Detk községi szabályozási terv részletes ismertetése
Detk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. I. 1. 2. 2. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban: építési tevékenységet folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján.
A rendelet előírásait a rendelet 1. 3. 3. § (1) bekezdés tartalmazza: a) Kötelező szabályozási elemek, aa) szabályozási vonal, ab) területegység határa, területfelhasználás, ac) építési övezet határa, ad) építési övezetre vonatkozó előírások, ae) belterületi határ, beépítésre szánt terület határa.
(2) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. (5) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, illetve övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken belüli egyéb javaslatokra vonatkoznak (pl. javasolt tájfásítás).
1. A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: a) a szabályozási vonalakat, b) a területfelhasználási egységek határát, c) a területfelhasználási egységekben belüli övezetek határát, d) a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét, e) a beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, f) a legkisebb földrészlet területét, g) a belterületi és a beépítésre szánt területek határát. (2) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. (3) 4. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építés akkor is engedélyezhető, ha a változás 5 éven belül következik be és az építés csak szükséges munkák elvégzésére irányul. (3) A tervezett lakóterületek építési telkeinek kialakítása telekalakítási terv alapján történhet. (4) Azokon az új beépítésre szánt területeken, ahol telekalakítási terv hiánya miatt nem biztosítottak az építés feltételei, az új épület engedélyezhető, amennyiben igazolják a közművezetékek kiépítését. Használatbavételi engedély csak ezt követően adható.
A meglévő beépítésre szánt területeken, illetve beépített telkeken az építés a közműhálózat hiánya esetén a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok által elfogadott közműpótló megvalósítása mellett történhet. Szennyvíz közmű csatornahálózat hiánya esetén az épületek zárt szennyvíztárolóval oldják meg a gyűjtést, amelyet rendszeresen szippantással az engedéllyel rendelkező telepre szállíttatnak. (8) A telkek kötelező zöldfelületet tartalmaznak; a zöldfelület 150 m2-enként 1 lombos fát vagy 40 közepes növekedésű cserjét igényel. A meglévő állapotban a zöldfelületi fedettség OTÉK előírásai szerint csökkenthető, ha többszintes a növényzet.
A lakótelek mérete: a) meglévő telek esetén a terület és méret legyen az adott állapot, b) meglévő lakóterületen telekalakítás esetén a telek területe ne legyen kisebb a telektömb övezeti jelében meghatározott területnél, és a telek szélességének legalább 16 méternek kell lennie. (2) Olyan telkek, amelyek közútról vagy önálló magánútról nem megközelíthetők, nem építhetők be. (3) Az építési telek területén belül az épület elhelyezésére szolgáló területeket meghatározza az előkert mélysége (3,0 m az utcakontól), az oldalkert szélessége (OTÉK szerint), a hátsókert mélysége (6,0 m vagy a jogszabályban meghatározottak szerint). (4) A beépítés mértéke a lakótelek területének 30%-a. (5) A telek beépítési módja a S, O vagy szabadonálló mód, részletes előírásokkal: S-modell esetén minden oldalról beépítetlen telekrész, O-modellnél az épület az utcában meghatározott oldalhatáron helyezhető el, vagy szabadonállóan is létesíthető a feltételek betartásával. (6) Az építési telken egy lakóépület építhető. (8) A tető magastető legyen, a tetőtér beépíthető; a tető síkja 30-45 fok között legyen, nagy fesztávú épület esetén 30° alatti is lehet. (9) A telkek zöldfelületének aránya az övezeti előírások szerint legyen biztosított. (11) Az övezeteken a zöldfelület számítása hasonlóan működik a lakó és nem lakó övezetek között: a gyep, cserje és lombkoronaszint kombinációja szükséges, a parkolók fásítása kötelező.
