A szomszéd kerítést épített az én telkemre: mit tehetek?
A kerítés telepítése sok szempontból jó lépés. A kerítés hozzájárul a biztonságunkhoz, mivel megakadályozhatja az illetéktelen behatolók bejutását. A kerítésekre vonatkozóan két jogszabályt érdemes figyelembe venni. Az egyik az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. kormányrendelet (OTÉK), a másik a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény (Szomszédjogi tv.).
A kerítés építésének jogi keretei
A kerítés építésének a jogi kereteit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20) kormányrendelet (OTÉK) rendelkezik. Ezek, olyan általános szabályok, amiket a helyi előírások még kiegészíthetnek. Alapjában véve kerítést építeni nem kötelező, de ha megépítjük bizonyos szabályoknak meg kell felelni. Az általános országos érvényű rendelet nem kötelez kerítés építésére, de a helyi szabályozás előírhatja.
Általános szabályok kerítés építésére
- Kerítés építése nem engedélyköteles: Alapjában véve nem kell engedélyt kérnünk a kerítés építésére, kivéve, ha az műemlékvédelmi környezetben épül.
- A kerítésnek teljes terjedelmében az építtető telkén kell állnia. A telek határait jobb, ha biztosan ismerjük, ezért akár kérjünk fel szakembert annak meghatározására.
- Telken belül csak áttört kerítés építhető: Ez elsősorban sorházak esetében fontos.
- A kerítés magassága maximum 2,5 méter: Tömör átláthatatlan kerítés magassága maximum 2,5 méter.
- A kerítés legyen biztonságos: Kerítést telepíteni nem kötelező, de ha telepítünk, gondoskodnunk kell arról, hogy ne okozzanak sérülést. Front- és oldalsó kerítés esetében is fontos, hogy ne okozhassunk sérülést a gondozatlan kerítés miatt.
- Általában jobb oldalra kell építenünk: Általában a telek tulajdonosának frontkerítést kell építeni, valamint az utcáról nézve a jobb oldalra, illetve a hátsó kerítés szintén jobb oldalra eső felére telepít.
A kerítés ugyanis teljes mértékben az építtető tulajdona. Ez azt jelenti, hogy amíg a saját telkünkön áll, és megfelel a helyi előírásoknak, szomszédunk nem fejlesztheti, vagy bonthatja el, még akkor sem, ha balesetveszélyesnek véli. Ugyanis a tulajdonosnak felelőssége biztosítani, hogy nem okoz sérüléseket.
Közös kerítés és a költségek megosztása
A szomszédok rengeteg kérdésen tudnak vitázni, ebbe beletartozik az is, hogy ki újítsa fel a kerítést. Alapvetően a közös kerítés fenntartása, rendben tartása a szomszédok közös feladata, és az ezzel járó költségeket és feladatokat is meg kellene osztani. A költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik a szomszédokat. Ha a szomszéd nem akar részt venni a felújításban, nem szállna be a költségekbe, akkor peres úton is lehet erre kötelezni.
Ha nem tudunk megegyezni, azonban nem az ár a kérdés, hanem például a kinézete nem tetszik, építhetünk saját kerítést is. Ilyenkor ezt megtehetjük a saját telkünk határain belül, és nem a határon. Ekkor lényegében nem szólhat bele a szomszéd abba, hogy milyen a kerítésünk, ha megfelelünk a helyi építési szabályzatnak például a kerítés magasságában. Ebben az esetben azonban figyelni kell arra, hogy a kerítés valóban csak a saját telkünkön álljon, ugyanis a szomszéd kérheti a tulajdon telkére eső kerítés részének elbontását.
Mikor fordulhatunk jogi útra?
Ha szomszédunkkal közös utat használunk, vagy más közös létesítményeket tartunk fenn (például vízelvezető árok, fák, más növények, kerítés stb.) érdemes ezek használatát szerződéssel rendezni. A használati szerződés ugyanis a legjobb módja a későbbi viták elkerülésének. Egy ilyen szerződésben a szomszédok megállapodhatnak arról, hogy ki és hogyan tartja karban a közös létesítményt, hogyan viselik a költségeket, illetve hogyan osztják meg a használatot.
Amennyiben a szomszéd túllépte azt a határt, amelyet még kötelesek vagyunk elviselni, több lehetőség közül is választhatunk, ha jogi útra kívánjuk terelni az ügyet. A birtokvédelmi eljárást egy formanyomtatvány megfelelő kitöltésével és benyújtásával kell megindítani. A formanyomtatvány minden önkormányzat honlapjáról letölthető. A kérelemhez bizonyítékokat is lehet csatolni, ha tudunk, vagy kérhetjük, hogy az elmondottakról a jegyző személyesen, szemle útján győződjön meg. Az eljárásért 3.000,- Ft illetéket kell fizetni.
A másik jogvédelmi lehetőség, ha a fenti szomszédjogi szabályokra hivatkozással indítunk polgári peres eljárást, és kártérítést követelünk a zavaró szomszédtól. Ilyen esetben nekünk kell bizonyítani azt, hogy az általunk kifogásolt zavarás már a szükséges mértéket túllépi, továbbá igazolnunk kell a bekövetkezett kár mértékét.
Kisebb viták rendezése - 8 perc Giramille | Mondókák és gyerekdalok
Fontos tudnivalók kerítésépítés előtt
A helyi építési szabályzat a kerítés kialakításának módját és legnagyobb magasságát határozza meg. A telken belüli kerítéslétesítés a tulajdonos saját döntési körébe tartozik. A telek homlokvonalán álló kerítésen csak a járda szintje felett legalább 2 méter magasságban és a kerítés belső oldalán szabad olyan megoldást alkalmazni, amely a közterület használatát veszélyezteti (pl. szögesdrót).
Nagyon gyakori ugyanis, hogy a természetben a telkeket elválasztó kerítés vagy sövény úgy került korábban kialakításra, hogy az a saját kertünkben van, amely miatt a telkünk használható területe kisebb, mint ami megillet bennünket. A földmérő ilyenkor digitális eszközzel kiméri az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján a jogi határvonalat, és azt karóval megjelöli. Még ha eltérés is mutatkozik a jogi és természetbeni telekhatár között, nem vagyunk jogosultak a szomszéd beleegyezése nélkül áthelyezni a kerítést, mivel ezzel birtokháborítást követnénk el.
tags: #a #szomszed #az #en #telkemen #epitett