Ágasegyháza: egy hektárnyi történelem a község létrejöttétől a tanyaközpontig
FALU, PUSZTA, TANYAKÖZPONT, KÖZSÉG60 éve alakult újra önálló településsé Ágasegyháza(Forrásközlés)Ágasegyháza közigazgatási státusa a 20. század közepét megelőzően évszázadokon át változatlan volt, majd 1948-tól alig fél évtized leforgása alatt számos változást ért meg e tekintetben.
A település korábbi közigazgatási formái és a tanyai közigazgatási kirendeltségek megjelenése
Ágasegyháza a tatárjárást követően a betelepülő kunok által újra benépesített falu volt, majd a török hódoltság időszakára teljesen elnéptelenedett.
A 17. századtól az ágasegyházi pusztát - más környékbeli területekhez hasonlóan - Kecskemét bérelte, majd a város a XIX. század folyamán ezeket a földeket kisebb részletekben megvásárolta, ennek következtében Kecskemét kiterjedése megközelítette egy kisebb vármegye nagyságát.
Lakosságának több mint a fele az 1930-as években külterületeken élt, akiknek közszolgáltatásokkal történő ellátását, valamint elszakadási törekvéseinek leszerelését a város közigazgatási kirendeltségekkel próbálta megoldani.
1937-ben a törvényhatósági bizottság a tanyai közigazgatási kirendeltségekről szóló szabályrendeletében 10 kirendeltség, köztük az ágasegyházi tanyai közigazgatási kirendeltség létrehozásának szükségességéről hozott döntést.
Ez utóbbira azonban ténylegesen csak egy évtizeddel később, a városi tanács 1948. április 29-ei ülésén született döntés nyomán került sor.
A Kecskeméti Lapok másnapi számában már egy rövid közlemény adta tudtul a közvélemény számára az új kirendeltség május 3-i munkakezdését.
Az Ágasegyházi Gazdakör székházának két helyiségében elhelyezést nyert kirendeltség vezetésével a tanács - felsőfokú képesítésű tisztviselő hiányában - ideiglenesen a polgármesteri hivatal egyik érettségizett adóügyi végrehajtóját bízta meg, segítségül pedig egy irodatisztet osztott be mellé.
A kirendeltségek hatáskörébe tartozó ügyek közül a fenti ok miatt a kirendeltségvezető sem a községi és közigazgatási büntetőbíráskodási teendőket, sem az anyakönyvvezetői feladatokat nem láthatta el, ezért az előbbieket kiszálló hivatalnokok végezték, utóbbi tevékenység gyakorlására október 1-jétől adott engedélyt a belügyminiszter.
A tanácsi határozat ezen túlmenően taxatíve felsorolta az új hivatal által ellátandó feladatokat.
Ezok a feladatok közé tartozott például a járatlevél-kezelés, adóbefizetés céljából a postai befizetési lapok kiállítása, bor be- és kijelentés feljegyzése, hatósági bizonyítványok kiállítása céljából a kérelmek jegyzőkönyvbe foglalása és beterjesztése, nyomozások és puhatolások teljesítése, közmunkaváltság beszedése, gazdanyilvántartás, beszolgáltatás, közellátási jegyelosztás, hadisegélyek kiosztása, közgyógyszer-ellátási lapok kiadása, rendőrségi ki- és bejelentő lapok kezelése, intézkedés a termelési bizottság által átruházott hatáskörben, szociális vonalon a segélyek és adományok kiosztása és a szociális intézmények által átruházott munkák elvégzése, illetve mindazon ügyek, amelyeket a felsőbb hatóságok a kirendeltségre bíztak.
A kirendeltség létesítését megelőzően a leendő hivatali helységek felújításáról, bebútorozásáról, a távbeszélő-állomás kiépítéséről is gondoskodott a városi tanács, amely összesen közel 14 ezer forintot irányzott elő.
Az 1948. október 8-ai polgármesteri jelentés szerint 1948. július 6-án egy bizottság érkezett az Államtudományi Intézetből Kecskemétre, amelynek tagjai a városhoz tartozó közigazgatási kirendeltségek helyzetét tanulmányozták, és megállapították, hogy ezek megszervezése megfelelően történt.
Az Ágasegyháza tanyaközpontból község
A kormány a tanyakérdés gyors előmozdítására 1949 elején felállította a Tanyai Tanácsot, majd rendeletek írták elő a központok kialakítását, amely többek között előírták a településeknek beépítésre szánt területeik kijelölését.
A kecskeméti válaszirat és a hozzá kapcsolódó feljegyzések egyértelműen utalnak arra, hogy a városvezetés Ágasegyházán már az 1920-as években tanyaközpontot létesített, amely jogállást 1946-ban a törvényhatósági bizottság, három évvel később pedig a belügyminiszter a Gazdasági Főtanáccsal egyetértésben újra megerősített.
Ágasegyházát harmadszor a Tanyai Tanács nyilvánította tanyaközponttá 1949-ben, de a határozat pontos időpontja nem ismert, ezt bizonyítja egy 1949. október 21-i keltezésű jegyzőkönyv.
A tárgyaláson a Tanyai Tanács képviselői mellett a belügy-, a földművelésügy és az építésügyi minisztérium, a város, az MDP és a DÉFOSZ helyi szervezeteinek delegáltjai vettek részt, és egy 15 oldalas adatfelvételi ív részletesen rögzítette Ágasegyháza akkori helyzetét, beleértve a területet, határvonalakat, épületek számát, lakosságot, infrastruktúrát és mezőgazdaságot.
1951 júliusában érkezett meg a Belügyminisztériumból a megyei tanács vb elnökéhez az a leirat, amely értesítette a területi végrehajtó szervet arról, hogy a Minisztertanács elrendelte Ágasegyháza tanyaközpont községgé alakítását.
1952. január 1-jét jelölte meg a jegyzőkönyv az új község létrejöttének konkrét időpontjaként, és a résztvevők az Ágas, Ágháza és Ágasháza neveket javasolták az ideiglenes név helyett.
A Belügyminisztérium 1952. június 11-én megerősítette, hogy a település végleges neve Ágasegyháza, megkeresések után.
Az ágasegyházi közigazgatási kirendeltség elhelyezése Kapcsolatban a városi tanáccsal a következő döntéseket hozták: az Ágasegyházi Gazdakör tulajdonában lévő székház két helyiségét veszik igénybe közigazgatási kirendeltség céljára 1948. április 1-jétől 1958. március 31-ig.
A kirendeltség helyiségeinek berendezése, a borbélyműhely költöztetése és a hivatalos helyiségek felújítása költségvetési keretekhez kötötten történt, és a városi tanács utasította a mérnöki hivatalt a szükséges munkálatok elvégzésére.
A kiadmányban rögzített feladatok és feltételek a költségvetési keretek, hitelkeretek és a következő évek tervei szerint alakultak, hogy a kirendeltségek zavartalanul működjenek.
A község napjainkban: gazdaság, infrastruktúra és környezet
Ágasegyháza közigazgatási státusa a 20. század közepét megelőzően évszázadokon át változatlan volt, majd 1948-tól alig fél évtized leforgása alatt számos változást ért meg e tekintetben.
A község területe 5580 ha, ebből belterülete 157 ha, lakossága 2014 fő, és a belterület 858 lakóházat számlál, míg külterületen 120 lakóház található.
A település belterülete folyamatosan fejlődik, egyre több lakóház épül, külterületen egyre több tanya cserél gazdát, amelyeket külföldiek vásárolnak meg.
A települést körülvevő terület jelentős része, mint a Kiskunsági Nemzeti Park része, helyi védettséget élvez 1975 óta, és a természetvédelmi jelentőséget a területen található növényi és állati életközösségek adják.
A külterületi ősborókás emlékezetes látványt nyújt, amelyen keresztül turisták Orgovány felé haladnak egy turistaúton.
Régészeti kutatások szerint már az ókorban laktak ezen a területen, az elökerült leletek pedig a pásztornép jelenlétére utalnak.
A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza, az Árpád-kori kun település nyomait pedig a mocsárral ésréttel körülvett szigeten találjuk.
A tatárjárás idején a falu elpusztult, templomát lerombolták, az itt élők elmenekültek, a helység lakatlanná vált.
1353-ban Ágasegyháza virágzó község volt, amely valószínűleg a török hódoltság alatt teljesen megsemmisült.
A török kiűzése után Kecskemét város a pusztát birtokolt és legelőként majd később szőlő- és gyümölcstelepítés céljából osztotta ki a területeket.
A község mai identitását a kunok és magyarok együttélése, a kiegyensúlyozott településképe és a környezeti értékek adják.
Ágasegyháza község zászlaja és címere is jelzi múltbeli és mai identitását, benne a templom és a szőlőmotívumok kiemelt helyen vannak.
Infrastruktúra és földrajzi adatok
Ágasegyháza Kecskemét közelében, a 52-es főútról Izsák felé lecsatlakozó közúton közelíthető meg, tömegközlekedését a VOLÁN Rt. biztosítja.
A község GPS koordinátái 46.8386, 19.4503, és a falu belterülete 157 ha, külterülete pedig 5423 ha.
A lakóépületek és infrastruktúra fejlesztése a 21. században is folyamatosan zajlik, a természetvédelmi területek védelme kiemelten fontos a település környezetében.
- 2014 fő lakosság
- 5579 ha terület
- Belterület 157 ha
- Külterület 5422 ha
- Zászló és címere a községi identitás jelképei
Ágazatok és fejlődési kilátások
Az infrastruktúra kiépítettsége és a földhasználat változása a lakosság összetételére és a gazdasági lehetőségekre is hatással van.
Az ásott és kevésbé kiaknázott természeti kincsek miatt a terület turisztikai potenciálja jelentős, a nemzeti park közelsége pedig lehetőséget ad a fenntartható mezőgazdaság és ökoturizmus fejlesztésére.
Az ökológiai és kulturális örökség megőrzése érdekében a falut érintő beruházásoknál a lokális közösség kidolgozott javaslatai kerülnek előtérbe.
tags: #agasegyhaza #egy #hektar