Alaszka történelmi hadászati építkezései és Buckner-bázis históriája
A második vilyháború után az amerikai hadsereg egy szovjet katonai expanziótól tartva 1948-ban úgy határozott, hogy az alaszkai Whittier falu feletti hegyoldalba hatalmas méretű laktanyát építtet fel.
A helyszín kiválasztása, illetve a katonai előőrs idetelepítése mellett több érv szólt: a község egyrészt félórányi repülőútnyira (97 kilométernyire) helyezkedik el Alaszka legnépesebb városától, Anchorage-tól, másrészt pedig Whittier kikötője nemcsak egész évben jégmentes, hanem az év nagy részében a települést mindig sűrű köd is borítja, amely kitűnő álcázási lehetőséget nyújt még a kíváncsi műholdakkal szemben is.
A 273 660 négyzetméteren elnyúló nyolcemeletes épületet 1948 és 1953 között építették fel.
Az 1000 apartmanból álló ingatlan a felszínen öt, a föld alatt pedig három szintet foglal el, amelyeket a hidegháborús pánikból kiindulva vegyi-, atom-, és kémiai támadás kivédése ellen is biztonságossá tettek.
(Teljes elzárás, és mindenféle külső energia- és élelmiszer-bevitel nélkül a 4000 férőhelyes bunkerváros egy hétig volt képes saját generátorai, felhalmozott konzervei, és 20 víztartálya segítségével fenntartani magát.)
Mivel Alaszka legnagyobb kormányzati épületét ifjabb Simon Bolivar Buckner (1886-1945) altábornagyról nevezték el, így az épületegyüttest csak Buckner-barakknak hívták az itt szolgálatot teljesítő katonák és azok családtagjaik.
A gigaépület természetesen nemcsak szolgálati lakásokat, hanem több tucat szociális jellegű létesítménynek is helyet adott.
A titkos bázis tervezői egy kisvárosnyi infrastruktúrát rejtettek az épületbe: többek között kialakítottak egy 60 személyes kórházat, egy 320 férőhelyes színházat, amelyet moziként is használtak, egy 4 sávos bowlingpályát, egy 6 cellás börtönt, egy templomot, pékséget, fodrászatot, könyvtárat, rádióállomást, lőteret, fotólabort, egy hatalmas kávézót és egy konyhát, illetve egy tiszti társalgót, tornatermet, 4 tantermet és egy uszodát is.
A kivitelezésnél Washington fontos szempontnak tartotta, hogy a szociális létesítményeket elválasztó falak vastagsága legalább 35 centiméteres legyen, hogy azok egy esetleges bombázást is kibírjanak.
A fentiek ellenére azonban hiába tervezték az ingatlant bombabiztosra, a Buckner-épület pusztulását nem a szovjetek, hanem az 1964. március 27-én bekövetkezett nagy alaszkai földrengés tette teljesen lakhatatlanná.
A Richter-skála szerinti 9,2 földmozgás az amerikai történelem legerősebb, és az 1960-as chilei rengés után a világ második legerősebb valaha feljegyzett magnitúdója volt.
A rengés miatt kialakult 13 méter magas szökőár 13 ember halálát követelte, akik közül nyolcan voltak katonák.
Az ingatlan csakhamar szellemváros lett.
A komplexum bontása bár sokszor felmerült az illetékesek fejében, azt két fő akadály miatt mindeddig elnapolták.
Az egyik ilyen tényező, hogy a Buckner-kaszárnya építésekor jelentős mennyiségű azbesztet használtak fel az építők, amelynek eltávolítása igen költséges és hosszú időt venne igénybe.
(Gondoljuk csak bele a szintén azbeszt felhasználásával 1976-ban átadott kelet-német Köztársasági Palota két évig tartó, nagyon körültekintő bontására.)
A bontás másik akadálya, hogy a 160 lakosú Whittier falut csak egyetlenegy szárazföldi út köti össze a külvilággal, amelynek nagy része ráadásul az Anton Anderson alagúton keresztül vezet.
A törmelék és a sitt elszállítása így csak hajók segítségével történhetne meg, amely az amerikaiak szerint ismét megduplázná a költségeket.
Idővel az omladozó épület alsó, földalatti két szintjét, a bunkert, illetve a faluba vezető 500 méter hosszú alagutat teljesen elárasztotta a víz és a hólé.
Whittier megérdemelten kapta meg a Legfurcsább Alaszkai Település címet tizenöt évvel ezelőtt.
Festői szépségű helyen található, ahol a fenyvesekkel beborított hegyek a felhőkig érnek, de a látványt igencsak elcsúfítja egy hatalmas épület, a 14 emeletes Begich torony.
Ennek ellenére a lakosok úgy élhetnek, mintha pár ezer kilométerrel délebbre lennének - akár papucsban és köntösben is lecsoszoghatnak a boltba.
Az épületben mindent megtalálnak, lifttel mehetnek az orvosi rendelőbe, az önkormányzati hivatalba vagy az iskolába.
A Begich torony és a közeli Buckner épület azután jött létre, hogy a japánok Pearl Harbornál megtámadták az Egyesült Államokat, és eredetileg katonai bázisként funkcionált.
Ezután vált Whittier településsé.
