home Center Management 365 elnevezésű cég honlapján szerepel valamelyest felfrissített, igencsak vázlatos látványtervekkel. A szűkszavú leírás alapján ők 250 szobás elegáns, modern luxusszállóban és egy 320 lakásos, főleg a diákokat megcélzó trendibb kislakások kialakításában gondolkoznak. „Úgy maradt…” című sorozatunkban akut urbanisztikai problémákat, visszatérő építészeti gondolattorzókat és elátkozottnak tűnő helyszíneket veszünk sorra a 21. század Magyarországán. A sorozat cikkei az Úgy maradt... dossziéban érhetőek el. A nem csak tervezési, de kivitelezési feladatokat is ellátó cégcsoport korábban az elkészülte után szinte azonnal a Magyar Nemzeti Bank kezébe került, majd néhány évvel később továbbértékesített Eiffel Palace épületén dolgozott, kivitelezték az Andy Vajna és Vajna Tímea által felfuttatott, 2019-ben bedőlt Dorotya utcai gyémántboltot, a Caprice Diamond Palace-t, de a Szervita téren épült Szervita Square Buildingért, luxusmárkák hazai boltjaiért, illetve különböző vállalatok irodáiért is feleltek. Budapestiként nemcsak azokon a helyeken járunk, és nemcsak azokat az épületeket látjuk, amelyek a legszebben tündökölnek, hanem a félbehagyott és pusztulófélben lévő házakat is. Valószínűleg nem vagyunk egyedül, akik egy-egy pusztulófélben lévő vagy félbehagyottan álló épület láttán arra gondolunk, mennyi mindent lehetne kezdeni ezekkel a házakkal, hogy az enyészet helyett a köz számára is használható funkciókkal teljenek meg. Rengeteg olyan épület van városszerte, amelyek magántulajdonban vannak, mégis bedeszkázott ablakok és omló vakolat jellemzi őket - sok esetben pont azért, hogy a védett épület olyan állapotba kerüljön, amelyet megmenteni már nem, csak lebontani lehet, hogy helyére jobban eladható és sok pénzt hozó irodaház vagy szálloda épülhessen. De vannak azok az elhagyott és ponyvával betakart épületek, amelyekhez valaha nagyívű elképzelések és felújítási tervek társultak, csak aztán pénzhiány, bírósági végzés vagy érdekellentétek miatt ezekből semmi nem lett. A volt MSZMP székház a II. 1. Évek óta félbemaradt csontvázként áll ez a ház a Rákóczi úton, és annyira hozzászoktunk már a félkész állapotához, hogy valójában azon lepődnénk meg, ha valaha kész épület lenne belőle. Itt a 19. században még egy börtön és kivégzőhely is volt, de az 1950-es években a metró építése miatt ledózerolták a telket, és felvonulási területté alakították, amit az építkezés vége után is még évekig úgy hagytak. 1969-ben kiadtak egy rendeletet, hogy a metróépítés után megmaradt felvonulási területként működő telkeknek mindenképpen funkciót kell találni. Így került a fejlesztők szeme elé a Rákóczi út 66. elhagyott telke is, ahová a 70-es években még üzleteket és lakásokat álmodtak, de a 90-es években már 2-3 csillagos szálloda építéséről volt szó. Hiába készültek a szállodához látványtervek, a 2000-es években ismét változott a projekt: egy terveztek ide olasz étteremmel, konferencia- és fitneszközponttal, tetőterasszal és japán belső kerttel, mindehhez pedig egy luxuslakásokat is tartalmazó társasházat is építettek volna. Rákóczi út 66. 2. Ez az épület már a II. világháború óta félkészen áll Hűvösvölgyben, és noha az elmúlt években többféleképpen próbálták hasznosítani, és különféle elképzelések is készültek a befejezéséhez, nem nagyon látunk rá esélyt, hogy valaha is befejezik. A templomot egyébként az egyik leghíresebb modernista építészünk, Molnár Farkas tervezte, P. Majsai Mór ferences szerzetes felkérésére, aki egy olyan zarándokhelyet szeretett volna létrehozni, ahol megtalálhatók a szent helyek másolatai, valamint a Szentföld topográfiája és relikviái. A nagyszabású templom terveit az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson mutatták be, ami ekkor még sokkal közelebb állt a Bauhaus stílusához, mint a végső tervváltozatban látható 4. századi Szent Sír-templomhoz. Molnár Farkas egy elliptikus alaprajzi formát, kupolát és oldalkápolnák sorát tervezett a területre, amelyekben különböző biblikus eseményeket jelenítettek volna meg. 1940-ben kezdődött az építkezés a betlehemi barlang alapkőletételével, amelyhez még a Golgotáról is hoztak darabokat, de a világháború félbeszakította a munkálatokat. Az elkészült kápolnákban és a templomban időközben a legkülönfélébb dolgok jöttek létre: volt itt sufni, intézet ipari tanulóknak, exportraktár, csomagolóüzem, a Fővárosi Levéltár raktára és a Vörös Csillag Traktorgyár egy része. Voltak tervek arra, hogy egy művésztelepet hoznak létre a területen, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrokat faragó részlegét költöztették volna ide, de forráshiány miatt az egészből semmi nem lett. Annak ellenére, hogy a Bécsi utca mennyire frekventált helyen van, még ott is találni félkész, elhagyott és a háló alatt halódó épületeket. Ilyen a Bécsi utca 8. és 10. is, amiket a 2000-es évek elején még bontással is fenyegettek, ugyanis helyükre egy hatalmas divatplázát álmodott az a vállalkozó, akinek a Fashion Streetet is köszönhetjük. Ő ki mai a Foster + Partners építészirodát kérte fel a gigantikus projekt elkészítésére, akik