Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagóga: hozzájárulók névsora és építészeti örökség

Csütörtök óta látható a fenti címmel egy új kiállítás a Páva utcai zsinagógában. A rendezvény alcíme: „Baumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához”. A különleges élményt nyújtó tárlat megnyitója után beszélgettünk dr. Meséljen Baumhorn Lipótról: mit illene tudni róla a ma emberének?

Baumhorn Lipót és a magyarországi zsinagógaépítészet kötődése

Magyarországon született 1860-ban, a bécsi Technische Hochschulén tanult építészetet, majd az 1880-as évek elején hazatérve Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában helyezkedett el. Legjobb tudomásunk szerint az 1883-1894 közötti évtizedben Lechnerék mellett dolgozott, rajzokat készített, építkezéseket vezetett, de a mesterek mellett végzett munkájának részleteiről nincs több információnk. A Lechner Ödön által kifejlesztett magyaros formanyelv valamennyire Baumhornra is hatást gyakorolt, de ő az épületein nem elsősorban a Népies ízt alkalmazta.

Ismerünk néhány világi épületet, amelynek a tetőgerincén bádog csipkesorokat alkalmazott, ezek formavilága szintén a Lechner-irodából eredeztethető. A XX. század elején általa használt téglaszalagok nagyon modern hatást kölcsönöztek az épületeknek: a téglaszalagok raszterszerűen, geometrikus rendben hálózták be az épületek homlokzatait. Ez a téglaraszter látható például a főváros XIII. kerületében, a Csata utcai elemi iskola homlokzatán. Bizonyos ablakformák szintén a lechneri hatásra vezethetők vissza: Baumhorn nagyon kedvelte az összetett, íves záródású nyílásokat.

1894-ben megalapította saját építészirodáját. Abban az időben már beindultak a zsinagógamegrendelések, de más megbízásokat is kapott: a Millenniumi Kiállításra egy pavilont tervezett és neoreneszánsz stílusú lakóházai is készültek. Igazán kiemelkedő teljesítményt azonban a huszonhat zsinagógaterv jelent, melyek közül huszonkettő fel is épült a történelmi Magyarország területén. A kiállításon egy infografikán bemutatjuk valamennyi zsinagóga képét a tervezési-építési évükkel és földrajzi elhelyezkedésükkel együtt.

Zsinagógák, templomok és más nagyszabású épületek

A zsinagógák mellett - amelyeket Baumhorn „zsidótemplomok”-nak hívott - mintegy ötven világi épületet tervezett, ezek túlnyomó többsége megvalósult. Három jelentősebb középületet emelnék ki: Szegeden a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, Temesváron a Temes-Béga Vízszabályozó Társulat, Újvidéken pedig az Újvidéki Takarékpénztár székháza az ő sokrétű tehetségét bizonyítja. Nemrégen jelent meg Baumhorn zsinagógaépítészetéről egy nagymonográfia az Ön tollából a Holnap Kiadónál.

A szegedi Új Zsinagóga: építészet és szertartási elemek

Az épület 1900 és 1903 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Új Zsinagóga Magyarország egyik legnagyobb és Európa negyedik legnagyobb zsinagógája; az épület eklektikus stílusban, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román és szecessziós elemekkel alkot egységet. A kupola belső díszítésében a geometriát és a fényes felületeket gazdagítják, a vezető motívumok között megtalálható a Dávid-csillag és a csillagos égbolt.

A templom belső felépítésében és díszítésében a belső terek díszítéseit is maga tervezte, a motívumokat és a berendezést beleértve. A tetődíszek, a színek és a részletgazdag üvegablakok a róz Röth Manó műhelyéből származtak, amelyet később Kopp Ferenc készített el 1920-as évek után. A frigyszekrény és a tóratekercsek is Baumhorn tervei szerint készültek, a különleges „függöny” és a belső elemek szoros egységet alkotnak a templom megjelenésével.

A zsinagóga 1944-ben a gettó központjává vált, itt gyűjtötték össze az elhurcolt emberek ingóságait. A második világháború után a felújítások és állagmegóvó munkák folytak, 1979-ben is volt kisebb rekonstrukció. A monumentális épület belső terei és külső elemei ma megőrzésre kerülnek, és a helyi közösség kulturális és vallási élete színhelyeként szolgálnak.

Az egységes stílusjegyek és a telek adottságai

A korabeli stíluskeveredés ellenére a Szegedi Új Zsinagóga egységes megjelenést mutat. A 1920-as években olyan zsinagógákat rendeltek Baumhorntól, amelyek nem szabadon álló telekre épültek és amelyeken hiányoztak a kupolák és tornyok. A Páva utcai zsinagóga ötszög alaprajzú, melyet részben a telekadottság és a keleti tájolás ír elő. Az utcafrontról nem látható, hogy zsinagóga található a háztömbben; az ablakformák azonban ezt árulják el, és a telek sarkába helyezésével átlós alaprajzt kapott az épület.