Whittier évtizedeken át annyira el volt vágva a külvilágtól, hogy csak vonaton vagy hajón lehetett megközelíteni, és így is csak akkor, ha megfelelő volt az időjárás.
Most már egy autóval járható alagút is vezet a városba, ezen mindkét irányban óránként csak egyszer eresztenek át forgalmat.
A két vezető egyébként eddig öt alkalmommal találkozott egymással személyesen: 2017 július 7-én (G20, Hamburg), 2017 november 11-én (APEC találkozó, Vietnam), 2018 július 16 (Helsinki, csúcstalálkozó), 2018 november 30 (G20, Buenos Aires), 2019 június 28 (G20, Japán).
Alaszka az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb területű (1,7 millió négyzetkilométeres nagyságú vagyis 18 Magyarországnyi) állama, mely 1867 óta az amerikaiaké, ám csak 1959-ben kapott állami státuszt.
Mindenekelőtt kiemelendő, hogy Alaszka a messzi északon fekszik, közel a sarkvidékhez, még legdélibb részei is Svédország legsűrűbben lakott részeivel helyezkednek el egy szélességi körön, legészakibb részei pedig közelebb vannak az Északi-sarkhoz mint Európa legészakibb pontja (a szigeteket leszámítva).
Alaszkaiba az első emberek Krisztus előtt 25 ezer évvel érkezhettek, vagyis az őskorban, mégpedig Ázsia felől a Bering-szoros akkor még szárazföldi összeköttetésén átgyalogolva.
A Bering szpros. Alaszka első feltérképezői az oroszok voltak, akik szibériai területeik felől érkeztek a térségbe.
A legelső ismert expedíciót II. Péter cár megbízásából egy dán felfedező, Vitus Bering vezette, majd következett az 1741-es esztendő, amikor egy ugyancsak Bering vezette orosz csapat ki is kötött Alaszka több pontján, sőt kisebb utakat is tettek a szárazföld belsejébe.
Az orosz közigazgatás központja kezdetben Kodiak volt majd 1818-tól Új-Arhangelszk későbbi nevén Sitka.
Közben I. Pál orosz cár parancsára megalakult az Orosz-Amerikai Szőrme Társaság, mely megkezdte Alaszka legnagyobb kincsének kiaknázását a szörme-állat vadászatot és Oroszországba szállítást.
Ebben a történelmi korszakban ugyanis még az alaszkai aranyláz előtt Alaszka leginkább a szörmék miatt bírt jelentőséggel.
A társaság elnöke Alexander Baranov kiépítette az orosz telepek hálózatát és a cári közigazgatát Alaszka déli partvonalai mentén.
Az itt élő oroszok száma azonban soha nem volt jelentős és jellemzően mindvégig ezer fő alatt maradt.
Az alaszkai Sitka városa 1887-ben.
Közben az 1783-ban megalakuló Amerikai Egyesült Államok is érdeklődni kezdett a szőrmekincsek és Alaszka iránt.
A területviták miatt 1824-ben az USA és Oroszország határvonalban állapodtak meg, pontosan rögzítve Alaszka déli határvonalait.
Miközben az Orosz Birodalom az 1850-es évektől egyre nagyobb pénzügyi és politikai válságokkal küszködött, az alaszkai szőrmekereskedelem sem hozta már be a korábbi hasznot.
A nagy távolság a Bering-szoroson való átkelés nehézsége, az indiánok egyre gyakoribb támadása rengeteg gondot jelentett, így már 1854-ben jelezte I.
Az Orosz Birodalom végül 1867 április 9-én adta át Alaszkát az Amerikai Egyesült Államoknak, az ezen a napon kapott amerikai kongresszusi jóváhagyással.
A vételár II. Sándor cár által megállapítva 7,2 millió dollár volt.
Akkoriban a megvásárlást főleg a szőrme-haszon indokolta az amerikaiak számára ám 30 évvel később 1896-ban aranyat találtak a Yukon völgyben és pár évre rá kitört az alaszkai aranyláz, mely jelentős aranykészlettel gazdagította Amerikát busásan behozva a vételárat.
Alaszka eleinte csak territoriumként volt az USA része az első világháború küszöbén is csupán 60 ezer lakossal.
Állami rangra csak 1959 januárjában emelték.
Mára legnagyobb városa délen a 300 ezer lakosú, 1914-ben alapított Anchorage, fővárosa pedig a mindössze 32 ezres Juneau.
Anchorage napjainkban.
Alaszka jelentősége napjainkban főleg stratégiai - geopolitikai illetve katonai, de a helyi gazdaságot illetően a halászat és a turizmus is lényeges tételt jelent és az ásványkincs kitermelés is megemlíthető.
Ám az állam teljes bruttó összterméke amerikai viszonylatban nagyon alacsony és a 46. helyre sorolja csak Alaszkát.
tags: #alaszkai #epitmeny #alap
Népszerű bejegyzések:
- Vegyes falazat az OTP Lakástakarékban: működés és felhasználási lehetőségek
- Solaris Trollino alaprajz részletes bemutató
- Ismerje meg a Mezőfalva szőlőhegy zártkertjét: információk és tippek
- Velencei mezőgazdasági ingatlanok eladó: útmutató és tippek
- Részletek az építésfelügyelet nélküli ügyfélépítésről