Barátság kőolajvezeték: történet, működés és hatások
A Barátság csővezeték (oroszul: Дружба, nyeftyepravód druzsba, a magyar szakmai zsargonban: Drúzsba) a világ leghosszabb kőolajvezetéke, amely a Szovjetunió időszakában kiépült és a közép- és kelet-európai baráti országok olajellátását célozta meg. A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál kezdődik, ahonnan a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengertől érkező kőolajat vezeti tovább.
A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad, Oroszországból nyugati irányba haladva több mint négyezer kilométer hosszúságú. Neve arra utal, hogy eredeti rendeltetése a Szovjetunió nyugati területeinek, illetve a közép-európai „baráti” szocialista országok kőolajjal való ellátása volt. Ukrajnában, a magyar és a szlovák határ közelében a vezeték kettéágazik: az egyik irány Magyarországra, a másik Szlovákiába vezet. Innen érkezik az orosz olaj Csehországba is.
A rendszer története és megvalósítása
Az építés első megállapodását 1959. december 19-én írták alá a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország részéről. Az olajvezeték építése négy évet vett igénybe, és az első magyarországi szakasz 1962-ben készült el. A Barátság I. rendszer fő létesítményeit 1964 környékére üzembe helyezték, a teljes rendszer pedig 1964. október 15-én ünnepélyesen megnyitották. Az olajvezeték 1969 tavaszán kezdődött, és 1974-ben fejeződött be, lehetővé téve a Szovjetunióból származó olaj mennyiségének megnövelését.
Hazánk éves nyersolaj-szükséglete nagyjából 6 millió köbméter, ebből az olajmezők csak körülbelül egyharmadát biztosítják. A Barátság I. rendszerének kapacitása összességében évi 70 millió tonna, de Magyarország felé maximum 12 millió tonna juthat el, mivel a vezetékek Ukrajnában kettéágazó nyomvonalai ezt korlátozzák. A dél felől, a Fiuméból érkező Adria-kőolajvezeték kapacitása 10 millió tonna. Ha az orosz kőolajszállítások akadoznának, az Adriai-tengerről szállított olajat használhatnánk vételezésre, azonban ilyen eset eddig nem történt a Barátság leállása miatt.
Technikai és működési részletek
A rendszer 8900 km hosszú csővezetéket tartalmaz, amelyből 3900 km Oroszországban fut. 46 szivattyútelep és 38 köztes szivattyútelep található, ezek tartályfarmjai mintegy 1,5 millió köbméter olajat tárolnak. Évente körülbelül 66,5 millió tonnát exportálnak az olajvezeték mentén. A rendszer fontossága és kiépítése lehetővé tette a Szovjetunióból származó olajszállításokat a baráti országok felé a 1960-as évek közepétől.
A magyarországi szakasz fő kihívásai közé tartozott a víz alatti átkelés a Tiszán és a Dunán, ahol a vezeték árokban haladt, és a végpont Százhalombatta, az olajfinomító felé vezetett. A vezeték építése és üzembe helyezése lehetővé tette a hazai energiaellátás jelentős növelését és a Szovjetunióval kötött energia-együttműködés megerősítését.
Veszélyek és válságok a működésben
2006 júliusában a rendszer északi részén Brjanszk régióban baleset történt, amelynek hatására a vezeték nyomását csökkentették, majd az érintett szakaszon a szivattyúzást leállították. A legtöbb szakértő szerint ezt a balesetet nem feltétlenül kizárólagos okként értékelték; a politikai és gazdasági környezet is közrejátszott a karbantartási döntésekben. 2019. április 27-én pedig szerves klórvegyületekkel szennyezett olajat találtak a szállítmányban, ezért szintén le kellett állítani az egész csővezetéket, és az orosz hatóságok vizsgálatot indítottak.
Jogi és stratégiai összefüggések
Az ellátási zavarok áthidalására Magyarországnak a Nemzetközi Energiaügynökség előírásai alapján minimum 90 napos kőolajtartalékot kell tárolnia. A Barátság rendszerének fenntartása így fontos eleme volt a kelet-közép-európai energiabiztonságnak, különösen a 20. század második felében és a hidegháború időszakában.
Részletes adatok a Barátság rendszeréről
- Teljes hossz: 8900 km; Oroszországban 3900 km.
- Szivattyútelepek: 46, köztes szivattyútelepek: 38.
- Tartályfarmok: kapacitás 1,5 millió köbméter.
- Éves export: kb. 66,5 millió tonna.
- A magyarországi végpont: Százhalombatta, olajfinomító.
- Fáradékonyság és leállások okai között szerepelt balesetek, tulajdonosi és politikai tényezők összefonódása.
- 1962: Az első magyarországi szakasz befejezése.
- 1964: A Barátság I. rendszer üzembe helyezése és hivatalos ünnepség.
- 1969-1974: Az építés befejezése és a rendszer teljes értékű üzembe állítása.
- 2006: Brjanszk környéki baleset és nyomáscsökkentés.
- 2019: Klóros szennyeződés miatti leállítás és vizsgálat.
Kapcsolódó témák és kapcsolatok
Az Adriai-tengerről érkező olajopció a válságok idején alternatívát jelenthetett volna, de eddig nem valósult meg. A rendszer története szorosan összefűződik a KGST-kori energetikai függőséggel és a kelet-nyugati energiaellátási mechanizmusokkal.
Az alaszkai olajvezeték története című dokumentumfilm
| Elem | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Hossz | 8900 km | Összes vonal |
| Orosz részek | 3900 km | Szivattyútelepek száma 46 |
| Éves export | 66,5 millió tonna | Rendszer egészében |
| Végpont Magyarországon | Százhalombatta | Olajfinomító |
tags: #baratsag #koolajvezetek #epitese