Családi ház tervező építész portfólió: hogyan építkezik a butormentes megfontoltság és játék a helyi adottságokkal

A Pécs Mecsek oldali telekre az építtetők egy családiházat szerettek volna, ami nem hivalkodó elfér a szűkös telekre és remek kilátást biztosít a Mecsek alatt elterülő városra. Az adottságokhoz igazodva sikerült egy nagy déli tetőteraszt kialakítani. Meglévő könnyű szerkezetes lakóépület bővítése volt a feladat, a költségek minimalizálása mellett.

A Somogy vármegyei kis településen a megrendelő egy 1-2 fő számára alkalmas házikót szeretett volna. A természet közeli terület enyhén lejtős volt, a ház a meglévő szomszédos épületek vonalába került elhelyezésre, hagyományos nyereg tetős forma világgal. Az érdekessége, hogy nem hagyományos építőanyagokból készül hanem PIR szendvicspanelekből, házgyárban, Az építtető igénye volt ez a technológia az anyagi helyzete miatt. Az épület vakolt, cserépfedéssel, így észre se vehető a klassikustól eltérő építő anyaghasználat.

Baranya vármegyében egy régi gazdasági épületnek akart a tulaj új funkciót adni. Az építtetők 2 fő részére szerettek volna egy Veszprém vármegyei kis faluban. A telek egy lejtő aljában egy patak közelében van. Kozármislenyi sport pályák közvetlen közelébe tervezett uszoda, egy kisvárosi mértékhez lett igazítva, ahol rendszeres edző táborok mellet az ott tanulók úszás oktatása is zajlana, emiatt az uszoda több funkciósra lett tervezve, így biztosítva a gazdaságos fenntarthatóságot.

Egy családi ház építése nem kis feladat, hiszen nem kevés időt, energiát és anyagi ráfordítást igényel. Tekintve hogy egy családi házat minimum 50 éves időtartamra tervezünk, de persze nem ritka hogy akár ennél jóval tovább több generáción át is használatban van jelentősebb átalakítás nélkül. Ebből is látszik, hogy a folyamat során olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyeknek hosszú távú következményei, vannak. Mint minden beruházás esetén itt is a költségkeret minél pontosabb meghatározása az első lépés. Egy előzetes költségkeret azért is nagyon fontos, mert a tervező majd ez alapján tudja kalkulálni az épület méretit és műszaki tartalmát. Természetesen egy építkezés során rengeteg kisebb nagyobb akár nem várt költség is felmerülhet, de azért van néhány meghatározóbb költség, amivel már előzetesen kalkulálhatunk:

• Az első jelentős kiadás az építési telek megvétele, aminek az árát annak földrajzi elhelyezkedése és mérete határozza meg. De fontos tudni azt is, hogy a telek adottságai jelentősen befolyásolják a majdani kivitelezési költségeket. Például egy lejtős telek több földmunkát igényelhet, a talaj összetétele befolyásolja az alapozás kialakítását, a beépítési mutatók pedig meghatározzák a tervezendő épület méreteit.
• Amennyiben telken meglévő épület van annak bontási költségeivel is számolnunk kell, valamint nem utolsó szempont, hogy a telekre be vannak-e hozva a közművek mivel ezek kiépítése is jelentős költségekkel jár.
• A következő költségtényező a tervezés költsége. Az árak ezen a területen is nagy szórást mutatnak, általánosságban azonban elmondható, hogy a generáltervezés költsége családi házak esetében a kivitelezési költségnek kb. 1-3%-a teszi ki. A tervező kiválasztásánál viszont nem elhanyagolható szempont a kivitelezési költségekre való ráhatása, hiszen egy helytakarékos alaprajzi elrendezéssel pár négyzetméternyi területet megspórolva máris behozza a tervezés az árát.
• Végül a legjelentősebb költségtényező a kivitelezés költsége. A költségek tükrében az igényeinket is meg kell határoznunk, hogy milyen házban is szeretnénk élni. Sokan ilyenkor elkezdenek az interneten kész alaprajzokat és látványterveket keresni, amik persze inspirációnak kiválóak, de nem biztos, hogy ezek a tervek majd illeszkednek az adott építési környezethez. Próbáljuk meg először is összeszedni, hogy milyen helyiségekre van szükségünk hány hálószobát szeretnénk, kell-e fedett garázs vagy esetleg dolgozószoba. Egy jól átgondolt helyiséglista sokkal hasznosabb lesz majd a tervező számára, mint egy konkrét alaprajz.

Miután a funkcionális igényeinket meghatároztuk jöhet az épület megjelenése. Az alaprajzi elrendezéshez hasonlóan itt sem érdemes konkrét építészeti példákhoz ragaszkodnunk. Inkább azt tartsuk szem előtt, hogy melyek azok a stílusok formák anyagok és színek amik tetszenek nekünk. Talán ezt a legnehezebb laikusként előre meghatározni, ezért nem is kell minden részletet magunknak kitalálni, de legalább érdemes előre tájékozódnunk, hogy ismerjük a lehetőségeket. Mivel ez egy nagyon összetett téma ezért csak néhány fontosabb részt emelnék ki.

A legáltalánosabb kérdés: falazott, könnyűszerkezetes vagy kész ház?