egy hatalmas üvegtömböt képzeltek el a területre, amelyre egy léghajót formázó tetőkert is került volna - emiatt kapta meg a beruházás az elhíressül Zeppelin-projekt nevet. Ez a fejlesztés úgy átalakította volna a környéket, hogy legalább olyan vitát generált, mint évekkel később a MOL-torony építése. A Deák Ferenc utcán is átívelő tetőrész egészen áthangolta volna a belvárost, s bár a legtöbben tájidegennek vélték, és még az Örökségvédelem is ellenezte a projektet, az mégis zöld utat kapott a Fővárostól és a kerületvezetéstől egyaránt. Ám a vita ezután sem csillapodott: a Budapest Világörökségéért Alapítvány bírósági eljárást indított, arra hivatkozva, hogy az Örökségvédelmet - ami akkoriban még egy létező szerv volt - egyáltalán nem vonták be a tervezésbe; végül meg is nyerték a pert, a projektet pedig megsemmisítették. A helyzet 2011 óta változatlan: a Bécsi utcai épületeket azóta is ponyva takarja, így csak minimálisan látjuk a szerkezet pusztulását. Noha erre az épületre szó szerint nem igaz, hogy befejezetlen, mi mégis beletettük ebbe a listába, mert úgy tűnik, a felújítása a végtelenségig tart. Az egyik legszebb budapesti épület a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeum, ami most már hosszú évek óta áll a nagyközönség elől elzárva. A palota átadása a millenniumi ünnepségek záróeseménye volt, bár a közönség csak egy évvel később vehette birtokba. A II. világháborúban komoly károkat szenvedett: elpusztult az aula mennyezete és padlója, belövés érte a kupolát és a nyitott előcsarnokot is, és bár egy részét helyreállították, az 56-os harcok során ismét szétlőtték a múzeumot. A 20. század végére már annyira rossz állapotba került, hogy a kupola lanternáját életveszélyessé nyilvánították, a nyitott előcsarnokot pedig 2010-ben restaurálták, és már ekkor megindultak a tervek egy újabb, modern szárny létrehozásáról. Bár 2017 szeptemberében zárták be az épületet, a kiköltözésen és az állványok felállításán kívül sok látványos munka nem történt. A munkálatok megkezdése évekig húzódott, eleinte 2021-es kezdésről szóltak a hírek, ezek alapján 2027-re el is készült volna a múzeum, azóta viszont a háborús helyzetre hivatkozva rengeteg belengetett, de még el nem kezdett, illetve folyó projektet leállított a kormány - így az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját is. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost. Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Ezt nem kellene bolygatni.
- A Rákóczi út 66. legendás története: a börtön, a kivégzőhely és a későbbi félbehagyott építkezések kronológiája.
- A 19. század végétől a modernizmus és a városfejlesztés állandó mozgása a Rákóczi úton.
- Az újraépítések és a befektetői tervek hullámzása: Hotel Orient, 360 fok projekt, és a megvalósítás küszöbén álló tervek.
- A Bécsi utca és a Zeppelin-projekt vitákkal terhelt története és végső sorsa.
- A Magyarországon zajló kulturális és városfejlesztési diskurzusok eredményei: megmaradt, félbehagyott és megvalósult projektek összevetése.
Bosnyák utcai fejlesztési telek Zuglóban
Bosnyák utcai fejlesztési telek a Bosnyák tér és az új városfejlesztések közvetlen közelében kínál megvételre egy kiemelkedő adottságú, többféleképpen hasznosítható fejlesztési telket, amely ideális választás lehet társasház-fejlesztők, befektetők vagy saját központot kereső vállalkozások számára. Főbb paraméterek: telekterület 579 nm, övezeti besorolás Lk-1/6, környezet kisvárosias, zártsorú beépítésű lakóterület, tulajdoni lap szerint kivett lakóház, udvar, gazdasági épület, maximális beépíthetőség 30%, terepszint alatti beépíthetőség 40%, minimális zöldfelület 55%, megengedett épületmagasság 10,5 m. Társasház-fejlesztésre optimális lehetőség: az övezeti szabályozás alapján a telken társasház építhető, amely kiváló lehetőséget biztosít kisebb prémium lakóprojekt kialakítására Zugló egyik folyamatosan fejlődő részén. Lakásszám kialakítása: általános szabály szerint 120 nm-ként 1 lakás, kedvezményes szabályozással akár 40 nm-ként 1 lakás is kialakítható. A Bosnyák tér környéke az elmúlt évek egyik legjelentősebb városrehabilitációs és infrastruktúra-fejlesztési területévé vált, amely hosszú távon is erős értéknövekedési potenciált biztosít. Azonnal használható cégköpont vagy kereskedelmi telephely: a telken jelenleg található egy kb. …

Az anyag részletes bemutatása a városi rekonstrukciók és befektetési hullámok példáiban rávilágít arra, hogyan formálják a történeti és üzleti elemek a mai Budapesti fejlődést.
Rövid összegzés a történetek alapján
- A Rákóczi út 66. egyik hírhedt “csontvázháza” öröksége a város bemutatkozó történeteiben; az épület középkori és modern kori átalakulásait záros határidők között követik nyomon.
- A Bécsi utca projektjei és a Zeppelin-projekt kapcsán kirobbanó viták mutatják, hogyan befolyásolja a kulturális örökség védelme a fejlesztési elképzeléseket.
- A múzeumok rekonstrukciói és a kulturális intézmények felújításai mutatják, hogy a város igényli a modernizációt, miközben megőrzi történeti gyökereit.
tags: #zugloban #felbemaradt #epitkezes
