Bécs, az osztrák főváros lenyűgöző építészete és történelme
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2024-ben a népessége meghaladta a 2 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 5. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak.
A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a 14. században a "Wien" nevet említik először. Ez egy több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyes kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta La Tène-korszakának Vedunia, azaz „erdei patak” elnevezésből vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia vagy Wennia, és végül Wienne. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet-nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak-déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt.
Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapítottak itt. A 12. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett.
I. Ferdinánd császár uralkodása alatt Bécs két alkalommal is szembenézett az Oszmán Birodalommal. Az első, 1529. évi ostrom szeptember 27-től október 16-ig tartott. A főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely császári győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. A város csak a 16. század végére épült újjá. 1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg 13 000 katonával és 7000 polgárral addig tartotta magát a városban, amíg Lotaringiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király meg nem érkeztek seregeikkel Bécs segítségére. A kahlenbergi csatában elszenvedett súlyos vereség után a török elvonult város alól. 1704-ben épültek a még a 19. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig.
1809-ben Napóleon győztes francia csapatai vették be Bécset, itt írták alá a schönbrunni békeszerződést is. 1848-ban forradalom rázta meg a várost. A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ban a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a Német Szövetség fővárosa lenni.
A 20. században Bécs ismét komoly politikai és történelmi események színhelye volt. Az 1920-as évektől erősödő ausztrofasizmust támogató és azt ellenző csoportok között 1934 februárjában Bécsben (és több iparvárosban) súlyos harcok törtek ki, melyeket az állami hadsereg vert le. 1934 júliusában osztrák nemzetiszocialisták, a Német Birodalom támogatásával puccsot kíséreltek meg, melynek során hivatalában meggyilkolták Dollfuß kancellárt. 1938. március 13-án bekövetkezett az Anschluss, Ausztriát német csapatok szállták meg, a Bécsbe bevonuló Hitlert ünneplő tömegek fogadták. A második világháborúban a Vörös Hadsereg (Magyarország területének elfoglalása után) 1945. április 12-13-án rövid ostrommal elfoglalta Bécset. A győztes hatalmak a fővárost négy megszállási zónára osztották, a belvárost közös katonai járőrök ellenőrizték. Bécsben összpárti ideiglenes kormány alakult, amely kimondta Ausztria függetlenségét és kikiáltotta a Második Köztársaságot. Még abban az évben a Schwarzenberg téren felépült a ma is látható szovjet hősi emlékmű. A rossz gazdasági helyzet miatt az Osztrák Kommunista Párt támogatásával 1950 őszén általános sztrájk tört ki Bécsben és Linzben, ezt a szocialista pártot támogató szakszervezetek erőszakkal leverték. 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását.
Bécs építészeti és városképi jellegzetességei
Bécs központja az Innere Stadt (Belváros), amely a Duna-csatorna (Donaukanal) és a várfal között terül el. A belvárost a belterületi elővárosok veszik körül, itt igénytelenebb negyedek is vannak. A város központjában található a Szent István Székesegyház (Stephansdom), Bécs legfőbb vallási épülete. Ausztria legjelentősebb gótikus épülete mintegy 101 méter hosszú, legnagyobb tornya pedig eléri a 137 méteres magasságot - ahonnan természetesen elképesztő kilátás nyílik a városra. A Székesegyház előtti tér, a Stephansplatz kiváló helyszínt biztosít a kikapcsolódáshoz.
A Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft) 1622-1633 között épült, kívül-belül szerény megjelenésű templom. A kripta 1633 óta a Habsburgok temetkezési helye. A termeket 1622-1909 között alakították ki, a restaurálás 2002-2003 között zajlott. 144 szarkofágot rejt, köztük 12 császár és 16 császárnő sírját.
Az 1857-58-as években lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring (Ringstraße) kb. 3,5-4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna (Donaukanal) zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista, azaz Ringstraßen-stílus (Ringstraßenstil).
A Kormányépületet Ludwig Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall (1766-1858) szobra látható.
Az Iparművészeti Múzeumot 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola.
A Városi Park (Stadtpark) a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai között található Schubert (1872 Kundmann) és J. Strauss (1887).
Az Állami Operaház (Staatsoper) a nemzetközi zenei élet központja. 1861-69 között August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25-én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945-ben súlyos légitámadások érték, romba dőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, minden februárban a Bécsi Operabál (Wiener Opernball) színhelye.
A Goethe emlékművet Edmund von Hellmer készítette 1900-ban. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. A vele szemben álló Schiller emlékmű a Képzőművészeti Akadémia (Akademie der bildenden Künste) olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt található.
A Várkert (Burggarten) 1818-20 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotaringiai Ferenc lovasszobra, I. Miksa lovasszobra.
A Hofburg egy hatalmas épületegyüttes, melyben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” - mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amália-vár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny, illetve a Kancellária-szárny.
A Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) 1872-1881 között épült Gottfried Semper és Carl von Hasenauer alkotásaként, olasz neoreneszánsz palota. A Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum) 1872-1881 között épült G. Semper és K. Hasenauer alkotásaként, szintén olasz neoreneszánsz palota. Földszintjén kőzetek, meteoritok, ásványtani kiállítás és őslénytani gyűjtemény látható.
Mária Terézia szobra a tér közepén áll, 20 m magas, kezében jogarral és a Pragmatica sanctióval. A művet K. von Schadow alkotta.
