At nem gondolt terulethasznalat es epitkezes: a mezőgazdaság és vidéki fejlesztés összefüggései SAPARD-terv és jogi keretek között

A SAPARD Terv és a hozzá kapcsolódó jogi keretek áttekintése kiindulópontként szolgál Magyarország mezőgazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeinek bemutatásához, amely a Közösség felé vállalt kötelezettségek teljesítését és a genomikus területek fejlesztését is célozza. A tervet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozta ki és hagyta jóvá az EU Bizottsága. A program végrehajtása társfinanszírozásban történik, és nemzeti forrásokat is igénybe vesz. A terv alapját képezi a Magyar Kormány Programja, a Magyar agrárgazdaság és vidékfejlesztési stratégiák, valamint az Ideiglenes Nemzeti Fejlesztési Terv. A tervezés során a Központi Statisztikai Hivatal adatait használták fel, és az anyag szerkezetében követi az „Aide Memoire”-t.

1. A mezőgazdaság és a vidék jellemzői

Magyarország területe 93 030 km2, a népesség 1998-1999 között ~10 millió fő volt, a népsűrűség 108 fő/km2. A mezőgazdasági terület aránya magas, mintegy 67% a teljes területből, és a földellátottság például 61,6 hektár/100 főre tehető, amely meghaladja az európai átlagot. Az ország területi struktúrája szerint a vidéki térségek aránya 61,5%, és a vidéki népesség aránya 34%-os körül mozog, ami részben a városszerkezet sajátosságaiból fakad (Budapest központi szerepe, a kisebb falvak magas száma). A tervezési és fejlesztési prioritások között kiemelkedő a földminőség sokszínűsége és a megyei központok dinamikus fejlődése is.

1.1 Demográfiai és területi sajátosságok

A népesség erőteljes fogyása és az öregedés tartós tendencia Magyarországon; az 1990-1999 közötti népességfogyás 331 ezer fő volt. A falvak lakossága csökkent, a vidéki városok pedig növekedést mutattak. A községek népessége és a településszerkezet sokszínű, több mint 1000-3000 fős községek a legnépesebbek, de a külterületi részek és tanyák helyzetét is jól jellemzi a demográfiai diffúzió. A termőföld minősége fontos erőforrás, amelynek kimutatható különbségei vannak az AK-érték (aranykorona) alapján.

1.2 Kellő infrastrukturális háttér a vidék fejlesztéséhez

A közúthálózat 135 000 km hosszú, de a tematikus problémák között szerepel a külső kistelepülések közvetlen összeköttetésének hiánya és a közúthálózat karbantartási problémái. A vasúti hálózat sűrűsége és kiépítettsége viszont kedvezőbb, ám a teherszállítás kapacitásai korlátozottak. A víz- és szennyvízellátás fejlettsége növekszik: 1998-ban a lakosság 98%-a vezetékes vízellátásban részesült; a kistelepülések felzárkózására még van feladat. A termálvíz energiagazdasági potenciálja jelentős, különösen a zöldség-gyümölcs termesztés és a vidéki települések energiaellátása szempontjából. Ezen beruházások finanszírozása eddig költségigényes volt, és nincs jelenleg olyan hitelstruktúra, amely teljes mértékben megtérülési feltételeket kínálna.

2. SAPARD Terv és intézkedések összhangja

A SAPARD Terv indikátora a közösségi normáknak való megfelelés és az előcsatlakozási programok felhasználása. Célja, hogy Magyarország jogosult legyen a SAPARD-forrásokra, és e források felhasználásával a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és területfejlesztés elemei összhangban legyenek a KAP (Közös Agrárpolitika) célkitűzéseivel és a csatlakozási partnerség kötelezettségeivel. A terv végrehajtását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálja, és az EU Bizottság hagyja jóvá. Az intézkedések végrehajtása a kiválasztott programelemek futtatását és a társfinanszírozást is magában foglalja, a központi költségvetési források pedig a magán- és közfinanszírozás folyamatos összhangját biztosítják.

