Egy 100 négyzetméteres lakás energiafogyasztása: tények és tanácsok
Az ingatlanok több mint hatvan százaléka átlagos, vagy annál rosszabb minősítésű. Rendkívül hideg időjárás jellemzi az év első felét, így megugrott a gáz- és áramfogyasztás is. Ennek apropóján az ingatlan.com elemzésében azt vizsgálta, hogy a lakóingatlanokról tavaly készült energiatanúsítványok alapján milyen osztályzattal rendelkeznek a magyar lakások. Az energiatanúsítvány objektív - rendeletben szabályozott - paraméterek alapján mutatja meg, hogy mennyit “fogyaszt” az adott ingatlan. A skála az AA kategóriától a JJ kategóriáig terjed, a “minimális energiaigény” a legjobb osztályzat, a “kiemelkedően rossz” pedig a legrosszabb. Mindenesetre a lakások fogyasztásában van tér a javulásra a következő időszakban. A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján ugyanis országszerte kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások - áll az ingatlan.com elemzésében.
2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és mindössze kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA kategória) osztályzatot. A felmért lakóingatlanok döntő része, a lakások 55 százaléka átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Az energiafaló - kiemelkedően rossz - lakások aránya pedig közel 6 százalékos az országos adatok alapján. Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb közel 24 százalékos korszerű (CC-s) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az energetikai besorolás a legtöbb esetben most még lényegtelen szempont a lakáskeresőknél. “Egy felesleges, de kötelező kelléknek tartják az eladók és a vásárlók egyaránt” - mondta a szakértő. Az ingatlan.com adatai szerint a lakásukat eladásra hirdetők háromnegyede úgy kezdi hirdetni a lakást, hogy nincs meg ez a papír vagy, ha van is tanúsítványuk, nem adják meg a hirdetésben az azon szereplő osztályzatot értéket. Abból, hogy a lakások többségénél nincs meg az osztályzat, az is látszik, hogy a vevőket sem nagyon érdekli, tehát az eladási árra sincs komolyabb hatással. A szakember szerint összességében hiába mutat pontos képet egy lakásról a tanúsítvány, a vevők inkább saját szemüknek hisznek a lakásvásárláskor. “Éppen ezért az, hogy felújított vagy felújítandó egy lakás, jelenleg abszolút szubjektív megítélés alapján kerül bele egy lakáshirdetésbe” - tette hozzá.
Balogh László szerint a tulajdonosoknak érdemes lehet felmérniük ingatlanuk energiaigényét, még akkor is ha nincs szó eladásról vagy kiadásról, hiszen a tanúsítvány 10 évig érvényes. „A tanúsítást végző mérnökök számára ráadásul jogszabály írja elő, hogy az energiatanúsítvány mellé energia-megtakarításra irányuló javaslatokat is megfogalmazzanak. Balogh László arra számít, hogy az objektív feltételek alapján elkészült energiatanúsítványok többéves időtávon a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak majd a lakásvásárlási döntéseknél.
Az energiatakarékosság fontossága
Ha egy valami, amit az elmúlt évek megmutattak, az az, hogy az olcsó energia korszaka nem tart örökké - legalábbis akkor biztos nem, ha külföldről importált energiahordozók, vagy elektromos áram szükséges az ország ellátásához. Ma is így van ez - már ha az ember nem akar egy vagyont kifizetni.
