Buzas Gergely alaprajz: virtuális rekonstrukciók és a visegrádi palota modern kutatása

A cikk egy újabb kötet Visegrád történelméről vizsgálja meg, amely a Királyok Visegrádja kapcsán nemcsak olvasmányos tartalmat kínál, hanem látványos virtuális rekonstrukciókat is bemutat. A szerzők képeskönyv-szerű formátumot állítanak elő, de a nyomvonal vezetésével jól definiált információkat adnak a középkor uralkodóinak rezidenciális központjaként Visegrád szerepéről. A római korból indulva, a Sibrik-dombi erőddel való alapos ismerkedésen át halad a Karoling-korba, majd az ispánsági központ felé vezető utat követi, s a 13. századtól kezdődő újjáéledését, virágzását részletesen bemutatja.

Az olvasó szembetűnő látványélményét a kötet virtuális rekonstrukciói adják, amelyeket a Pazirik Informatikai Kft.-vel közösen készítettek. Ezek a felvételek már annyira realisztikusak, hogy nehezen megkülönböztethetők a valós fényképektől, s gyakran a környezeti élet pillanatait is megjelenítik az épületek mellett. A középkori fellegvártól a Salamon-tornyon át a királyi palotáig terjedő képi anyag lehetővé teszi a mai és korábbi állapotok összevetését is. A kiadvány bemutatója a Mátyás Király Múzeumban december 8-án 14 órakor kezdődik a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Virtuális rekonstrukciók a visegrádi palotáról: korabeli élet a falak között

Középkor és a visegrádi palota kutatási útjának megértése

A kötet a római császárok korától indul, majd a karoling szlávok koráig vezet, amelyet a 11. század eleji magyar ispánság követ. A középkorban Visegrád elveszti ispán központi szerepét, de a 13. században újraéled és több évszázadon át virágzik. Minden korszak kapcsán találhatók olyan adatok, érdekességek, amelyek a hagyományos elképzeléseket is megkérdőjelezik. A kötet nemcsak leírást ad, hanem vizuális eszközökkel is alátámasztja az olvasottakat, így a szakma számára is értékes anyagot kínál.

A Sibrik-dombi erőd és a környező római, illetve kora reneszánsz emlékek bemutatása különösen izgalmas: a digitatív rekonstrukciók lehetővé teszik a korabeli élet megértését a falak között, valamint a palota berendezéseinek és liturgia elemeinek felidézését is. A projekt során az olasz kollégák szakvéleménye szerint az itáliai reneszánsz művészek közül Benedetto da Maiano operációjának köszönhető, hogy Mátyás udvarából származó alkotások a magyarországi rekonstruált felületeken kiemelkedően fontos példákká váltak.

Középkori városközpont és palota rekonstrukciója

Interjú a szerzővel: pályaút a régészet és a digitális rekonstrukció összefogásához

Az interjúból kiderül, hogy a kutató fiatalkorában már a Jakab-hegyi kolostor romjainál dolgozott, majd felnőttként a visegrádi palota faragott köveinek feldolgozásában talált feladatot. A 3D rekonstrukció iránti szenvedélye gyakorlati megvalósulást ér, hiszen a digitális technológiák megkönnyítik a vizsgálatokat és a szakmai beszámolók elkészítését. A száz százalékos hitelességhez több diszciplína együttműködésére van szükség: digitális grafika, informatika, régészet és művészettörténet közös erőfeszítéséről van szó. A cikk bemutatja az oktatásban megvalósuló fejlesztéseket is: a 3D rekonstrukció oktatása szükségessé vált a Pázmány Péter Tudományegyetem régészeti tanszékén, és ez a téma várhatóan továbbfejlődik a fiatalabb generációk bevonásával.