A Vásárpalota (Messepalast) 1723-ban épült, eredetileg udvari istállónak és kocsitárolónak (Hofstallungen), id. J. B. Fischer von Erlach tervezte. 1922-től a bécsi Nemzetközi Vásárok egyik kiállítási színhelye volt, később már csak szakmai jellegű vásárokat tartottak itt.
A Parlament épült 1873-1883 között görög klasszicista stílusban, építője: Theophil Hansen. Előtte Pallasz Athéné-kútja áll, és egy 5 m magas Pallasz Athéné istennő (Kundmann alkotása) szobra. Az épület közepén, a főbejárat mögött helyezkedik el a 40 m x 23 m alapterületű, nagy oszlopcsarnok.
A Népkert (Volksgarten) két épülete a Cortisches Kaffeehaus (1820) és a Tézeusz-templom (1821, Pietro Nobile, athéni minta után). Emlékművei: Grillparzer (1898), Erzsébet királyné (1907, F. Ohmann-H. Koch).
A Városháza (Rathaus) épült 1872-83, Friedrich Schmidt alkotása, Kajetan Felder polgármester kezdeményezése alapján. Mintája a késő középkori holland vásárcsarnok, a brüsszeli városháza. Neogótikus palota, 100 m magas, óratoronnyal, tetején az ún. Rathausmann szobor (3 m, Alexander Nehr). Előtte a Rathausplatz az adventi vásár (Christkindlmarkt) hagyományos helyszíne.
A Burgtheater 1874-ben, G. Semper és K. Hasenauer műve a drezdai operaház reneszánsz és barokk formaelemeivel.
A Bécsi Egyetem (Universität Wien) 1873-1883 között épült, H. von Ferstel munkája.
A Fogadalmi templom (Votivkirche) 1853-ban, egy Ferenc József elleni merénylet után keletkezett terve. A császárt egy csákvári Libényi János nevű szabólegény akarta leszúrni. I. Miksa mexikói császár kérésére épült templom a bécsi nép adományaiból.
A Börze 1847-1877 között épült, Theophil Hansen műve, reneszánsz hatású, négyszögletes tömb.
A Ringturm 1953-1955 között emelték E. Boltenstern tervei alapján.
A Belvedere kastély (Schloss Belvedere) 1700-1723 között épült ki Eugen von Savoya (Savoyai Jenő) herceg nyári rezidenciájaként. Ő nem lakta, csak fogadásokra használta. A Felső-Belvedere ad otthont a világ legnagyobb Klimt-gyűjteményének, ahol megtekinthetőek a festő legimpozánsabb művei, pl. a méltán híres Csók. Az Alsó-Belvedere Savoyai Jenőnek állít emléket.
A Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn) nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695-1713 között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. A kastély világörökség része. A barokk stílusú császári rezidencia Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága. A kastély Bécs Hietzing nevű kerületében található. A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból a kor sok neves művészét és mesterét rendelték ide az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legmagasabb eleganciát. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik a barokk és a rokokó, valamint a biedermeier, amelyek harmonikus együttest alkotnak. A parkban található a Császári Hintómúzeum, ahol a Habsburgok hintóit és különleges ruháit csodálhatjuk meg.
A Gasometer a Simmering (11.) kerületben 1896-ban épült négy, a városi gáz tárolására szolgáló gáztartály.
Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része csak Wien Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környező utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel, kávéházzal várja a látogatókat, de több nagyobb bevásárlóközpont is létesült, többségük a várostól távolabb, széles árukínálattal.
Közlekedés és zöldterületek
Bécs közlekedése több ágra tagolódik: a vasútra, a közútra, a légi- és a vízijáratokra, és természetesen a városon belüli közösségi közlekedésre. Bécsben a legtöbb ember a helyi tömegközlekedéssel utazik, és számuk évről évre nő. A városban metróhálózat, gyorsvasút és villamoshálózat működik, ezek működtetik a városi közlekedés legfőbb vonalait, továbbá kiegészül autóbuszos közlekedéssel.
A városnak egy repülőtere van, ami a várostól 22 km-re található.
Bécs legfontosabb vasútállomása Wien Hauptbahnhof, mely a korábbi Südbahnhof vasútállomás helyén épült. Ez az állomás nem fejpályaudvar, így komoly átmenőforgalma van. A Budapest felől érkező Railjet vonatok megállnak a Hauptbahnhofon, majd továbbhaladnak. A Budapest felől érkező EuroCity járatoknak pedig ez a végállomása.
2019-ben Bécset választották a világ legjobb életminőségű városának, immár tizedik alkalommal egymás után. Ebben nagy szerepet játszanak a zöldterületek, amelyek a város közel 50 százalékát teszik ki. A városközpontban, különösen a Ringstrasse mentén számos park és kert található. Az iparosodással a 19. században a várostervezés gyors válasza a zöldterületek létrehozása volt, mivel a lakosság számára egyre több rekreációs területre volt szükség. A Volksgarten és a Stadtpark a belváros első közparkjai közé tartozik. A Volksgarten II/I. Ferenc császár kezdeményezésére jött létre, és 1823-ban nyitották meg. A Stadtpark Bécs legmonumentálisabb parkja, amelyet 1862-ben a Ringstrasse építési projekt részeként alakítottak ki. A Burggarten, amelyet eredetileg Ferenc József császár számára tartottak fenn, három évvel a császár halála után, 1919-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Bécs legnagyobb, mintegy 6 négyzetkilométeres parkja a Práter, amely egy zöld oázis rétekkel és egykori Habsburg vadászterületekkel. A Prátert először 1162-ben említik oklevelek, és 1766-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A Belvedere és Schönbrunn barokk parkjai 18. századi remekművek.