Kulcsfontosságú, hogy milyen egy ház szigetelése, hiszen jelentősen meghatározza az energiafogyasztást. Egy családi ház energiafogyasztása igen sok tényezőtől függ. Ennél is több múlhat azon, hogy mennyi energiát kell fűtésre fordítani, ez pedig alapvetően függ a ház hőszigetelésétől, továbbá a beépített anyagoktól, a nyílászárók minőségétől, a kivitelezés minőségétől, a fűtési rendszertől vagy a tájolástól. Ami az energiafogyasztás tekintetében lényeges információkat árul el egy épületről, az nem más, mint az energetikai tanúsítvány. Ez praktikusan azt jelenti, hogy minden házhoz tartozik egy energetikai minősítés, amely megmutatja az épület energiahatékonyságát. A minősítés a legjobb „AA++” kategóriától (minimális energiaigényű), a legrosszabb „JJ” kategóriáig (kiemelkedően rossz) bármi lehet. A „BB” kategória (közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő), illetve az ennél jobb minősítések megszerzésének alapfeltétele a minimális energiafogyasztás mellett az épület külső felületeinek megfelelő hőszigetelő képessége, valamint a legalább részben (minimum 25%-ban) megújuló energiákkal való ellátottság. A rossz minőségű, hiányos hőszigetelés az egyik elsődleges okozója a nagy energiafogyasztásnak, azaz a magas fűtésszámlának.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy hol, mennyi hő távozik átlagosan a házból. Sokan mondják, hogy sok múlik a homlokzati szigetelésen, ami annyiban igaz, hogy a meleg levegő 30-40%-a a homlokzati falakon át távozik, de nem csak a homlokzat szigetelésére kell nagy hangsúlyt fektetni! A szigetelőanyag profi felhelyezése minimum olyan fontos, mint a megfelelő szigetelőanyag. A második lépés a szigetelő lemezek teljes felületű vagy perem-pont módszerrel történő felragasztása (más ragasztási módszerrel az anyag veszítene szigetelési képességéből). A szigetelőlapok közé nem kerülhet viszont ragasztó. A lemezek felhelyezése a kezdősíntől kezdve, hézagmentes illesztéssel történik. Ezután következik a dübelezés: a hőszigetelő rendszert dübelekkel (is) kell rögzíteni. A dübelezett, élvédőkkel ellátott, megszáradt hőszigetelő felületre kerül rá a háló. Majd jöhet az alapozó vakolat, aminek a kb. Egy családi ház megépítése összetett folyamat. Ennek a folyamatnak fontos része, hogy milyen szigetelőanyag kerül a házra, hiszen el alapjaiban fogja meghatározni, hogy mennyire lesz energiahatékony a ház.
A háztartási fogyasztók mérlegelése
A napelemes rendszer tavalyi bővítésekor okosmérő került beépítésre, a villásdugóval működő berendezésekhez pedig vásároltam egy telefonról vezérelhető fogyasztásmérőt, így tavaly július óta gyűjtöm az adatokat. A ház fogyasztásából kivettem a villanyautók töltését - ez még egyszerű volt, hiszen a fali töltőmnek saját naplói vannak. Így úgy döntöttem, hogy a legalacsonyabb havi fogyasztásból - általában szeptember, amikor se klíma se fűtés nem kell - számolok egy éves alapfogyasztást a háznak. Ez alapján a nyári hónapok többletét Hűtés szezon+, a téliekét pedig Fűtés szezon+ néven tüntettem fel a táblázatban.
De vajon milyen más nagyobb fogyasztó van még a házban? Na de a sok kicsi, ugye, sokra megy. Két héten át mértem a készülék energiafogyasztását, ami a napi kávék mellett legalább 2-4 étel melegítését jelentette, de a fogyasztás így is elhanyagolható volt.
De mi a helyzet a home office-szal? Egyre több irodai alkalmazott dolgozik részben otthonról - én például szinte minden nap. Az én esetemben ez egy laptopot és egy 25 colos monitort jelent, meg persze a podcast felvételénél még néhány kiegészítőt, kamerát mikrofont. A heti podcast vágásához használt laptop például már egy komolyabb grafikus kártyát is használ, és csúcsfogyasztása nagyjából a duplája volt a hétköznapi, integrált grafikus maggal szerelt laptopénak. Igen, már egyszer mértünk routert, de az már az új felállás volt nálam, ugyanis nemrég internetszolgáltatót váltottam, ami eszközcserével is járt.
A kísérlethez nagyon nem tértem el a heti rutintól, általában hétvégén főzünk meg pár napra előre, de most úgy döntöttem öt napra készítek 10 adag ételt, amiben volt kétfajta leves és három főétel - utóbbiból egyhez a sütőt is kellett használni. Nyilván aki rendszeresen főz, az sem eszik otthon az év minden napján, ellenben van amikor vendégek jönnek, és van olyan is, hogy két hétig nyaral valahol. Nálam a matek 10 adagra 4,88 kWh-t mutat - ez több, mint három óra folyamatos főzést jelentett sokszor négy főzőlapon.