Az interjúból az is kiderül, hogy a virtuális 3D modellek készítését a Pazirik Informatikai Kft. végzi, míg ő maga a modellépítésért és a környezet modellezéséért felel, az illesztések és animációk pedig a stúdió feladata. A munka során a rekonstrukciók lépésenkénti kidolgozása a kutatók és a szakmai közösség közreműködésével történik, és a közelmúltban a 3D rekonstrukciókat a szakemberek tudományos eszközként is elismerik. A cikk megjegyzi, hogy a digitális 3D rekonstrukciók a középkorit kutatások egyik meghatározó módszerévé váltak, amely lehetővé teszi a régészeti és művészettörténeti megközelítések összekapcsolását.

Mátyás királyi reneszánsz időszaki kiállítás vizuális térben

Monostorapáti - új ásatási projekt a Balaton-felvidéken

Az interjú záró része a Monostorapáti nevű ásatás bemutatása. Egy Árpád-kori monostort tár fel a csapat, amely 2014 óta folyik, és közösségi összefogással, önkéntes alapon működik. A projekt vezetését a beszélgető fél vállalta el, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és a veszprémi múzeum közreműködésével. A monostor egy 1117-1121 között felépült román kori templom, amely a nemzetséghez kapcsolódó kegyúri család sírjait is magában foglalja. A településhez kötődő közösség mély kötődése és a helyi hagyományok erőssége kiemelkedő. A feltárt tárgyak között gyakran találhatók karcolt fémek és érmék, amelyek gazdagították a kutatási anyagot. 2022-ben feltárták a monostor középkori kegyúri családjainak sírjait, és antropológus/archeogenetikus csapat segítette a feldolgozást. A helyi közösség a feltárások után is azonosul a hely történelmi örökségével, és a csontmaradványokat újratemették a plébániatemplomba egy különleges szarkofágba.

Monostorapáti - ásatás és közösségi részvétel

Ez a projekt is bizonyítja, hogy a regionalitás és a történeti örökség megőrzése erőteljesen összekapcsolódik a közösségi identitás megőrzésével. A bonyolult történeti rétegek feltárása során a török időkre visszanyúló megszakítások és a későbbi telepeshivatások adták a jelenlegi közösségek kulturális hátterét. A beszélgetés végén a szerző kifejezi reményét, hogy Monostorapáti sikerei hasonló jelentőséggel bírnak majd, mint Visegrádon talált ásatások, és megköszönte a beszélgetés lehetőségét, amely révén betekintést nyújt a kulisszák mögé.

  1. A római korszak kezdetektől a 11. századi ispánságig vezető történetírás.
  2. A 13. századi újjászületés és a középkori virágzás részletes bemutatása.
  3. A virtuális rekonstrukciók hatása a kutatói munka és a közönség megértésére.
  4. A Monostorapáti ásatás közösségi összefogása és a helyi identitás erősítése.
Helyszín Értékes felfedezés Év
Visegrád - királyi palota Virtuális rekonstrukciók kölcsönhatásban a jelen és múlt között 2010-2024
Monostorapáti Árpád-kori monostor, kegyúri sírok 2014-2024

Az életút és a kutatási program összefogása látható, ahogy a szerző személyes pályaútja, a régészethez és a művészettörténethez fűződő kapcsolata a digitális rekonstrukciók vállalkozásában ölt testet. A cikk végigkíséri, hogyan nőtt a 3D rekonstrukciók szerepe a Magyarországon zajló régészeti kutatásokban és milyen hatással van a szakmai közösség tagjainak együttműködésére, miközben a közönség számára is sokkal érthetőbbé válik a középkori városörökség.

Múzeumok tesztelnek új technológiákat és interaktív kiállításokat

2024. év végéig a vizsgálatok tovább folytatódnak Monostorapátiban és Visegrádon egyaránt, és a kutatók célja, hogy a digitális és hagyományos módszerek kombinációjával még pontosabb képet adjanak a középkori visegrádi palotáról és a helyi település történetéről. A munka további élő példája annak, hogy a régészet és a digitális technológiák összefonódása új lehetőségeket teremt a kutatás számára, és a közösségek identitását is erősíti.

tags: #buzas #gergely #alaprajz

Népszerű bejegyzések: