1 hektár termőföld ára és forgalma Magyarországon: trendek, vármegyék és kilátások
2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évi szintet. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. 1 Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. 2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt magasabb a 2023. évinél. Az áremelkedés mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot.
3. A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. 2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rossz adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár).
A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0, illetve a 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel. 2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben érte el a 10%-ot. 2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők.
9. A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12%, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten. 2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a módszertani leírásban.
2009-ben egy hektár szántóföld átlagára 491 200 Ft, 2014-ben már 939 200 Ft, 2016-ban 1 302 400 Ft, 2018-ban pedig 1 486 700 Ft volt. A szántóföldek átlagban tehát a háromszorosára drágultak. (Forrás: www.ksh.hu: STADAT 4. 1. 5. A használt földterület Magyarországon (2018. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 11 százalékkal volt magasabb, mint 2017-ben, a földbérleti díjak 6,5 százalékkal emelkedtek - adta hírül az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványa alapján. Megközelítőleg ugyanannyi termőföld került forgalomba 2018-ban, mint az azt megelőző esztendőben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek egy százalékát, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek; a magasabb árak következtében a keletkezett forgalmi érték 9,8 százalékkal meghaladta a 2017. évit. A legnagyobb mértékben, 33 százalékkal Fejér megyében nőtt az értékesített terület nagysága, míg Pest megyében csökkent a leginkább: 25 százalékkal.)
A földárak és bérleti díjak alakulásáról gyakori megfigyelés, hogy a külső tényezők (árfolyamok, világgazdasági helyzet, klímaváltozás) befolyásolják a piacot. A 2022-es Eurostat-összehasonlítás szerint az EU tagállamai között jelentősek az árkülönbségek: Horvátország a legalacsonyabb, míg Hollandia és Görögország között nagy regionális eltérések tapasztalhatók. 2022-ben az EU átlagos szántóföld ára 10 578 euró/ha volt, Magyarország pedig az EU-átlag alatt helyezkedik el a lista alsó harmadában. A gyepterületek ára általában alacsonyabb, mint a szántóké, és az országon belüli különbségek nagyok lehetnek régiótól függően.
A hazai piac összefüggő képét erősítik a 2024-es adatok is: az országos átlagáru szántóra 2,39-2,4 millió forintos vételárat ad, a 2024-es átlagos bérleti díj pedig 86 900 Ft/ha/év körül mozgott. A legfontosabb megfigyelések közé tartozik, hogy a legdrágább szántóárakkal a Budapesthez tartozó járások környéke bír, míg a legolcsóbb területek gyakran Észak- és Nyugat-Magyarországon találhatók. A növekvő aranykorona-értékek és a növekvő kereslet összessége továbbra is fenn tudja tartani a hosszú távú drágulási trendet, bár az árak között jelentős regionalitás van.
Az elérhető adatok alapján a termőföld-birtoklás hosszú távú befektetés. A drágulás okai között szerepel a korlátozott, folyamatosan szűkülő termőföld-kínálat, az erőteljes kereslet, a bizonytalan gazdasági környezet és a termésbiztonság iránti igény. A földbirtoklás nehézségei között pedig kiemelkednek a jogi keretek és az időleges bérleti szerződések közötti különbségek, ami hatással van a hosszabb távú stratégiákra és a fiatal gazdák belépési lehetőségeire.
Hazai példák és szakértői vélemények szerint a vidék újrakezdése egyre népszerűbb a fiatalabb generációk körében. A családi gazdaságok aránya változó, és a technológia fejlődése, a gazdaságok méretének alakulása mind hatással van a piacra. Összességében a földterületek továbbra is stabil, értékálló befektetési forma maradnak, bár a megtérülési idő hosszabb lehet, és a környezeti és gazdasági kockázatok figyelembe vétele elengedhetetlen.
Módszertan és források
Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Agrotax Kft. éves termőföldpiaci körképe. A számok országos és vármegyei/területi bontásban kerültek összegzésre, a módszertan szerint az AK (aranykorona) érték és a helyi adottságok kiemelten befolyásolják az árakat. A bemutatott értékek tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a helyi szakértői értékelést.
Gyakran ismételt kérdések
- Mi befolyásolja a szántó átlagárát vármegyénként? - A földminőség, a fekvés és a helyi kereslet, valamint a vármegye gazdasági és földbirtoklati szerkezete.
- Melyek a legdrágább és a legolcsóbb területek Magyarországon? - Legdrágábbak a szőlő és a gyümölcsös területek, legolcsóbbak a gyep és erdő, északabbra alacsonyabbak az árak általában.
- Mire érdemes figyelni a vásárlásnál? - Aranykorona értéke, helyi adottságok, jogi keretek, elővásárlási jog és a hosszú távú gazdálkodási tervek.
tags: #1 #hektar #zuzasanak #ara