Ha az enyémhez hasonló, 200 literes kapacitás körüli fagyasztószekrényt keresek ilyen méretekkel, akkor „A” kategóriás nincs is a legnagyobb magyar árukereső oldalon, az egyetlen „B” energiaosztályú 650 ezerbe kerül, „C” pedig 405 ezerért kapható. A fagyasztóm fogyasztása egyébként annyira konzisztens volt, hogy egy hétnél nem is mértem tovább, mert nem volt értelme.
A korábbi szárítógépem gyakorlatilag egy fűtőtest volt, de ajándék lónak ne nézd a fogát, egy 20 éves, ajándékba kapott, használt készüléktől nem lehet sokat várni. Ez nem csak a kényelem ára, előző otthonomban például az ott használt kombinált mosó-szárítógép megvásárlásig állandó gond volt télen a penészedés a ruhák teregetése miatt, hiszen hidegben az ember nem hagyja bukón az ablakokat egész napra.
A háztartás fő hűtőszekrénye egy hagyományos kombinált berendezés, 197 literes hűtővel és 111 literes mélyfagyasztóval.
A házimozi fogyasztása kicsit meglepett, de alapvetően érthető. Érdekes volt megfigyelni, hogy mekkora volt a különbség a TV teljesítményfelvételében a hatalmas világos felületeket mutató, nagy dinamikatartományú (HDR), illetve az éjszakai, sötét képsorok között - 50-200 Watt közötti változásokat is láttam.
Egy dologra azért még érdemes odafigyelni, ez pedig a kábelbox. Nálam már nincs hagyományos TV szolgáltatás, visszamondtam, bőven elég a streaming és a YouTube, de ahol van, ott érdemes a szolgáltatónál a régi darabot modernebbre cserélni. A régebbi kábelboxok ugyanis híresen nagy fogyasztást tudtak produkálni, még készenléti üzemmódban is. Ha a TV rendelkezik CI+ modullal (ezt a leírás elárulja), akkor a Vodafone (UPC) hálózatán el is hagyható ez az extra doboz, mert a kódkártyát egy szolgáltatói adapterrel a TV-be is rakhatjuk. A Telekom IPTV megoldásánál sajnos ezzel a lehetőséggel nem élhetünk, viszont a DIGI rendszerében nemcsak kábelbox, de még csak kódkártya sem kell.
A mosógép és mosogatógép fogyasztása
Az is egyértelmű az adatokból, hogy a mosógép, a mosogatógép és a bojler azok a berendezések, amelyeknél különösen fontos, hogy a család számára megfelelő kapacitásút válasszunk. Nálam leginkább a lakás adottságai, a kicsi fürdőszoba és konyha határozta meg ezeket a paramétereket, így előző mosógépem, amivel a méréseket végeztem, 6,5 kiló ruhára volt tervezve, ezért eleve több kört kellett futnia a szennyessel. Nem tudom, mennyi ebben a szabványtól eltérő felhasználói szokás és mennyi a gyártó túl optimista becslése, vagy a túl nagyvonalú régi EU szabvány sara, de a különbség hatalmas. Mivel a mai modern mosóporok már alacsonyabb hőfokon is jól működnek, célszerű minimalizálni a magas hőfokú mosások számát. Mivel a mosógéppel már a teszt előtt sem voltam megelégedve, nemrég lecseréltem, de az új készülékkel még nem végeztem méréseket. Az új mosógépnek egyébként van egy a szárítógépéhez hasonló saját energiamonitora is, de az LG mérnökei végtelen bölcsességükben úgy döntöttek, hogy egy grafikonra feleslegesek a számok, értékek, mértékegységek, azok csak összezavarnák a vásárlót.
