Belterületi mezőgazdasági terület minimas telekméret és adómentesség közigazgatási szempontból

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. Mentes a telekadó alól a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló terület - a Kúria eseti döntése. Az illetékes körjegyzőség a felperesnél az ötéves elévülési időn belül 284 680 Ft adóhiányt állapított meg a 2007-2011 közötti időszakban, ezért 2012-ben őt telekadó megfizetésére kötelezte. A 2012-től kezdődő időszakra pedig 103 520 Ft telekadó megfizetését írta elő.

Az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést az alperes elutasította, azzal, hogy a 2012. A törvényszék álláspontja szerint a felperes adókötelezettsége megszűnt a tényleges mezőgazdasági művelés megkezdése évének utolsó napján. Ennek megállapítása során figyelembe vette, hogy a felperes a Htv. azon rendelkezéseinek, amelyek a belterületi földrészlet, illetve a telek fogalmát határozzák meg, azért nem tudott eleget tenni, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) szerint az 1 hektár alatti területet mezőgazdasági művelés alatti területként az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzik be.

A perben a felperes igazolta, hogy a perbeli ingatlan ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. A csatolt tulajdoni lap alapján az alperes szerint egyértelműen megállapítható, hogy a megadóztatott ingatlan kivett, beépítetlen belterületi földrészlet, árok. Mivel az ingatlan nem művelési ágban, nem aranykorona értékkel nyilvántartott terület, ezért a Htv. által előírt három együttes feltételből csak az egyik állapítható meg, így a telek a telekadó hatálya alá tartozik.

Az önkormányzati rendelet a mentességek felsorolásánál csak a törvényben meghatározottakat említi, kedvezményben pedig kizárólag azt részesíti, aki bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik. A felperes ilyennel nem rendelkezett. Az eljárás fő kérdése a Kúria álláspontja szerint az volt, hogy a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló, de az ingatlan-nyilvántartásba ekként ezért be nem jegyzett terület belterületi földrészletnek, illetve teleknek minősíthető-e.

A Kúria álláspontja

A Kúria szerint a telekbe beépített, de az Inytv. és a Vhr. alapján 1 hektárt meg nem haladó belterületi földrészlet hosszú ideig művelés alatti állapotban lehet, miközben belterületi telekként nyilvántartották (vagy nem nyilvántartották). A telekadó kötelezettségét a tényleges hasznosítás alapján kell meghatározni, nem kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés alapján. A logika megerősítését a korábbi korrekciós jogalkotásban is látta a Kúria, amelyet a 2014-es számvitel nagy kézikönyve és a kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek követett. Ezen túlmenően aggályos az önkormányzat azon rendelkezése, miszerint a bejelentett állandó lakcímmel rendelkező helyi lakosok részére az adó évi mértéke kisebb, mint az ilyennel nem rendelkezőké. A Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5-ös számában publikált döntés ezt is alátámasztja.

Beépítés és adókötelezettség összefüggései

Telekadó alá tartozik a beépítetlen belterületi földrészlet vagy telek, amelyet a Htv. alapján “telek” fogalmához kötnek. A telekadó megállapításához három együttes feltétel szükséges: beépítésre szánt terület, belterület, és a művelés alá vont terület tényleges használata. Az 1 hektárt meg nem haladó belterületi földterület esetén a nyilvántartási bejegyzés hiánya nem feltétlenül zárja ki az adófizetési kötelezettséget, ha a tényleges művelés és a telek fogalmainak megfelelés fennáll.

Historikus és jogi összefüggések

Az Inytv. végrehajtási rendeletei és a Vhr. szerinti értelmezés - amely szerint az 1 hektár alatti területeket nem jegyzik be mezőgazdasági művelés alatt álló területként - mégis lehetővé teszi a tényleges hasznosítást. A Kúria úgy értelmezte, hogy a telekadó kivételének súlypontja a földhasználat tényleges állapotán van, nem kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésen. Ez a megközelítés összhangban áll a 2014-es korrekciós jogalkotással, amely a témát szélesebb megközelítésben vizsgálta.

1. A belterület gazdálkodási és adózási keretei az OTÉK és OTÉK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint kialakítottak.
2. A 1 hektárt meg nem haladó területek nyilvántartásával kapcsolatos kivételek és a bejegyzés hiánya nem kizáró ok a tényleges mezőgazdasági művelés alapján fennálló adókötelezettség alól.
3. A települési rendeletekben megjelenő kedvezmények esetében a lakcímmel összefüggő feltételek nem csorbítják a Kúria által megállapított elvi lehetőséget.

Érintett fogalmak és definíciók

Telek alatt általában azt a földterületet értjük, amelyen nem áll épület. A telek megítélése és beépíthetősége szoros összefüggésben van a helyi szabályozási elemekkel, a beépítési övezetekkel és a közművek rendelkezésre állásával. A beépítés mértéke és a telek használati módja meghatározza, hogy adóköteles‑e az adott terület a jogszabályi környezetben.

Aktuális és jövőbeni szemlélet a telek és mezőgazdaság kapcsán

A 2025-ös és későbbi jogszabályi környezet azt vetíti előre, hogy a telekminősítések és adókötelezettségek egyre inkább a tényleges hasznosítás alapján kerülnek megítélésre. A regionális és önkormányzati rendeletek olyan fokú rugalmasságot adhatnak, amely lehetővé teszi, hogy a beépítés mértéke a helyi fejlesztési tervekkel összhangban alakuljon.

Gyakorlati útmutató a témában

• Érdemes megnézni a tényleges mezőgazdasági művelés kezdő éveit és a hasznosítás tényleges állapotát, mivel ezek befolyásolják a telekadó jogi státuszát.
• Figyelembe kell venni a Vhr. és az Inytv. vonatkozó rendelkezéseit is, amelyek befolyásolhatják a nyilvántartásban történt bejegyzést és a tényleges művelés közti kapcsolatot.
• A helyi rendeletek és a 2014-es korrekciós jogalkotás értelmezése kiemelten fontos az adómentességek és kedvezmények megállapításában.

Lehetséges adatok és táblázat a témához

tags: #belterulet #mezogazdasagi #terulet #minimalis #telekmeret

Népszerű bejegyzések:

• A kilépeli folyamat részletei és a formai követelmények Tajépítészet kivitelezési tervében
• Családi házba szóló klímaválasztási útmutató
• Csok tetőtér beépítés feltételei és lehetőségei
• Új eszközök és jövőképek a településfejlesztésben: Rendezési tervszolos
• Kiskorú által tulajdonolt ingatlan és a vásárlás vele járó jogi kockázatok