Az OTÉK szerint közösségi létesítményekhez az 42. § alapján meghatározott számú parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani. A Gksz jelű gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, ideértve az üzemi jellegű termelő és szolgáltató építményeket, raktárakat, irodákat, közösségi létesítményeket és szükség esetén szolgálati lakást is. A gazdasági övezetben az előkert mélysége 5,0 m, és az OTÉK előírásai szerint kell elhelyezni a beépítést. A belterületi gazdasági területeken a telephelyek számára az OTÉK által előírt parkolóhelyet biztosítani kell. Gazdasági területen csak olyan építmények építhetők, amelyek emissziója és hulladékkezelése megfelel a legjobb technikának és környezeti előírásoknak, és a közterületre nem terhelik túl a parkolási igényt. (9) A kultúra, közlekedés és összhang érdekében a zöldfelület és a közösségi területek részleteit a helyi rendeletek is szabályozzák.
A kiemelt területek, például a Ki jelű építési övezetben, olyan lehetőségeket tartalmaznak: szálloda és vendéglátó épületek, kereskedelmi, állattenartó létesítmények, tulajdonos-üzemeltető lakása és közösségi sportlétesítmények. A Kt jelű építési övezet temetőterületet jelent és a temetési helyek legfeljebb 65%-át foglalhatják el; a temetőkert rendezését kertépészeti terv alapján kell megvalósítani; a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál max. 40%-ban lehet figyelembe venni; új sírhelytáblákat úgy kell kijelölni, hogy a kerítés mellett 30 méter széles fásított védőterület legyen.
Országos Területrendezési Terv: Az országos terv meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, míg az Ország Szerkezeti Terv a térségi területfelhasználási kategóriákat és a műszaki infrastruktúra-hálózatokat rögzíti, továbbá az Országos Övezeti Terv a térségi övezeteket. A Balatonhoz kapcsolható területek esetén a Vízparti Terv rögzíti az építési rend eltérő követelményeit. Vármegyei és helyi terveket a helyi önkormányzat készíti és aktualizálja a 2020-2021-es években, összhangban a 2018-as területrendezési törvénnyel. A Településképi Arculati Kézikönyv a helyi jó példákat és a tradíciók alapján ad állásfoglalást az építészeti és közterületi fejlesztésekhez.
A településfejlesztési koncepciók és integrált településfejlesztési stratégia tartalmát az új szabályok szerint összevonják, és a 2027. június 30-ig hatályban maradhatnak. A helyi településfejlesztési és településrendezési dokumentumok tartalmát a 419/2021. (VII. 15.) Kormányrendelet és a 62. § alapján határozzák meg, figyelembe véve a helyi közösségi egyeztetések és a partnerségi egyeztetések szabályait. A kerület véleményezési eljárásai során a lakosok, egyházak, civil és gazdálkodó szervezetek vehetnek részt az illetékes hatóságokkal együttműködve. Az ügyfél tájékoztatása szóban vagy írásban történhet, és a véleményezési időszakra írásbeli kérelmeket és javaslatokat lehet benyújtani. Detk Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 10/2012. (VI.) rendelet a helyi fejlesztések keretét és a részletes szabályokat tartalmazza, amelyet a Képviselő-testület hatáskörében fogadnak el. A testület a település fejlesztésével és rendezésével kapcsolatos terveket és rendeleteket a hirdetmény során közzéteszi a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az újságban és a honlapon. A településrendezési terv három részből áll: településszerkezeti terv, szabályozási keretterv és szabályozási terv, amelyet az országos előírások figyelembevételével készítenek és a helyi önkormányzat rendeletébe foglalnak.
A helyi építési szabályzat és szabályozási terv kidolgozásának rendje, a részvételi lehetőségek és a módosítási kérések részletei a fenti jogszabályok és hirdetmények alapján érhetők el. A készülő kerületi építési szabályzatok véleményezésére a hirdetményben meghatározott időtartamon belül, írásban lehet jelentkezni; a kérelmek tartalmazzák a pontos címeket és a javasolt rendezési terv leírását. A kerületi véleményezési eljárásba a lakosok és érdekcsoportok bevonása biztosított a partnerségi egyeztetések szabályainak megfelelően.
tags: #detk #szabalyozasi #terv