3. Közigazgatási rendszer és területrendezés

Az önkormányzatok két típusát különíti el a magyar jog: települési és megyei önkormányzatokat. A települési önkormányzat feladatai közé tartozik a helyi közösség szolgáltatása és a helyi közterületek üzemeltetése, míg a megyei önkormányzat megyei és területi feladatokat lát el. A főváros, Budapest kiemelt jelentőségű központ, amely a bruttó hazai termék és a népesség jelentős részét koncentrálja. A 1999-es adatok szerint 222 városa volt az országnak, ahol a közép- és nagyvárosok dinamikusan fejlődtek. A tanyák és aprófalvak helyzete kiemelt problémát jelent, hiszen ezek elnéptelenedése és elöregedése zajlik, és infrastruktúra hiányosságokkal küzdenek.

A településfejlesztésben a külterületek védelme és a zöldterületek megőrzése kiemelt szerephez jut. A termőföld védelme és a beépítésre szánt területek kezelésének jogi keretei szigorúak: a termőföldet csak kivételes, környezetvédelmi és vízgazdálkodási megfontolások alapján lehet használni, és a beépítés mértéke legfeljebb 5%-os lehet a speciális területeken is. A területrendezési és építési követelmények betartása minden esetben előnyben részesítendő. A közlekedési és vízépítési infrastruktúra fejlesztése előfeltétele a vidéki gazdaság versenyképességének növelésének.

4. Közlekedés, energia és környezetvédelem

A közúthálózat elérhetősége és minősége alapvető a vidéki gazdaságok prosperitásához. A külterületi utak állapota és a szilárd burkolat hiánya korlátozza a mezőgazdasági üzemek és a turisztikai fejlesztések megvalósítását. A vasúti teherforgalom visszaesése és a kontinentális stratégiai beruházások szükségessége hangsúlyos. A Balaton és egyéb jelentős folyóparti élmény- és idegenforgalmi zónák infrastrukturális fejlesztése a vidéki népesség életvitelének megkönnyítéséhez vezethet. A termálvíz hasznosítása energiatermelésben és mezőgazdasági használatban is ígéretes, de a beruházások költségesek és szükség van kockázatmegosztó finanszírozási megoldásokra.

A területrendezésre vonatkozó jogszabályok tovább erősítik a környezetvédelmi és zöldfelületi elvárásokat: zöldterületek növelése, közparkok és közkertek létrehozása, a beépítési normák szigorítása a külterületeken is. A jogszabályok segítenek abban, hogy a települési szerkezet legyen dinamikus, ugyanakkor fenntartható és környezetbarát.

5. Egyszerű bejelentés és építési engedélyi folyamatok

Az egyszerű bejelentés lehetősége az új lakóépületek építésében és a meglévő lakóépületek bővítésében is érvényes, de feltételeket szab megadva: mellékletkértékre és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elemeire van szükség, valamint adott esetben településképi véleményre és tervtanácsi véleményre. Az eljárás illetéke nem kerülendő, és a tudomásulvétel időpontja 15 nappal a benyújtás után van, amelynek tartalmaznia kell az összes szükséges mellékletet. Ha hiányos a bejelentés, a hatóság nyolc napon belül felhívja a bejelentőt a hiányokra, és a jogi következményekre. A döntések elleni jogorvoslat a közigazgatási per lehetősége, kérelem általános szabályai szerint.

A meglévő lakóépületek bővítése esetén az eljárás hasonló, de a tartalmi elemek egyszerűsödnek. A megszerzett hatósági bizonyítvány kiadása és az engedélyezési eljárások részletei külön szabályozás alá esnek, a hatósági határidők és illetékek pedig részletesen rögzítettek. Az építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők, kivéve a speciálisan engedély nélküli tevékenységeket, amelyeket külön rendeletek és jogszabályok határoznak meg.

6. Összefoglaló táblázat

1. SAPARD terv és irányelvek integrálása a hazai fejlesztési programokba.
2. A mezőgazdaság és vidéki területek fejlesztése a hatékony területi igazgatás és közlekedés érdekében.
3. A beépítésre nem szánt területek védelme és a környezeti szempontok erősítése.
4. A közterületek használatára vonatkozó közigazgatási joggyakorlat egységesítése.

tags: #at #nem #gondolt #terulethasznalat #es #epitkezes

Népszerű bejegyzések:

• Szennyvízvezetékek felújítása társasházakban – bevonatos megoldások részletei
• Mohai utca 32-es társasháza: részletes bemutató a gyorsan fejlődő környezetben
• lassu jarmu tervdokumentacio és vizsgalatok
• Casa Mia Őrségben – hatalmas ingatlan lehetőségek Nyugat-Magyarország táján
• Helyrajzi szám meghatározása: lépésről lépésre magyar teleknyilvántartás