Berleti dij egeszsegugyi kedvezmeny: hogyan befolyasolja az ingatlan-bérbeadást és az egészségügyi hozzájárulást
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) 3. § (3) bekezdésének 2006. január 1-jétõl hatályos rendelkezése alapján az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén, ha a jövedelem az egymillió forintot meghaladja, a bevétel egésze után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a hozzájárulás-fizetési felsõ határig.
A kifizetõk kötelezettsége és a magánszemély nyilatkozatainak szerepe
A bérleti szerzõdés megkötésekor fennálló körülmények és a szerzõdés rendelkezései alapján elõre meg lehet állapítani, hogy az éves jövedelem meghaladja-e az egymillió forintot. Ezért a kifizetõnek a tárgyévi elsõ kifizetéskor le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást a bérleti díjból, ha a tárgyévben meghaladja az egymillió forintot. Annak érdekében, hogy több bérleti jogviszony fennállása esetén a kifizetõ teljesíteni tudja az elõírt kötelezettséget, a magánszemély a Eho. tv. 11. § (3) bekezdése alapján a kifizetõnek nyilatkozik arról, hogy a több kifizetõtõl vagy magánszemélytõl is származó ingatlan bérbeadásból keletkezõ jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
Mi történik, ha a kifizetõ elmulasztja az elvonást?
Ha a kifizetõ elmulasztotta levonni, megfizetni és bevallani az egészségügyi hozzájárulást, úgy az adózás rendjérõl szóló törvény általános szabályai szerint bevallási kötelezettségét utólagosan pótolnia kell, illetõleg bevallását önellenõrzéssel helyesbítenie kell, és az egészségügyi hozzájárulást a késedelmi pótlékkal együtt fizetnie kell.
Az éves határ és a nyilatkozás hatása
A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amíg a kifizetõnek nem nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztató egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék (és korábban a Tb. járulékok) összege eléri a hozzájárulás-fizetési felsõ határt. A kifizetõ(k)nek tehát a bérleti díjból mindaddig le kell vonniuk a 4%-os (2007. január 1-jétõl 14%) egészségügyi hozzájárulást, amíg a bérbeadó nyilatkozik a 400 000 forintos (2007. január 1-jétõl 450 000 forint) mértékû felsõ határ elérésérõl.
Elõzetes nyilatkozat és a felsõ határ elérése
A magánszemély elõzetesen is nyilatkozhat arról, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék összege várhatóan eléri-e a hozzájárulás-fizetési felsõ határt. Ha a járulékok összege mégsem éri el a határt, a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást 6%-kal növelten, a személyi jövedelemadó-bevallásban vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidõig megfizeti.
Ha a jövedelem nem kifizetõtõl származik
Ha a jövedelem nem kifizetõtõl származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti és vallja be. Az adózási kötelezettség negyedévente van megállapítva: a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell fizetni, és az elõlegek a személyi jövedelemadó bevallásban elszámolásra kerülnek.
A 3. pont alá esõ jövedelmek és a 10%-os költséghányad
A lakásbérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része, ezért az éves SZJA-bevallásban szerepeltetendő. Mindkét módszer esetén a megállapított jövedelem után SZJA fizetendõ, amelynek kulcsa jelenleg 15%. A 10%-os költséghányad alkalmazásának elve: a bevétel 90%-át tekintik jövedelemnek. Például ha az éves bérleti díjbevétel 3 000 000 Ft, a 10%-os költséghányad 300 000 Ft, és a maradék 2 700 000 Ft után kell adózni, ha ezt a módszert választja az adózó.
Tételes költségelszámolás vs. átalány költség
Tételes költségelszámolás esetén a bevételek nyilvántartására és a felmerült költségek igazolására van szükség. Lehetőség van az értékcsökkenés elszámolására is, tipikusan az ingatlan értékének 2%-os kulcsával minden évben. Ha az ingatlan csak részben kiadott, az értékcsökkenés arányos részét lehet érvényesíteni.
Átalány költség esetén a bevétel 10%-a elismert költség, és a fennmaradó 90% után kell adózni, számlák nélkül. Előnye, hogy nem kell sok adminisztrációt végezni; hátránya, hogy az értékcsökkenés és egyéb költségek nem számolhatóak el.
Rezsi és közüzemi díjak a bevételben
A bérlõtõl átvett rezsi vagy közüzemi díj bevételnek minõsül-e, fontos kérdés. Ha a bérleti szerzõdés fix összegû díjat tartalmaz rezsivel együtt, akkor az bevételnek számít; ha átalány díj alapján történik a rezsi, akkor is bevételnek minõsül. A közös költséget a bérlõ fizeti, és ennek díja bevételnek minõsül.
A mérõórák átírása a bérlő nevére kivédheti a rezsi bevételként való kezelését. Mindezek ellenére a közüzemi költségek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, függetlenül attól, hogy elkülönített mérés van-e vagy sem.
Írásos bizonylatok és adózási forma
Magánszemély adózóként írásos bizonylat kiállítása vagy megőrzése ajánlott, még akkor is, ha a bérbeadó adószám nélküli végez. A bevételekről és a költségekről érdemes külön nyilvántartást vezetni. A korábbi években az EHO-fizetési kötelezettség felmerülhetett, de ez a szabály már nem aktuális. A lakóingatlan bérbeadásából származó jövedelem az összevont adóalap része, ezért a bevallásban szerepeltetendő.
Adózási módszerek összehasonlítása
A magánszemély bérbeadónak általában negyedévente kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget, a bevételek és költségek összegzésével. Mindkét módszer esetén a jövedelmet a személyi jövedelemadó magasabbik része szerint adóztatják. Az alanyi adómentesség határa 2026-ban 20 millió Ft. Érdemes mindkét módszert kiszámolni a várható éves adó meghatározásához.
Néhány gyakori pontosítás és figyelmeztetés
A cikk általános tájékoztatást ad, és nem minősül adótanácsadásnak. Az adózási szabályok változhatnak, és egyedi élethelyzettől függően eltérő következményekkel járhatnak. A lakásbérbeadásból származó jövedelem az SZJA alapja, és a bevallásban 53-as nyomtatvány (vagy az aktuális formátum) útján kell elszámolni.
Kisvállalati adó 2026
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben és más hivatalos kiadványokban is található részletes tájékoztatás az adózási gyakorlatról. A példák segítenek megérteni a különbözõ számítási módokat és a költséghányadok alkalmazását a gyakorlatban.
| Rész | Leírás | Példa |
|---|---|---|
| Jövedelem meghatározása | Bevétel − költségek | 3 000 000 Ft bevétel, 10% költségelszámolás |
| Szja kulcs | 15% | 15% a jövedelem után |
| Értékcsökkenés | Általában 2%/év | Bekerülési érték alapján számolható |
tags: #berleti #dij #egeszsegugyi #kedvezmeny