Körös-Maros Nemzeti Park információk és bemutatóhelyek

A Körös-Maros Nemzeti Park az Alföld déli részének egységes természetvédelmi kezelését valósítja meg. Igazgatóságának működési területe magába foglalja Békés vármegyét, Csongrád-Csanád vármegye Tiszától keletre eső területeit, illetve a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér részeit Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A terület két részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra, Szarvason található az igazgatóság központja. A derékhadár az alföldi táj értékeit három látogatóközpont, egy tematikus bemutatóhely, három természetiskola és hét tanösvény strukturájában mutatja be.

A terület kialakulása és főbb élőhelyek

A Körös-Maros Nemzeti Park területének egységességét a Körösök és a Maros folyók által kialakított ártéri táj elemei adják. A korábbi nagy rétegek között a hullámtéren belüli régi láp- és mocsárvilág ma megmaradt maradványokban éli tovább életét. A két fő tájvédelmi egység közül az egyik a Körös-vidék, a másik a Békés-Csanádi löszhát; mindkettő rendkívül gazdag élőhelyekben és fajokban. A nemzeti park védett területei között említésre méltó a Dévaványai-Ecsegi puszták, a Kis-Sárrét, Cserebökény és a Körös-ártér.

A túzok Magyarországon talán legélénkebb hazai populációja Dévaványa környékén él, és a Körös-Maros Nemzeti Park területén belül kiemelt figyelmet kap a természetvédelmi programokban. A védett területek részei között különösen fontos a Berettyó áradásai által létrehozott tölgyesek, szikes puszták és aranyos tájak megőrzése. A hullámtér madárvilága és a mocsárrétek gazdag állat- és növényvilága hozzájárul a terület különleges ökológiai jellegéhez.

Élőhelyek és fajok

A Körös-Maros Nemzeti Park fauna- és flóraértékei között kiemelkedőek a ritka társulások a szikes mocsarakban és a löszpusztán. A madárvilág nemzetközi jelentőségű: számos fészkelő faj (kerecsensólyom, parlagi sas, kék vércse, kanalasgém) és vándorló faj (daru, partimadarak, vadlibák) fordul elő a területen. A védett fajok közé tartozik a nyelesszemű légy, a dobozi pikkelyes csiga, a bánáti csiga, a nagy szikibagoly, a magyar tavaszi fésűsbagoly és a sztyepplepke is. A mocsarak és hullámtér élővilága gazdag ragadozómadarakban és vízivilágban egyaránt.

A Dél-Tiszántúl egyik legfontosabb természeti értéke a Kardoskúti Fehér-tó, amely a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, és az 1979 óta védett vizes élőhelyek közé tartozik. A Fehér-tó melletti Sóstótelep ad otthont a nemzeti park szürkemarha, cigája és rackajuh állományainak. A Nagy-Sárrét és a Körös-ártér területeken megtalálhatók a löszpusztagyepek, ahol a növény- és állatvilág változatos kapcsolata bontakozik ki. A fehér-tó környékén a madárvonulás kritikus útvonalai jelentős szerepet játszanak a Kárpát-medencei madármozgásokban.

Interaktív látogatóhelyek és programok

A térségben több interaktív látogatóközpont és tanösvény segíti a természet megismerését. A Körösvölgyi Látogatóközpont Szarvason, az Anna-liget közelében található, ahol interaktív kiállítások és vállalkozói segédletek várják a látogatókat. A gyerekek és felnőttek egyaránt élvezhetik a természetismeretet a látogatóközpontban, ahol a személyzet segítséget nyújt programtervezésben és ökoturisztikai ajánlatokban. A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványánál található, és a túzokvédelmi programokat is itt mutatják be, köztük a Nagy-Sárrét környéki élőhelyek bemutatását. A Szarvasi Arborétum pedig 82 hektáros területével ötvözi a növényi értékeket és a látogatóbarát infrastruktúrát.

Emellett a Körös-ártér és a Hármas-Körös folyók környéki tanösvények (például Halászteleki tanösvény) tíz információs táblán keresztül mesélik el az egykori ártéri táj történetét és az itt élő növény- és állatvilágot. A Kastélytörténeti szakvezetéses túra és a Körösök vízivilágának megismerését szolgáló programok a gátak mentén, a holtágak mentén és a belvárosi épületek közelében is elérhetők. A Hunyadi-kastély és a Csáky-kastély környéki kincseket, a romantikus Anna-ligetet és a környező táj hangulatát különleges tematikus túra keretében lehet felfedezni.

Táji és kulturális értékek

A Körös-Maros Nemzeti Park nem csak természetvédelmi, hanem kulturális értékek gazdag tárháza is. A Szarvason található Erzsébet liget, a Csáky-kastély és a Mittrowszky-kastély interaktív programokkal és kiállításokkal várja a látogatókat. A Nagy-Tatársánc környéke régi történelmi emlék, amelyet a kutatók ásatások útján kutattak fel. A Kónya zsálya és más löszpusztai növényfajok megőrzése a terület ökológiai és kultúrtörténeti értékeit is erősíti. A gémtelep és a merev madárvédelmi programok a terület hosszú távú madárvédelmét szolgálják.

Élményalapú tevékenységek közé tartozik a Körös-menti túra e-bike-kal Szarvason, amely a Körösvölgyi Állatparkból indulva induló kerékpáros útvonalat kínál a Körös-ártérhez. A résztvevők megismerhetik az ártéri erdők fáit és a vadszőlők selymes hálózatát, miközben a Hortobágy-Berettyó ártereihez hasonló tájak légkörét élvezhetik. A túra központi állomásai közé tartozik az Aranyosi- és a Borza-holtágak, valamint a Körös-ártéren élő madarak megfigyelése.

Rövid gyűjtő adatok

A Körös-Maros Nemzeti Park teljes területe 52 125 hektár, ebből mintegy 6 419 hektár fokozottan védett, 61 hektár erdőrezervátum és 5 486 hektár a Ramsari-egyezmény védelmét élvezi.
A terület 13 mozaikba rendezett részből áll, mindegyik egy-egy ősi táj töredéke, amely a folyók, mocsarak és puszták értékeit őrzi.
A látogatóközpontok és tanösvények három fő bemutatóhely köré épülnek: Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont, Körösvölgyi Látogatóközpont, valamint a Biosz-tantermi elemeket tartalmazó egyéb állomások.
A túzok védelme és maradásának biztosítása érdekében a Dévaványa közelében létesített Túzokvédelmi Mintaterület fontos szerepet játszik a faj megőrzésében.

A Körös-vidék védett természeti értékei és a Ramsari-törvény alá tartozó madárvilág

Az igazgatóság közreműködése a Varázslatos Magyarország kezdeményezéssel több mint tíz éves múltra tekint vissza. A kezdeti természetfotó pályázatból kinőtt mozgalom a nemzetközi és hazai ökoturisztikai kezdeményezéseket támogatja, és hozzájárul a hazai nemzeti parkok népszerűsítéséhez. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága büszke arra, hogy partnerként részt vett ebben a fejlődésben.

A történelmi emlékhelyek között a Nagy-Tatársánc és a Kónya sánc a löszpusztagyepekhez kapcsolódó geológiai és botanikai értékekben gazdagok. A védett területek közelében találhatóak a halászati múzeumok és a természethű kiállítások, amelyek a Körösök élővilágát és a hagyományos halászati tevékenységet mutatják be. A Körös-Maros Nemzeti Park központi célja a természeti értékek megőrzése, a látogatók felelős tájékoztatása és a fenntartható ökoturizmus népszerűsítése.