A belső dekorációkban az art deco felé hajló elemek harmonizálnak a kései szecesszióval. A fehér falak mellett a kék-arany díszítés érvényesül, a belső terek pedig elegáns, monumentális hangulatot adnak a templomnak. A Páva utcai zsinagóga ma múzeumi célokat szolgál, nincs felszentelve, de méltó módon használják és karbantartják. A kiállítás 2022 januárjáig látható ezen a helyszínen, és a megnyitó után egyértelmű lett, hogy a kiállítás és a zsinagóga egymást kiegészítik.

Infografika és kiállítási anyag

A kiállításon egy infografikán bemutatják valamennyi Baumhorn-zsinagóga képét, tervezési-építési évükkel és földrajzi elhelyezkedésükkel együtt. A kiállítás betekintést ad a belső terekbe, az üvegablakok motívumaiba és a tóraszekrény függönyébe is, amelyet „vendégségbe jött” tóratekercsnek nevez a kurátori írás. A bemutatott anyag között szerepel a közel ötven évig elveszettnek hitt, majd 2018-ban megtalált eredeti alaprajz és kiviteli tervek, a falikarpok, faragott padok és a restaurált rituális textíliák is.

Infografika: Baumhorn zsinagógái világszerte - tervrajzokkal és földrajzi elhelyezkedéssel

A kiállítás kurátora Dr. Szegedi Zsidó Hitközség restaurálási projektjének vezetője, és a 1900-1903 között felépült szegedi zsinagóga építésének részleteit is bemutatja. A tárlat csúcspontja a belső terek díszítésének részletes bemutatása, amelyben Baumhorn az üvegablakok és a falfestés motívumait is maga tervezte, illetve a berendezési programot is kidolgozta.

Speciális részletek: a belső terek és a dekoráció

A templom kupolabelsője a világot szimbolizálja: négy csegelyén a három (héberül négy szóval kifejezhető) erkölcsi tényező - Tóra, munka és emberszeretet - íródott fel. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját jelképezi, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A Dávid-csillag köré irányított napfényes sugarak koronázzák az égboltot. A festett üvegablakok és a templom színes ablakaik Roth Manó műhelyéből származnak, később pedig Kopp Ferenc készítette el az üvegablakok egy részét.

Tagolt részletek: a kupola belső díszítése és az üvegablakok

Az orgona rekonstrukcióját 2001-ben a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. végezte el; a hangszer 2317 sípos, 42 regiszteres, 2 manuálos. A templomot gyakran használják orgonakoncertekre is, és kiváló akusztikája miatt kiállításokat is rendeznek az előcsarnokban. A frigyszekrény ajtaja és a tóratekercsek jeruzsálemhez köthető ikonográfiája a zsidó vallási hagyományokat jeleníti meg, a bennük rejlő motívumok a belső tér összhangját erősítik.

  1. 1900-1903: Új Zsinagóga Szegeden épült Baumhorn Lipót tervei alapján.
  2. Az 1920-as évek elején az építészi és hitközségi szemlélet váltása: kevesebb kupolával és toronnyal rendelkező zsinagógák.
  3. Jelenleg a Páva utcai zsinagóga kiállító- és múzeumi célokat szolgál, a belső terek és a berendezés restaurált állapotban láthatók.

A zsinagóga megtekintése ma Szeged kulturális örökségének fontos részét képezi: a szecesszió és historizmus keveredése, a mór-stílus elemeinek jelenléte és a gótikus-román hatások finom hangsúlyozása különleges látványt nyújt. A szegedi új zsinagóga tehát Magyarország második és Európa negyedik legnagyobb zsinagógája, amely nemcsak vallási központként, hanem kulturális és építészeti emlékként is kiemelkedő jelentőségű.

Idővonal és összegzés a témáról

A XX. század elején a zsidó emancipáció és a polgári jogok térnyerése megteremtette az építészet számára a kölcsönös integráció lehetőségét. Baumhorn Lipót első zsinagógája 1886-ban készült, és a Szegedi Új Zsinagóga az egyik főműve, amely a historizmus, a szecesszió és a mór-stílus elegáns összhangját mutatja. A kiállítás és a Páva utcai zsinagóga közös munka egységes üzenete, hogy a múlt és a jelen találkozása nélkülözhetetlen része Szeged és a magyar zsidó közösség kulturális örökségének.

A szegedi Új Zsinagóga bemutatása

Napjainkban a szegedi zsinagógát helyreállították és megőrzésre érdemes példaként szolgál az állagmegóvó munkálatokkal, a belső díszítésekkel és a rendezett kerttel együtt. A kiállítás és a zsinagóga közös erőfeszítéssel mutatja be Baumhorn széles körű tehetségét: a zsidótemplomok mellett közel ötven világi épület tervezését is, a magyarországi és külföldi példák alapján. A köztéri fotókiállítás megtekinthető: 2020. Kurátor: Dr. A Szegedi Zsidó Hitközség restaurálási projektjének vezetője: Dr. Csütörtök óta látható a fenti címmel egy új kiállítás a Páva utcai zsinagógában.

tags: #a #szegedi #zsinagoga #epitesehez #hozzajarulok #nevsora

Népszerű bejegyzések: