Ingatlanvásárlás és bejelentkezés: hogyan ellenőrizzük, kik laknak a megvásárolt ingatlanban
Ingatlanvásárlás esetén számos dologra kell figyelnünk. Ezek közül az egyik fontos kérdés, hogy megtudjuk, hogy kik jelentkeztek be előzetesen a megvásárolt ingatlanunkba. A lakásvásárlás örömét ugyanis beárnyolhatja, ha más magánszemélyek állandó lakhelyként vagy különböző cégek székhelyként továbbra is használják az ingatlant. Hogyan kerülhetjük ezt el? Az átláthatóság érdekében a természetes személyek lakóhelyére, valamint a jogi személyek székhelyére vonatkozó tudnivalókat külön ismertetjük. Azt azonban mindkét esetben érdemes tudnunk, hogy a jogszabály előírja: a ténylegesen használt ingatlanba kötelező bejelentkeznünk.
A bejelentkezés fogalmának és a jogszabályok alaptétele
A bejelentkezés egy - a szállásadó hozzájárulásával történő - hatósági aktus, amely állami nyilvántartási célt szolgál, és nem keletkeztet vagyoni jogot a bejelentkezett számára. Mindenképpen figyelni kell arra, hogy a bejelentkezés nem ad általános használati jogot az ingatlanhoz, és nem teremt tulajdonjogot-ennek ellenére a bejelentkezés fontos jelzés lehet a jelenlegi állapotokról és a lakóhelyek valódi jellegéről.
Magánszemélyek lakóhelye és a jogi személyek székhelye bejelentkezése
Magánszemélyek esetében kiemelten fontos: ellenőriznünk kell, hogy kik vannak bejelentve az ingatlanba, és legyenek olyan nyilatkozatok, amelyek bizonyítják, hogy más személyek nem használják állandó lakóhelyként az ingatlant. Ezt megkönnyítheti az adásvételi szerződésbe foglalt tájékoztatás és a fordított adatszolgáltatás kapcsán felmerülő lehetőségek részletes vizsgálata. Jogi személyek esetén pedig a székhelyet a kapun, az ajtón, a falon vagy a postaládán is látható cégnév alapján is érdemes ellenőrizni. Ha az eladó ezt úgy adja információként, hogy a név korábbról maradt ott, ezt könnyedén ellenőrizhetjük az E-cégjegyzék weboldalán, amely ingyenesen hozzáférhető és a vállalkozás székhelyét is mutatja.
Az E-cégjegyzék és a bejelentkezés összefüggése
Egy ingatlan megtekintésekor érdemes ellenőrizni, hogy a név, amelyet az ingatlanon, a kapun vagy a postaládán találnak, cégnév-e. Ha az eladó ezt úgy adja, hogy a név korábbi, úgyis ellenőrizhető az E-cégjegyzékben. Ez a honlap mindenki számára ingyenesen hozzáférhető, és segít megismerni a vállalkozás székhelyét és adatait. Ha pedig kiderül, hogy egy cég bejelentkezett a már az Ön tulajdonában álló ingatlanba, az illetékes cégbíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást indíthatunk.
Bejelentkezés magánszemélyek és adatszolgáltatás
Magánszemélyek esetén kibővítjük a hozzájárulásokkal kapcsolatos tudnivalókat: mindenki jogosult adatot kérni személyi- és lakcímnyilvántartásból, ha annak jogi érdekét vagy jogos érdekét igazolja. Az adatszolgáltatás - amely díjköteles - tartalmazza, hogy a kérelmező milyen célból kéri az adatokat és milyen jogalap alapján történik. Tulajdonunkban álló ingatlan esetében lehetőségünk van lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelmet benyújtani a kormányhivatalhoz, amelyhez szükséges a személyazonosító okmányok és a tulajdonosi minőség igazolása.
Ki jogosult bejelentkezést kezdeményezni?
A törvény szerint a lakcímbejelentéshez szükséges adatszolgáltatást a bejelentkezésre kötelezett személy nevében lehet teljesíteni. A szállásadó vagy a tulajdonos hozzájárulása nélkül is be lehet jelentkezni, ha a bejelentkező rendelkezik olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, amely feljogosítja a lakás használatára. Másik fontos pont: a lakcímbejelentéshez nem szükséges a szállásadó hozzájárulása akkor, ha a magánokirat vagy közokirat tartalmi és formai követelményei teljesülnek, és a bérleti szerződés erre feljogosít.
Hol és hogyan történik a bejelentés?