Először is tisztáznunk kell, hogy a könnyűszerkezetes ház nem egyenlő a készházzal, mivel készházat nem csak könnyűszerkezetből építhetünk (pl.: beton falpanel, vagy CLT panel) illetve a könnyűszerkezetes házak is készülhetnek a helyszínen előregyártás nélkül. A három különböző technológiát ár, idő, és teljesítmény szempontjából érdemes összehasonítnunk. A könnyűszerkezet alapvetően olcsóbb, mint a falazott szerkezet, de nem jelentősen, ezzel szemben az előregyártott szerkezetek anyagára drágább viszont itt a kivitelezési áron spórolhatunk. A legjelentősebb eltérés a kivitelezési időben van, ha szorosak a határidők, akkor mindenképp érdemes előregyártott szerkezetben gondolkoznunk. A teljesítmény szempontjából pedig a könnyűszerkezet teljesít a legrosszabbul, hiszen statikailag, tűzvédelmileg, akusztikailag illetve hőtárolás szempontjából sem tud annyit, mint a hagyományos falazott vagy a nem könnyűszerkezetes előregyártott szerkezet. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy erre nincs is mindig szükség, illetve egyes műszaki kialakítások esetén nagyon közel hozható a szerkezetek teljesítménye. Továbbá fontos eldöntendő kérdés még hogy milyen energiahatékonyságú épületet szeretnénk? Egy új lakóépület lehet A+, A vagy B energiaosztályú vagy ezeknél is magasabb besorolású passzívház. Az épület energiahatékonyságát alapvetően a telek adottságai mellett három tényező befolyásolja: az építészet, az épületszerkezetek és a gépészeti rendszer. Az építészet az energiahatékonyságot a geometriai méretek, tájolás és tömegformálás által befolyásolja, az épület minél egyszerűbb tömegű, minél kompaktabb és minél kisebb belmagasságokkal rendelkezik, annál jobb lesz az energiahatékonysága.

A másik fontos tényező az épületszerkezetek, ezek közül is kiemelten a hőszigetelés típusa és vastagsága, a nyílászárók típusának teljesítménye és beépítése, valamint az árnyékolók típusa és kialakítás. Az alábbi épületszerkezeteket mindig az elvárt energiaosztály függvényében érdemes kiválasztanunk. A legfontosabb talán közül pedig az épület gépészeti rendszere. Ezen a téren rengeteg lehetőség közül választhatunk, mint a különböző típusú hőszivattyúk, napelemek, napkollektorok, hőcserélő szellőzőgépek, vagy split klímák. De akár maradhatunk a hagyományos kondenzációs gázkazánnál vagy fatüzelésű kályhánál is, azonban az új építésű lakóépületek esetén min. 25% megújuló energia részarány jogilag kötelező.

Az energiahatékonyság érdekében tehát fontos, hogy a telek adottságaitól és a tervezési döntésektől függően kerüljön kiválasztásra a megfelelő épületszerkezet és a gépészeti rendszer. A tervező feladata, hogy a három fő tényezőt harmonizálja: az építészetet, a szerkezeti megoldást és a gépészeti rendszereket, miközben figyelembe veszi a költségkeretet és a hosszú távú fenntarthatóságot.

Az alábbiakban néhány gyakorlati megfontolás, amit érdemes átgondolni az első konzultációkor:

1. Határozzuk meg a szükséges helyiségeket, hálószobák számát, fedett gépjármű tároló vagy dolgozószoba szükségességét.
2. Válasszunk olyan alaprajzi elrendezést, amely a tervező szerint hatékony és lehetőleg költséghatékony.
3. Ismerkedjünk a könnyűszerkezetes, a falazott és a kész ház közötti különbségekkel, és mérlegeljük, melyik illeszkedik leginkább a telek adottságaihoz és a költségvetéshez.
4. Fontoljuk meg a energiahatékonyság elvárásait, és beszéljünk a gépészeti megoldásokról (hőszivattyú, napelemek, napkollektorok, okos szellőztetés).

Az ingatlan jellemzői szerint a tervezés során kiemelten fontos a költségtervezés és az intelligens megközelítés a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. A portfóliókban mindig hangsúlyos, hogy a telek adottságait és a műszaki tartalmat úgy kell megközelíteni, hogy az épület minél jobban illeszkedjen a környezethez, miközben a költségek reálisan tervezhetők maradnak, és hosszú távon fenntartható legyen.

Az uszoda példája mutatja, hogy a többfunkciós tervezés lehetővé teszi a gazdaságos fenntarthatóságot, hiszen a sport- és oktatási tevékenységek egymást kiegészítik. Így a tervezés során figyelembe veendő tényezők közé tartozik a környezetbarát technológiák alkalmazása és a moduláris vagy előregyártott elemek lehetősége a költségek optimizálására.

tags: #architect #csaladi #haz

Népszerű bejegyzések:

• Kaptalanfüred–Kispesti táborok történeti áttekintése
• Kaposvári albérletek
• Állami támogatások Zala megyében: lakáscélú feltételek és folyamatok
• Társasházi felvonók: előnyök és költségek felmérése
• Veszprém helyi ingatlanpiaca: Meszi Ingatlaniroda áttekintése