A kézi kontra mosogatógépes mosogatás erényein ma már talán nem vitatkozik senki. Az én mosogatógépem egy speciális méret - a kicsi konyha miatt még a hagyományos, keskeny, 45 centis gép sem fért be, mert túl magas. Természetesen az egyik legfontosabb dolog, hogy a mosogatógépet jól pakoljuk tele, ne félig, harmadáig töltve menjen. Igyekezzünk olyan gépet választani, amely családunk méretéhez illeszkedik, így normál hétköznapokon csak egyszer kell elindítani - mondjuk éjszaka az energiatakarékos programmal.
Az energiafogyasztást itt most nem saját eszközzel mértem, mert a gép konnektora borzasztóan nehezen hozzáférhető helyen van, de a leírás minden programnál pontosan megadja az áram és vízfogyasztást is, így egy hónapig szorgalmasan húztam a strigulákat, hányszor ment a készülék. Az én A+ energiaosztályú gépem a gyári adatok szerint évi 206 kWh-t használ. Ezzel szemben nálam 380/év lett a számított fogyasztás egy hónap után. A legnagyobb baj a takarékos program közel négy órás hossza - ez hétköznap éjszaka lényegtelen, de főzéskor túl hosszú idő a tornyosuló szennyes mellett. A vízfogyasztás, nálam évi 4,3 m3-re jött ki, ami még akkor sem hatalmas tétel, ha a környékemen 1000 forint egy m3 (víz + csatorna). Ha szétnézünk a piacon, akkor a legtakarékosabb mosogatógépek eco programja 0,543 kWh-t fogyaszt, szemben az én gépem 0,723-ával, azaz 25 százalékkal jobbak. Én úgy számolom, hogy ha ezt használnám, akkor évi 90 kWh azaz nagyjából 3 ezer (70 forintos árammal 6 ezer) forint lenne a megtakarítás, mivel a legszuperebb gép nemcsak takarékosabb, de nagyobb is, így pár mosogatási ciklust megspórolnék.
A bojler és fűtési rendszerek fogyasztása
Az elektromos vízmelegítők világában nagyon nagy változást hozott az elmúlt években a hibrid, illetve hőszivattyús rendszerek megjelenése. Fontos azonban tudni, hogy az olcsóbb, 210 ezer forint körül kapható modellnek egy minimum 13 légköbméteres helyiség kell, míg a fejlettebb 330 ezresnek 20 légköbméter az alapfeltétele. Ezek a készülékek felszerelhetők olyan csövekkel is, amelyek a lakáson kívülről szívnak be friss levegőt, és oda fújják ki a használtat is. Fontos szempont lehet még, hogy míg egy hagyományos bojler praktikusan hangtalan, nagyjából 15 decibel zajt bocsájt ki - amikor bekapcsol a fűtőszál és picit ciceg - a hőszivattyúsak 50 decibel körül járnak. Összehasonlításként egy hűtőszekrény nagyjából 40 decibel zajt generál és van akit már ez is zavar éjszaka - márpedig 10 decibel különbséget dupla akkora hangerőként hall az emberi fül. Ezért a hőszivattyús típusokat érdemes a hálószobáktól jó távolra, lehetőleg az alagsorba tenni.
Kár, mivel a 110 literes hőszivattyús modellek gyári fogyasztási adata a mi éghajlatunkon 652, illetve 583 kWh, ami fele-harmada egy hagyományos bojlerénak. Ez egyben azt is jelenti, hogy 100-200 ezer forintos feláruk 3-5 év alatt megtérülhet. A hibrid bojlerben a fűtőszál mellett hőszivattyú is van.
Én a fenti zaj és légköbméter okokból, ha nehéz szívvel is, de egy hagyományos modell mellett döntöttem, amelynek az az előnye azért megvan, hogy rendelkezik egy olyan okosfunkcióval, amely egy hét alatt megtanulja a háztartás vízfogyasztási szokásait, és így 1700 kWh feletti éves fogyasztása 1300 alá szorítható.
Nagyon sokat számít azonban az energiafogyasztás szempontjából a beállított vízhőmérséklet. A fürdés és kézmosás kapcsán jó tudni, hogy már az 50 fokos víz is égési sérüléseket okozhat, így azt úgyis mindenki hideg vízzel keveri majd, ezért alapvetően felesleges és pazarló 65-70 fokra állítani a bojlert. Ennek legfeljebb akkor lehet értelme, ha a család méretéhez képest túl kicsi a készülék űrtartalma. 100 liter 45 fokos víz legfeljebb két embernek elég a napi tisztálkodáshoz, ha ennél forróbbra állítjuk a bojlert, akkor viszont kevesebb meleg, több hideg adagolásával akár négy főnek is elég lehet a mennyiség.