A lakcímbejelentést bármely járási hivatalnál lehet teljesíteni. Elektronikus bejelentés is lehetséges az Ügyfélkapun keresztül, amennyiben a bejelentő és az ingatlanhoz fűződő jogviszony megfelel a jogszabályban meghatározott kivételeknek. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az Nytv. 27/A. § alapján meghatározott esetekben a szállásadó hozzájárulásának igazolásával kell kitölteni. A bejelentés után a bérlő kap egy lakcímkártyát, amely azonban nem ad használati jogot vagy tulajdonjogot.
A bérlő bejelentkezése és a tulajdonos jogai
A bejelentkezés nem automatikus, mindig a tulajdonos tudtával történik a gyakorlatban. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a bérlő a szerződés alapján bejelentkezzen, de ez zömében a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem működik. A tulajdonos kényszerkijelentést is kérhet, ha a bérlőnek már nincs joga a lakásban tartózkodni. A legfontosabb, hogy ne adjunk ki lakást feketén, és mindenképpen írásbeli megállapodást kössünk a bérlővel.
A bérleti szerződés fontos elemei és a jogérvényesítés folyamata
A bejelentkezés és a bérleti viszony részletei közé tartozik, hogy a szerződésben rögzíteni kell az ingatlan állapotát, a használt berendezéseket, a közüzemi díjak megosztását és a használati szabályokat. A bérleti szerződés megléte elengedhetetlen a jogszabályok szerinti jogok érvényesítéséhez. Ha nem írták alá a szerződést, még mindig fennáll a jogviszony, de a tartalmát és a kötelezettségeket érdemes írásba foglalni a viták elkerülése érdekében. A szerződés módosítása vagy a lakbér emelésének megállapítása jogszabályi keretek között történik, és vitás esetben jogi út igénybevétele válhat szükségessé.
Mi történik a lakás kiürítésével és a visszafizetésekkel?
Ha a bérlő nem költözik ki, a bérbeadó a lakást kiüressítheti jogalap nélküli birtoklás címén a bíróságon keresztül. A gyakorlatban a kiköltözés nélküli kilakoltatás rendőri közreműködéssel nem lehetséges; a végrehajtást a bíróság útján, jogerős ítélet alapján kell intézni. A kifizetett bérleti díj vagy a kaució visszajár, ha a bérlő soha nem foglalta el a lakást, vagy a szerződés megszűnése után az összegyűlt költségek rendezése szükséges. A vitás helyzetekben a közjegyzői vagy bírósági eljárás kerülhet sorra, amely során a bizonyítási eljárás során tanúkat idézhetnek vagy okiratokat csatolhatnak. A felek közül bármelyik bírósághoz fordulhat vitás kérdések rendezéséért, és a jogi képviselet sem kötelező, de erősen ajánlott.
Különleges tudnivalók és gyakori tévhitek
A lakcímbejelentésről és az albérlettel kapcsolatos jogokról gyakran termesztett tévhitek közé tartozik, hogy a tulajdonos hozzájárulása szükséges a bejelentkezéshez, vagy hogy a bejelentkezés tulajdonjoghoz vagy használati joghoz vezet. Valójában a lakcímbejelentés kötelező mindenki számára, és a bejelentés nem teremt vagyoni jogot. A bejelentési formanyomtatványon fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét, a kijelenteni kívánt címet, valamint igazolni kell az ingatlanhoz fűződő jogosultságot adásvételi szerződéssel vagy három hónapnál nem régebbi tulajdoni lappal. A téves információk elkerülése érdekében fontos megérteni a jogi kereteket és a konkrét helyzetre szabott megoldásokat.
Fontos jogi hivatkozások és megértendő pontok
- A 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- A 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a végrehajtás részleteiről
- Az Nytv. 27/A. § a szállásadó nyilatkozattételi jogáról
- Ptk. 6:108., 6:111., 6:115. §, 6:579. § a lakásbérlet és a fizetési meghagyás vonatkozásában
- A 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet az illetékekről és a birtokvédelmi eljárásról
Összességében: a lakcímer bejelentése és a bejelentkezés előzetes ellenőrzése kulcsfontosságú a zökkenőmentes ingatlanvásárláshoz. A jogszabályok célja az átláthatóság biztosítása, a jogi érdekek védelme és a felek közötti tisztességes együttműködés előmozdítása. Ha szükséges, keressen szakembert jogi vagy gazdasági tanácsért, hiszen a konkrét körülmények gyakran egyedi megoldásokat igényelnek.
tags: #alberlo #vagyok #bejelenthetek #ideiglenesen #mast