A magas hőfok egyébként a vízkőképződést is elősegíti, ez különösen 55 fok felett jelentős - és amúgy is érdemes évente egyszer kipucoltatni a készüléket és kicseréltetni a magnézium anódot. A legtöbb új készülék rendelkezik egy automatikus havi fertőtlenítő funkcióval - az enyém is ilyen, pedig nem luxus, csak 90 ezres típus. Ilyenkor a bojler 30 naponta egyszer 65 fokra felfűti magát és ezt tartja is egy ideig, mielőtt engedi visszahűlni a vizet. A baktériumok szaporodásához azonban az alacsony hőfok mellett a pangó vízre is szükség van. Magyarul, ha én egyedül élek és 200 literes készülékem van, akkor az nagy valószínűséggel csak napok alatt ürül ki, és így nagyobb eséllyel lehet ebből baj. Az én készülékem kijelzője 45 fokot ír két főre, így én ezzel használom, valamint természetesen be van kapcsolva az automata fertőtlenítés is.
A fűtésem 90 százalékban egy dual klímával megy, ami a két, egyenként 45 négyzetméteres szintet remekül befűti. A földszinten van kiegészítő padlófűtés, illetve a fürdőkben villanyradiátor, de előbbi időzítetten, csak reggel és este működik pár órára, utóbbi pedig napi pár percet van csak használva fürdés előtt.
Érdemes akár kölcsönkért hőkamerával, akár energetikai szakértő segítségével végigmenni a házon - lehetőleg télen, amikor kint jó hideg, bent pedig 21 fok van. Egy másik érdekes kérdés a nem használt lakrészek stratégiája. A dolgozószobám fűtése kapcsán az egyik szakember azt tanácsolta, éjszaka is menjen a fűtés, más viszont azt mondta kapcsoljam le. Mivel a tetőtéri szoba még télen is csak 16 fokig hűl le, és reggel fél óra alatt 21 fokra melegszik, kevesebb energia volt a felfűtése, mint az éjszakai melegen tartása.
Energiamegtakarítási lehetőségek és a jövő
A helyi adottságok mellett a még hatékonyabb, még energiatakarékosabb gépek többletköltségei jelentik sokszor a valós akadályt. Megéri-e 350 ezres mosogatógépet venni a 100 ezres helyett, ha az árkülönbség 80 év, drágább árammal számolva 40 év alatt térül meg. Reálisan a hibrid bojler hozhatná a legtöbbet anélkül, hogy milliókba kerülne a csere, mint mondjuk a fűtés talajszondás hőszivattyúra történő fejlesztése esetén. De amíg a túlfizetés 35 forintos árammal történik, itt is nyolc évről beszélünk.
Még egy rejtett tartalék van a rendszerben, ez pedig ott keresendő, amiről eddig nem beszéltünk. Jövőre már elképzelhető, hogy új gumit kell venni az autómra, ha pedig a következő abroncs igazolja a német teszteket, és kicsit kevésbé sportos, de kilenc százalékot spórol a fogyasztáson, azzal annyi áramot spórolok, mint a lakás éves fogyasztásának nagyjából 5 százaléka.
A fenntartható közlekedés elkötelezett híve, akit elsősorban a Tesla céltudatos és piacot felforgató tevékenysége rántott magával ebbe a világba, így publikációi elsősorban erre a területre koncentrálnak.
HŐSZIVATTYÚ: kinek és miért ajánljuk?
A kormány által meghatározott keret, ha havonta csak 210 kilowattóra áramot akar fogyasztani, elég szűkös lehet. A Magyar Villamos Művek (MVM) táblázata szerint ha egy négytagú család elektromos tűzhelyen mindennap elkészíti a meleg ételt ebédre és vacsorára, az havi szinten 80-100 kilowattóra áramot használ fel. Egy heti mosásra az MVM 10 kilowattóra áramhasználattal számol egy négytagú családnak. A mikrohullámú sütőben 5 adag fagyasztott étel felmelegítése 1 kilowattóra, és ugyanennyit fogyaszt egy mobiltelefon feltöltése is száz alkalommal. Hat-kilenc óra tévénézés és háromórányi számítógépezés 1 kilowattóra áramot használ el. Tehát már kizárólag számítógépezéssel és tévézéssel is könnyen elérhető a megadott keret.
Az áramfogyasztás kapcsán, míg eddig 36,9 forintot fizettünk eddig egy kWh-ért, addig az új ár e feletti fogyasztásnál 70,10 forint/kWh lesz. c) B Komfort árszabás (vezérelt, napi 12 óra felfűtési idővel) esetén 60,935 Ft/kWh. A gázfogyasztás kapcsán augusztus végén az is kiderült, hogy a fűtőértéket veszik mostantól figyelembe a kedvezményes árnál.
Az áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. A nagycsaládosok korábbi többletfogyasztási kedvezménye megmarad. A távfűtéses lakásoknak nem kell tartaniuk a rezsiszámla megugrásától a ma ismert szabályok szerint. Így a panellakásban lakók számára csak az áramfogyasztásra vonatkozó feltételek irányadóak. Ugyanakkor a szeptember 8-i kormányülésen döntés született arról, hogy minden távfűtött lakást egyedi hőmennyiség mérővel szerelnek fel - jelenleg 130-140 ezer mérő nélküli távfűtött lakás van az országban. A kormány a felszerelés fedezeteként 28 fillérrel megemeli a távhő filléreket, de ezt is csak az ipari fogyasztók fizetik, ezt sem a lakosságnak kell fizetnie.
A társasháznak nem minősülő többlakásos lakóépületek (többgenerációs családi házak) esetében az egy épületben található legfeljebb 4 lakás mindegyikének jár az átlagfogyasztás mennyisége, azaz 63 645 MJ, kedvezményes áron.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ július 15-én megjelent közleménye szerint augusztus 1. után is az előzőleg megállapított átlagfogyasztás alapján lesznek kiállítva a számlák, azaz azt az összeget fizetjük, ami a 2022. augusztus 1. Hogyan fogják megkülönböztetni azokat, akik általánydíjat fizetnek azoktól, akik havi szinten diktálják be az aktuális fogyasztást? Ahol számlamegosztás történik - átalányt fizet az ügyfél - ott a becsült érték alapján a 2022. július 31-i és a 2022. A földgáz esetében a kedvezményes mennyiséget a felhasználó időarányosan jogosult igénybe venni. Ha a kedvezményes földgáz mennyiség nem éri el az adott időszakra kiadható kedvezményes mennyiséget, úgy a kedvezmény nem vész el! Az erre az időszakra eső kedvezmény mértéket később ki tudja használni az éves időszakon belül!
A legfrissebb (2023 február közepén) hivatalos információk szerint a rezsivédett sávhatár az egész évben érvényben marad. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sávhatár alatti fogyasztásra vonatkozó szabályok érvényben maradnak 2023 végéig. A sávhatár feletti fogyasztás esetében az úgynevezett lakossági piaci ár április 30-ig változatlan marad.
Szükséges-e nyilatkozatot tenni arról, hogy valaki lakossági fogyasztó, ha az új rezsiszabályok életbe lépése után- 2022. augusztus 1-jét követően - lett lakossági fogyasztó? Igen, ezt meg kell tennie az érintetteknek. A jogosultság érvényesítése érdekében a lakossági fogyasztóvá vált felhasználónak az őt ellátó egyetemes szolgáltató felé nyilatkoznia kell, hogy mely felhasználási hely(ek), mérési pont(ok) vonatkozásában lett lakossági fogyasztó. Az MVM Next tájékoztatója szerint a kedvezmény adott felhasználási helyre, egy adott felhasználó fogyasztására vonatkozik, ám idő- és fogyasztásarányosan jár.
tags: #100 #negyzetmeteres #lakas #energia #fogyasztasa